Rendkívül jól kezdték az új évet a tőzsdék. A tengerentúlon a Dow Jones történelmi csúcsot állított fel, de az S&P 500 és a Nasdaq is szépen emelkedett. Pluszban zártak a főbb európai értékpapírpiacok is. De nem annyira, mint a BUX, amely a frankfurti DAX és a párizsi CAC-40 egyaránt 0,9 százalék körüli erősödését jelentősen túlteljesítve, 2,3 százalékkal magasabban intett búcsút a hétfőnek, mint 2021 utolsó kereskedési napjának. Köszönhetően annak, hogy az értékét leginkább meghatározó blue chipek közül az OTP Bankrészvényeinek árfolyama 2,6, míg a Moléi 2,5 százalékkal kerültek feljebb.
A Molt az is hajthatta, hogy a novemberi 2,8 dollárról 4,2 dollár/hordóra emelkedett a csoportszintű finomítói marzs, a petrolkémiai árrés pedig 605,8 euró/tonnáról 649,4-re. Bár a harmadik negyedévihez képest mindkét adat alacsonyabb, az így kieső profitot összvállalati szinten a kőolaj árának növekedése kompenzálhatta – vélik az Equilor Befektetési Zrt. elemzői.
A ma elsőként kinyitott ázsiai börzék barométerei közül a jó hangulat csak Tokióra ragadt át, amely 1,77 százalékkal erősödött, ezzel szemben a sanghaji 0,2 százalékkal esett, míg a hongkongi stagnálásközeli állapotban zárt, de azért minimális, 0,02 százalékos mínuszban.
Európa viszont folytatta diadalmenetét, 11 óra magasságában a legnagyobb nyereséget a FTSE mutatta fel (+1,28 százalék), igaz, neki volt mit bepótolnia, hiszen hétfőn zárva volt a londoni értékpapírpiac.
De a BUX lendülete sem tört meg, a keddi kereskedés első két órájában további 0,33 százalékos pluszt szedett magára, ismételten az OTP-nek (+0,85 százalék) és a Molnak (+0,77 százalék) köszönhetően, de valamennyivel a Magyar Telekom is besegített (+0,12 százalék). Egyedül a Richter esett, de az jelentősen, 0,79 százalékkal.
S végre a forint is remek formát fut. Az euróval szembeni árfolyama például már tegnap megközelítette a 367-es szintet – ami felüdülés ahhoz képest, hogy az utóbbi hetekben rendre 370 körül ólálkodott –, amiben a KBC Equitas elemzői szerint a rekordmagas magyar feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index is szerepet játszhatott. Ma pedig előbb a 367-es, majd a 366-os szintet is sikerült áttörnie a hazai fizetőeszköznek, olyannyira, hogy 11 óra magasságában már a 365,5 körül állt. S mi lesz itt, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön ismét emeli a jelenleg már 4 százalékos egyhetes betéti kamatát, ahogy azt a piac szinte biztosra veszi? – fogalmazódik meg bennünk a kérdés.
Mindenesetre ezúttal a lengyelek beelőzhetnek. Jegybankjuk ma délután tart kamatdöntő ülést, amelyen a várakozások szerint 50 bázisponttal, 2,25 százalékra emelkedhet az alapkamat. Ha ez így történne, akkor a varsói ráta már csak 15 bázispontra lenne a magyar alapkamattól – más kérdés, hogy tavaly november óta már nem ez, hanem az egyhetes betét az irányadó, noha az MNB azt mondta, előbb-utóbb egy szintre szeretné hozni a két rátát. Egyelőre azonban még távolodnak egymástól.
A lengyel kamatemelést Ludwik Kotecki véleményére lehet alapozni, aki szerint nem lehet kizárni, hogy kétszámjegyű lesz az infláció Lengyelországban, ezért további monetáris szigorításra van szükség – írja az Equilor a ma reggeli hírlevelében. A lengyel közgazdász január 12-től tagja lesz a jegybank monetáris tanácsának, és esélyes a jegybankelnöki székre, így mindenképpen érdemes figyelni a véleményére. A szakember attól tart, hogy kétszámjegyű lehet az infláció Lengyelországban a következő években, és minél tovább tart a magas infláció, annál nehezebb és költségesebb lesz visszaszorítani azt. Véleménye szerint a kamatemelési ciklus végén magasabb lesz a lengyel kamatszint, mint abban az esetben lett volna, ha a magyar és a cseh jegybankkal együtt kezdik meg a monetáris szigorítást.
A török jegybank viszont ellenkező irányba halad, szeptember óta már 500 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatát, engedve elnöke, Erdogan követelésének. Ezek után aligha csoda, hogy az infláció lassulás helyett csak még inkább gyorsult, hiszen a török líra gyengült, ami az importot megdrágította. Arra azonban még a legpesszimistábbak sem számítottak, hogy a fogyasztói árindex 36 százalékos szintet ér el – ez 19 éves csúcs. Bár az új lírabetét-rendszer bevezetésével sikerült némileg stabilizálni a török devizát – mutatnak rá az HSBC elemzői –, az aligha tudja megfogni az inflációt. Kérdés, mit hoz a következő, január 20-án esedékes kamatdöntő ülés.
Az árupiaci termékek közül az olaj ismét erőre kapott, az észak-amerikai könnyűolaj (WTI) és az északi-tengeri Brent típus jegyzése is 0,2 százalékos pluszban állt ma délelőtt, az előbbi 76 dollár, míg az utóbbi 79 dollár felett tanyázott. A drágulás az OPEC+ mai ülésének tudható be, amelyen 400 ezer hordóval emelhetnek a februári kitermelési kvótán. Az ismét emelkedő világpiaci olajárak hatására kezdtek ismét feljebb menni a hazai üzemanyagárak, igaz, azokat február 15-éig még megfogja az Orbán-kormány által meghatározott 480 forintos literenkénti plafon.
A nemesfémek is drágulóban vannak. Az arany hathetes lejtmenet után próbál magához térni, amely jeleként az unciánkénti (1 uncia=31,1035 gramm) jegyzése ma 1800 dollár fölé került, míg az ezüst ára megközelítette a 23 dollárt.
Több érdekes tőzsdei céghír is megjelent az elmúlt huszonnégy órában, érdemes hát ezekből szemezgetni.
A Tesla-részvények 14 százalékos árfolyamemelkedéssel hívták fel magukra a figyelmet, hasonló mértékre tavaly március óta nem volt példa. Elon Musk cégének kapitalizációja ezzel már 144 milliárd dollár. A nagy kitörés oka az lehet, hogy a Tesla a vártnál jóval több, 308 600 autót szállított le a negyedik negyedévben, így 2021-ben összesen 936 ezret, 87 százalékkal többet, mint 2020-ban.
A megrendelt új elektromos autóikra várakozók számára az is bíztató lehet, hogy a kínai gyártók közül a Nio decemberben másfélszer annyi, 10 489 négykerekűt szállított le, mint 2020 utolsó hónapjában, az Xpeng 16 ezres kontingense 181, a Li Auto 14 087-se pedig 130 százalékos növekedés éves bázison.
Ötven dollárral többe, 282 dollárba kerülhet a McDonald’s részvénye egy év múlva, mint azt eddig a Piper Sandler elemzői gondolták, akik egy füst alatt a korábbi semlegesről felülsúlyozásra javították az amerikai gyorsétteremlánc részvényére vonatkozó ajánlásukat. Arra apellálnak ugyanis, hogy a járvány miatt nem lankadnak majd az autós elvitelek, miközben többet fogyasztanak a csirke- és hamburgerekből is.
Sikeresen tudta le az ünnepeket az Apple, a TFI Asset Management Limited elemzői szerint a cég körülbelül 27 millió újfajta AirPods-modellt adott el, ráadásul a várakozások arról szólnak, hogy az előző negyedévben 20 százalékkal több hordható kiegészítőt értékesíthetett, mint az előző év azonos időszakában. S nagy valószínűséggel egyrészt 2022-ben is nagy lesz a keletje az Apple-termékeknek, másrészt a cég tovább terjeszkedhet a kínai piacon.
Tegnap egyébként mérföldkőhöz érkezett a cég, kapitalizációja elérte a 3 ezer milliárd dollárt, elsőként a tőzsdei társaságok közül.
A Wizz Air-rel kapcsolatban az a hír, hogy 2,6 millió utast szállított decemberben, négyszer annyit, mint egy évvel korábban, míg a kihasználtsága 75,4 százalék lett, háromszorosa a bázisidőszakénak alakult.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Nemcsak a korábban tervezett belgrádit, hanem minden önkormányzati választást június 2-án tartanak Szerbiában. 
