Pánikban a piacok, háromhetes mélypontján a forint, 100 dollár közelében az olajár

Tragikusan indult február utolsó teljes hete. Mint arról beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő este előbb elismerte a szakadárok által uralt ukrajnai területek (Donyec, Luhanszk) függetlenségét, majd katonákat küldött az érintett területekre. Ezt a nyugati országok vezetői kivétel nélkül elítélték, Joe Biden amerikai elnök pedig már sebtében alá is írta a szakadár területeket szankcionáló első rendeleteket. Annak lehetőségét, hogy a korábban már február 16-ára biztosra vett, de szerencsére mégsem kirobbant háborúra mégis csak sor kerülhet, jelentősen növelte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetében egyértelművé tette, Ukrajna nem hajlandó feladni a területeit, felkészülnek az ország védelmére.

Az amerikai tőzsdezárás előtt bekövetkezett negatív fejleményekre a vezető tengerentúli részvényindexek még viszonylag enyhébben reagáltak. A legnagyobb mértékben, 1,23 százalékkal a technológiai részvények mozgását lekövető Nasdaq esett, ezzel szemben a Dow Jones és az S&P 500-as megúszta 0,7-0,7 százalékos mínusszal.

A kedden kinyitott börzék többségén azonban értelemszerűen már nagyobb zuhanásokat lehetett megfigyelni. A hongkongi tőzsde indexe például közel 3 százalékot zakózott, míg a japán Nikkei 1,7 százalékot. A legkevésbé a sanghaji részvénybarométert ütötte meg az orosz-ukrán konfliktus veszélyzónába kerülése, mínusza ugyanis 1 százalék alatt maradt.

A vezető európai tőzsdék is a negatív tartományban kezdték a napot, a 2 százalékot meghaladó csökkenésével a frankfurti DAX közel egy éve nem látott szintre, 14 400 pont közelébe csúszott vissza, a londoni FTSE és a párizsi CAC-40 viszont „csak” 1-1 százalék alatti mértékben gyengült.

A DAX esetében a következő markánsabb támasz 14 ezer pont körül látható, ahol 2021 elején sokáig oldalazott az index – emelte ki a KBC Equitas ma reggeli elemzése. Ugyanakkor amíg az eszkaláció irányába mutatnak a friss hírek, addig feltehetően a befektetők sem a gazdasági fundamentumokra, hanem a geopolitikai kockázatokra figyelnek.

A BUX ezúttal is igazolta a közgazdasági axiómát, miszerint felfelé menő piacok esetén az átlagnál jobban növekszik, az ellenkező irányban meg alulteljesít. Több mint 4 százalékos zuhanórepülést mutatott be ugyanis a hazai tőzsdeindex a kereskedés első órájában, mindenekelőtt amiatt, hogy az értékét több mint kilencven százalékban meghatározó négy blue chip közül az OTP, a Mol és a Richter is 4-5 százalék körüli mértékben gyengült, ami nem csoda, hiszen ezen cégeknek igen nagy az orosz és ukrán piaci kitettségük. De a Magyar Telekom árfolyama is esett, több mint 1 százalékkal.

Nem talál egyértelmű irányt ma reggel a dollár az euróval szemben, miközben a menedék jen szintén oldalazik, eléggé meglepően – közölte lapunkkal Horváth András, a Takarékbank és a Magyar Bankholding vezető elemzője. Hozzátéve: a forint a globálisan erősödő kockázatkerülési hangulatban értelemszerűen gyengül az euróval szemben. A hazai fizetőeszköz három hete nem látott alacsony szintre, 358 forint alá esett. A rubel mintegy két százalékot veszített a dollárral szembeni értékéből.

Az ukrán-orosz konfliktus hatására kilőttek az olajárak. Az észak-amerikai könnyűolaj, a WTI jegyzése közel 5 százalékkal, 95, míg a magyarországi üzemanyagárak meghatározásánál is irányadó északi-tengeri Brent árfolyama 4 százalékos emelkedéssel már 99 dollár fölé került – ez utóbbi csak még inkább nyomaszthatja a május 15-éig érvényes benzinár-stop miatt már amúgy is sorra kidőlő hazai benzinkút-tulajdonosokat.

Így a 100 dolláros szintek már csak egy karnyújtásnyira vannak, s a KBC elemzői szerint az esetleges további eszkaláció miatt akár rövid időn belül áttörhetik azokat az olajárak. Az orosz-ukrán konfliktus a gázárakra is hatással van, az európai gázra vonatkozó kontraktusok ára a reggeli órákban több mint 10 százalékkal emelkedett meg. 

Folyamatosan frissülő hírfolyamunk a témában:

Az sem meglepő, hogy a feszült geopolitikai helyzetben pénzeiknek biztonságot kereső befektetők a hagyományos menedékeszközöknek számító nemesfémeket találták meg. Keresletük hatására az az arany árfolyama közel kilenc hónapos csúcsra, 1900 dollár fölé ment, míg az ezüst is átlépte a 24 dolláros szintet. Az egyik legjobban teljesítő nemesfém a piacon a palládium, amely idén eddig már több mint 30 százalékkal drágult, s jelenleg 2400 dollár felett cserél gazdát.

Az arany felpattanása ugyanakkor a UBS szerint rövid életű lehet – hívja fel a figyelmet az Equilor Befektetési Zrt. elemzése. Eszerint a sárga nemesfém jegyzése az idei év végére visszaeshet az 1600 dolláros szintre, méghozzá a reálkamatok, a Fed politikája, illetve a gazdasági kilátások hatására.

Hamar reagált az orosz-ukrán fejleményekre az igazán kockázatosnak számító kriptopiac is, akként, hogy jelentős csökkenésnek indultak a fontosabb kriptodevizák. A Bitcoin immár 37 ezer dollár alatti szinteken jár, míg az Ethereum a 2500 dolláros szintet közelíti, ugyanakkor a január végi lokális mélypontjaikat egyelőre nem érték el.

Ami a kilátásokat illeti, a Goldman Sachs jelentős eladási hullámot vár az orosz-ukrán konfliktus miatt – idézi az Equilor. A befektetési bank elemzői szerint az amerikai indexek akár 6 százalékkal csökkenhetnek a konfliktus miatt, az európai indexek pedig ennél is jobban eshetnek. A legrosszabb forgatókönyv alapján a rubel 10 százalékot gyengülhet a dollárral szemben, míg az olaj 13 százalékot is emelkedhet. A konfliktus nyertesei a szokásos menekülőeszközök, köztük az amerikai 10 éves papír lehet, melynek hozama akár 27 bázisponttal is csökkenhet. A tegnapi hírekre ennek egy részét már láttuk is a 10 éves amerikai hozam 1,9 százalékra csökkent a tegnapi limitált kereskedésben.

Nincs könnyű helyzetben az MNB monetáris tanácsa, hiszen ilyen heves előzmények után kell ma döntenie a jegybanki alapkamatról. Az elemzői konszenzus szerint 50 bázispontos monetáris szigorításra kerülhet sor, amellyel az alapkamat elérné a 3,4 százalékos szintet. Ám az Equilor szerint ezúttal könnyen meglepetést okozhatnak a döntéshozók.

Mint írták: „Januárban az inflációs nyomás erős maradt az év eleji átárazásoknak köszönhetően, éves bázison 7,9 százalékos drágulást mért a KSH, míg a maginflációs mutató is rendkívül magas volt, 7,4 százalékos. Ezzel szertefoszlottak azok a remények, hogy a hazai infláció a tavalyi utolsó negyedévben tetőzött, februárban és márciusban is a korábban vártnál magasabb számok érkezhetnek. A tavalyi bázishatás áprilistól némileg tompíthatja majd a drágulás ütemét, de jól látszik, hogy további határozott jegybanki lépésekre van szükség az infláció visszaszorítása érdekében. Virág Barnabás egy múlt heti interjúban nem adott egyértelmű választ arra vonatkozóan, hogy mérlegelik-e az 50 bázispontnál nagyobb emelést, de leszögezte, hogy folyamatosan értékelik a helyzetet, és olyan mértékkel fogják a kamatemelési ciklust tovább vinni, ami biztosítja, hogy elérjék az inflációs célokat. Összességében arra számítunk, hogy a korábbi 50 bázispontos ütemet 70 bázispontra gyorsítja az MNB, miközben az egyhetes betéti tender kamatszintjét továbbra is 30 bázisponttal emelhetik havonta, így valamivel gyorsabban érhet össze a két kamatszint.”