Zuhanórepülésben a forint, ráadásul az OTP és a Mol is nagyot esik

A tőzsdei libikóka kedden éppen lefelé mozgott, az amerikai részvénypiacok egy kivételével mínuszban zártak. Igaz, az az egy kakukktojás a fő tengerentúl indexnek számító Dow Jones, amely 0,15 százalékkal izmosodott. Ezzel szemben az S&P 500-as 0,81 százalékkal esett, a Nasdaq Composite pedig még ennél is méretesebb zakót vett fel, a maga 2,35 százalékos bukójával.

„Kiújultak az aggodalmak, hogy az erőteljes kamatemelések recesszióba ránthatják az amerikai gazdaságot. A váratlanul meredeken visszaeső újlakás-eladások is erre utaltak, tovább rontva a hangulatot” – adtak magyarázatot a keddi tengerentúli hátraarcra a KBC Equitas elemzői a szerda reggeli hírlevelükben. 

A ma elsőként kinyitott ázsiai tőzsdék csak annyiban másolták amerikai társaikat, hogy ők sem mutattak egységes képet, csak itt a mínusz volt a kiugró. Ez a tokiói tőzsdéhez fűződik, amely 0,26 százalékos csökkenéssel zárt. Nem úgy a sanghaji és a hongkongi börze, az előbbi indexe 1,19, az utóbbié 0,85 százalékos pluszban tért nyugovóra.

Európa sem egységesen emelkedik. Fél 12 környékéig a frankfurti DAX és a párizsi CAC stagnálás-közeli állapotban volt, a londoni FTSE csaknem 0,3 százalékot szedett magára, ami inkább a csökkenő beszerzésimenedzser-indexek miatti keddi zuhanás korrekciójának tekinthető.

Budapest ezúttal alulteljesítő, a BUX 1,7 százalékos mínusszal szomorítja a befektetőket. A Richter-tulajdonosok kivételével, akik vélhetően elégedetten dörzsölhetik a tenyerüket az 1 százalékot közelítő erősödés láttán. A hazai indexet befolyásoló többi részvény közül ugyanakkor az OTP Bank 3,5, a Mol és a Magyar Telekom 2-2 százalék körüli bukóban.

Az OTP háza tájáról friss hír, hogy folytatta a saját részvényei vásárlását, tegnap például 100 ezer darabot vett, 10372 forintos átlagáron, ezzel a bank tulajdonában levő részvények aránya 0,33 százalékra növekedett. A sajátrészvény-vásárlás a bank javadalmazási politikájához kapcsolódik – idézi fel a KBC Equitas elemzése. A legnagyobb hazai hitelintézet emellett bejelentette, hogy 200 millió lej (15 milliárd forint) értékben tőkét emelt a romániai leánybankban.

Ma sem fest jól a forint. Az euróval szembeni árfolyama a 386-os szint fölé került, miután a befektetőket nem hatotta meg Virág Barnabás MNB-alelnök tegnapi magyarázata, miszerint a következő hónapokban várhatóan kétszámjegyűvé váló hazai infláció (a legutóbbi, áprilisi éves mérték 9,5 százalék volt) ellenére a felére, 100-ról 50 bázispontra mérséklik a következő, május 31-én esedékes kamatemelés szintjét, mivel az árnyomást nagyrészt a kínálat bőségessé válása okozza.

Mi lesz a forinttal? Fotó: Depositphotos

Ugyanezzel az érvvel magyarázta a Bloombergnek az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, miért csak most, a piaci várakozások szerint júliusban vágnak bele a kamatemelési ciklusba (Magyarországon ez immár tizenegy hónapja, tavaly június óta tart – a szerk.) Indoklása szerint bár – mint fogalmazott – pánikra nincs ok, szükség van a monetáris politika normalizálására. Ennek jegyében a harmadik negyedév végére a jelenlegi -0,5 százalékról a pozitív tartományba emelkedhet a betéti ráta. A mérték még nem ismert, mindenesetre a piacon 2022 végéig összesen 1 százalékos kamatemelést várnak.

Erős üzenetet fogalmazott Ray Dalio. Az Equilor Befektetési Zrt. ma reggeli hírlevelének beszámolója szerint a híres hedge fund menedzser azt találta mondani, hogy mivel szerinte az 1970-es évekhez hasonló időszak felé tartunk – amelyet magas infláció és potenciális stagfláció jellemzett –, célszerű az infláció elleni eszközöket vásárolni. A Bridgewater Associates úgy véli, „a következő turbulens időszakban olyan infláció hedge eszközökbe érdemes fektetni, melyek megvédik portfóliónk reálértékét a nehéz időszakban. Dalio szkepticizmusát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Federal Reserve képes leszorítani az inflációt anélkül, hogy recessziót okozna. A milliárdos azzal érvelt, hogy túl sok adósság keletkezett túl rövid idő alatt ahhoz, hogy a jegybank a kamat masszív emelése nélkül letörhesse az inflációt. Dalio szerint a politikai erők belátható időn belül tovább bonyolítják a befektetési környezetet is. Rámutatott az Egyesült Államokban tapasztalható növekvő populizmusra, amely drámaibb politikai megosztottsághoz és nemzetek közötti feszültségekhez vezetett. Dalio Kínát jelölte meg, mint a lehetséges konfliktusok legveszélyesebb forrása” – írja a hazai brókercég.

A stagfláció jeleit lehet kiolvasni a legfrissebb német GDP-adatból. Bár az ország statisztikai hivatala, a DeStatis közlése szerint az Európa Unió legnagyobb gazdasága az idei első negyedévben 4 százalékkal nőtt, ez alapvetően a tavalyi alacsony bázisnak tudható be. Az előző – egyben 2021 utolsó – negyedévéhez képest viszont a bővülés már csak 0,2 százalékos volt. Amiatt, hogy az orosz-ukrán háború súlyosbította az ellátási láncok problémáit, illetve jelentősen emelte a nyersanyag- és energiaárakat. Míg a feldolgozóipar lefelé, addig a szolgáltatások felfelé húzták a GDP-t.

A szűk kínálat hatására az olaj ára tovább emelkedik. Az észak-amerikai könnyűolaj, a WTI és az északi-tengeri Brent egyaránt 1-1 százalék feletti mértékben drágul, ennek következtében az előbbi a 111, míg az utóbbi a 115 dollár közelébe érkezett.

Az arany viszont a dollár erősödése miatt lefordult a kéthetes árfolyamcsúcsáról, 0,6 százalék feletti csökkenés után 1850 dollár környékén cserél gazdát. De az ezüst még nagyobb, 0,85 százalékos bukóban van, s jegyzése immár a 22 dolláros szint alá került.

S a ma délelőtti piaci összefoglaló végére álljon itt egy érdekesnek ígérkező vállalati hír. Az Air France-KLM tőkeemelésre készül, aminek keretében 2,4 milliárd dollárt vonhatnak be forrásként. A jogokkal május 27. és június 9. között lehet majd élni, aminek keretében további részvények jegyezhetőek, 1-3 arányban.