Szokás szerint ma délelőtt fél 10-kor az MNB közzétette, milyen kamatszinten hajlandó befogadni a kereskedelmi bankok betéteit, egy hétre. Mint kiderült, 4 százalékon, ugyanúgy, mint az előző két alkalommal.
Ami azt jelenti, hogy az MNB kis szünetet tart a tavaly június óta tartó kamatemelési ciklusban, mely során az alapkamat 0,6 százalékról december közepéig 2,4 százalékra ment fel. Az egyhetes betéti kamat pedig még ennél is 160 bázisponttal magasabbra, 4 százalékra. Márpedig a jegybank döntése értelmében novembertől ez számít irányadónak az infláció elleni küzdelemben.
Az, hogy immár egymás után második alkalommal nem nyúl egyhetes betéti kamatához az MNB, jelzés lehet arra, a Központi Statisztikai Hivatal pénteken 9 órakor a novemberi, csaknem 14 éves csúcsot jelentő 7,4 százalékos éves inflációnál alacsonyabb decemberi értékkel rukkolhat elő. Igaz, elemzők nem várnak jelentősen alacsonyabb adatot, döntő többségük szerint továbbra is 7-sel kezdődik majd 2021 utolsó havának fogyasztóiár-indexe, mindössze a Raiffeisen Bank elemzője, Török Zoltán számít 6,9 százalékos adatra.
Ugyanakkor abba, hogy az MNB ma sem emel kamatot, a forint idei erősödése is belejátszhatott. Például az euróval szembeni árfolyama a 370-es szintről tegnap már 353 alá is benézett - ez négy hónapos csúcs. Ebbe a hazai fizetőeszköz számára kedvező nemzetközi hangulat mellett ugyanakkor Orbán Viktor élelmiszerár-stopjáról tett bejelentésének is lehetett szerepe, noha erről a fontos részletek még tisztázásra várnak. Meglehet, ezekről is többet tudhatunk meg a 11 órakor kezdődő Kormányinfón, amelyről lapunk is élőben tudósít.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
