A forintot ezúttal sem sikerült bedurrantani, nem úgy az OTP-t!

A gyorsjelentések tükrében zajlik az iránykeresés a tengerentúli részvényindexekben – olvasható a Raiffeisen Bank ma reggeli visszatekintésében. Amit mi sem mutat jobban, minthogy szerdán 0,3 százalékos csökkenés és 1,6 százalékos emelkedés között ingadoztak a főbb amerikai indexek. Végül a Dow Jones és az S&P enyhe pluszban, ezzel szemben a Nasdaq hajszálnyi mínuszban zárt.

Csütörtökön azonban már a tőzsdék már masszívabb erősödést produkáltak. Az elsőként kinyitott ázsiai börzék közül a sanghaji 0,58, a hongkongi 1,65, míg a tokiói 1,75 százalékkal ment magasabbra az egy nappal korábbi záróértékénél. Az európaiak közül pedig a frankfurti DAX és a párizsi CAC-40 délhez közeledve csaknem 2-2, míg a londoni FTSE 1 százalékos pluszban tartózkodott.

Ám a BUX-index mindenkit lekörözött, miután majdnem 3,5 százalékkal állt feljebb, mint ahol a szerdán befejezte. A szárnyaláshoz a legnagyobb mértékben a négy blue-chip közül három is hozzájárult, az OTP Bank 4, a Mol részvénye 3,5, míg a Richteré 3 százalék feletti pluszig is eljutott, csak a Magyar Telekom csúfította az összképet a maga 3 százalékot közelítő esésével.

A trióval szembeni kedvező hangulatnak az ágyazott meg, hogy a Budapesti Értéktőzsde nyitásával egy időben kezdődött kormányülésen Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyarországgal szembeni uniós jogállamisági eljárás kapcsán azt mondta, semmi akadálya nincs a helyreállítási alapról való megállapodás aláírásának, emiatt nem is számol azzal, hogy nem kapjuk meg az EU-s pénzeket.

Ha már Mol: a vállalat tegnapi bejelentése egy 22 millió euró értékű, 10 megawatt kapacitású zöldhidrogén beruházásról szól, melyet a Dunai Finomító területén hajtanak végre. A beruházással 16 százalékkal csökken a Mol széndioxid-kibocsátása 2023-tól.

A Richter-befektetők meg annak örülhetnek, hogy a Kanadai Egészségügyi Hatóság engedélyezte a magyar gyógyszercég Vraylar nevű készítményét az I. típusú biporális betegség és skizofrénia kezelésére a felnőttek esetében. Az értékesítést a Richter partnere, az AbbVie végzi majd, Kanadában a felnőtt lakosság hozzávetőleg 2,2 százaléka tapasztalt élete során legalább egyszer az I. típusú bipoláris betegség tüneteit, míg a skizofrénia 300 ezer embert érinthet.

Ebből a bejelentésből a forint alig profitált, az euróval szembeni árfolyam például csak egy egységgel állt magasabban, mint egy nappal korábban, a 377-es szint alatt. Pedig még az is fűthette volna az árfolyamát, hogy a Magyar Nemzeti Bank ma megint kamatot emelt, ezúttal az egyhetes betétek rátáján srófolt 30 bázispontot.

Figyelmeztető ugyanakkor, hogy a globális kötvénypiacok minden idők legrosszabb hónapját zárják – ahogy arról az Equilor Befektetési Zrt. beszámolt. Az egyre erősödő kamatemelési várakozások eredményeként a Bloomberg Global Aggregate Total Return Index 4,9 százalékot esett áprilisban; és a kereskedők a trend további folytatódására számítanak – egészen addig, amíg nem látszik a jegybankok kamatemelési ciklusának vége. A kötvénypiaci volatilitás is magas maradhat, amíg a növekedési aggodalmak nem csökkennek; a bizonytalanság előreláthatólag megmarad a következő hónapokban is.

Már megszokhattuk, hogy az olajárak is mindig említésre méltóak. Amelyek ezúttal stagnálnak. Az északi-tengeri könnyűolaj, a WTI 102, míg az észak-európai Brent 105 dollár felett tanyázik.

„A kínálat továbbra is szűk, emellett az EIA (vagyis a Nemzetközi Energetikai Ügynökség – a szerk.) adatai alapján múlt héten 692 ezerrel nőttek az amerikai olajkészletek, amely elmaradt a várakozásoktól. A befektetők továbbra is feszülten figyelhetik, hogy az EU bevezeti-e az orosz olajembargót, azonban Németország egyelőre úgy tűnik nem támogatná a teljes szigorítás meglépését” – hívta fel a figyelmet a KBC Equitas mai elemzése.

Ami a makrogazdasági körülményeket illeti, cseppet sem szívderítő, hogy a Deutsche Bank 5-6 százalékos amerikai kamatszintet és szárnyaló inflációt vár. A bank a frissen megjelent – Equilor Befektetési Zrt. által citált – elemzésében a 80-as évek óta nem látott, agresszív kamatemelést vizionál az Egyesült Államokban, mondván, csak így fékezhető meg az infláció. Emiatt jövő év végére mély recesszió várható, a munkanélküliségi ráta több százalékkal emelkedhet. Az elemzés szerint a semleges kamatszint (nagyjából 2,5 százalék) nem lesz elég az infláció megfékezésére, ennél jóval magasabbra, 5-6 százalék közé kell emelni a kamatot, mivel az inflációs várakozások már felépültek az amerikai gazdaságban. Minél gyorsabb, és minél határozottabb lesz a Fed fellépése, annál kisebb hosszú távú károkat okoz az amerikai gazdaságban.

Ezek a borús kilátások egyelőre mikroszinten nem érezhetők, amit három cég eredményeivel is szemléltethetünk.

A Facebook részvényei a tegnapi tőzsdezárás utáni kereskedésben kilőttek, több mint 18 százalékkal drágultak, miután a társaság közzétette, hogy platformjának havi aktív felhasználóinak a száma éves bázison 3 százalékkal, 2,94 milliárd, a napi aktív usereké pedig 4 százalékkal, 1,96 milliárdra nőtt. A csoport alkalmazásainak használata összességében 6 százalékkal bővült a napi aktív és a havi aktív felhasználók körében is. A menedzsment az idei évre vonatkozó költségekre vonatkozó előrejelzését a korábbi 90-95 milliárd dolláros sávból 87-92 milliárd dollárra csökkentette.

A Ford pedig azt az örömteliként értékelhető hírt kürtölte világgá, hogy jelentősen nőtt az általa leszállított autók mennyisége az idén. A vállalat pénzügyi igazgatója elmondta, hogy a társaság jó úton halad, hogy sikeresen teljesítse az idei évre kitűzött pénzügyi céljait, melyet segít a jelenleg tapasztalható erős kereslet, valamint az árazási környezet. A teljes évre vonatkozóan 10-15 százalékkal több autót gyárthatnak le, mint egy évvel korábban.

Bár a Boeing védelmi üzletágának bevétele 24 százalékkal esett vissza, ezt részben ellensúlyozta, hogy a kereskedelmi részlege 2, míg a globális szolgáltatási 15 százalékkal bővült. A menedzsment szerint jó úton haladnak afelé, hogy pozitív cash-flow-val zárják az évet. A problémásan indult 737 Max gépeket üzembe helyezték, és felpörgött a gyártásuk, a 777-9-es modellek gyártását viszont szüneteltetik 2023-ben. A gyenge eredmény okaiként a globális ellátási lánc problémáit, az emelkedő költségeket, illetve az orosz-ukrán háború miatti tartalékképzést említették. A légi utasforgalom becslések szerint csak 2023-ban érheti el a 2019-es szintet.