Sehogy sem akar erősödni a forint – nem úgy az OTP!

Amilyen jól zárták a tőzsdék az elmúlt hetet, csaknem kivétel nélkül olyan jól kezdték a mostanit. A hétfőn elsőként kinyitott ázsiai börzék közül a tokiói közel 1 százalékos plusszal zárt, a sanghaji indexe, ha hajszálnyival is, de ugyancsak zöldben pompázott. Csak a hongkongi volt kakukktojás, a maga 1,19 százalékos mínuszával.

A globális növekedés lassulásával kapcsolatos félelmek egyelőre nem érződnek a nyugat-európai tőkepiacokon, délhez közeledve a frankfurti DAX 0,4, míg a párizsi CAC-40 is 0,6 százalék feletti pluszt hozott össze, míg a londoni FTSE ha szerény mértékben is, de ugyanezt tette.

A BUX-index viszont túlteljesítő volt az öreg kontinensen. A csaknem 1,6 százalékos pozitívumához ezúttal a négy hazai blue chip közül három is hozzájárult. Az OTP Bank részvényei 3,5 százalékot meghaladó pluszban pompáztak, a Mol papírjai 2 százalék feletti mértékben drágultak, s végre a Magyar Telekom befektetői is dörzsölhetik a tenyerüket a 0,4 százalékot közelítő drágulás láttán. Ezek az árfolyamemelkedések bőven kompenzálták a Richter 0,6 százalékos bukóját.

Az OTP árfolyamának nyújthatott támaszt, hogy a hazai bank közleménye alapján május 20-án 100 ezer darab saját részvény vásárolt vissza, 10 042 forintos átlagáron.

Ami a ma délután kinyitó amerikai piac kilátásait illeti, 

„a befektetők továbbra is feszülten figyelik a jegybank lépéseit, a gazdasági kilátások alakulását” – hívja fel a figyelmet a KBC Equitas ma reggeli elemzése. „Látható, hogy továbbra is az energiaszektor tud felülteljesítő lenni, azonban az elmúlt héten az egészségipar, valamint a nyersanyagszektor is pozitív hozamokat tudott produkálni. Tovább folytatódhat a befektetők részéről a “value” papírokba való átrendeződés, hiszen ezeket a részvényeket kevésbé érinti érzékenyen a kialakult makrokörnyezet.”

A kétszámjegyet nyaldosó hazai infláció dacára külföldi nyaralásban gondolkodóknak nincs jó hírünk: a forint csak nem akar magához térni. Az euróval szembeni árfolyama például még mindig bőven a 380-as szint felett van (egészen pontosan 12 óra előtt 382,6 körül cserélt gazdát). 

„Az elmúlt időszak dollárgyengülése ellenére sem volt képes jelentős erősödést produkálni a magyar deviza” – értékelte a helyzetet a KBC Equitas. „Technikailag továbbra is az 50 napos mozgóátlag nyújthat támaszt az árfolyam számára, jelenleg ez 376 forint körül található. Jelentős szigorítási lépések ezen a héten sincsenek kilátásban az MNB részéről, korábban jelezték, hogy az agresszív kamatemelések időszaka elmúlt, így egy stabil, de lassabb ütemű kamatemelési pályát tűzött ki célul a jegybank.”

Európában viszont még csak most kezdenek belevágni a monetáris szigorításba. Ahogy az Erste Bank elemzése felhívja a figyelmet,

„egyre több európai jegybankár utal nyilatkozataiban arra, hogy júliusban megkezdődhet a kamatemelési ciklus. Pénteken az olasz Ignazio Visco és a lett Martins Kazaks is így tett. Főként az olasz jegybankár nyilatkozata izgalmas, hiszen ő a galambok táborát erősíti a jegybankárok között, vagyis jellemzően a lazább monetáris politikát támogatja. Christine Lagarde egy árnyalattal visszafogottabban nyilatkozott, ő nem mondta ki konkrétan a júliusi időpontot, de heteken belül bekövetkező kamatemelésről nyilatkozott.”

Ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy a monetáris szigorítás recesszióhoz vezethet. Igaz, erről már az Egyesült Államokból érkezett figyelmeztetés. Méghozzá Brian Deese-től, a Fehér Ház gazdasági tanácsadójától, aki a támogatásáról biztosította az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed-et az infláció ellen vívott harcában. Ez utóbbin szerinte inkább az állami deficit visszavágásával lehetne faragni.

Az olaj is emelkedéssel indította a hetet. Mindkét fő fajta nagyjából egy-egy százalékkal állt magasabban az előző záró értékénél, az észak-amerikai könnyűolaj, a WTI 111 dollár felett cserélt gazdát, míg az északi-tengeri Brent 113 dolláros szintet közelítette. 

„A kereslet a globális gazdasági növekedés lassulása miatti aggodalmak ellenére a kereskedők szerint továbbra is emelkedni fog, miközben az orosz-ukrán háború okozta kínálatszűkülés kitart; a koronavírus terjedése – és a vele járó gazdasági aktivitás-lassulás – Pekingben viszont megállíthatja az emelkedő árfolyamtrendet.”

Eközben újabb neves személyiség sürgette a kriptopiac szabályozását. 

„Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke kijelentette, hogy a kriptovaluták „a semmire épülnek”, és szabályozni kell őket, hogy megakadályozzák az embereket attól, hogy életük megtakarításaival spekuláljanak rájuk. Lagarde azt nyilatkozta a holland televíziónak, hogy aggódik azokért az emberekért, akik nem értik a kockázatokat, akik mindent elveszítenek, és akik rettenetesen csalódottak lesznek, ezért úgy gondolja, hogy ezt szabályozni kell az eszközosztályt. Maga a bitcoin a hétvégi gyengeségből visszakapaszkodott, és 30 ezer dollár közelében talált támaszra” – számolt be az Equilor Befektetési Zrt.