A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az ICC ezzel a lépésével megmutatta, hogy „döntéseit lényegében egyedül a kicsinyes politikai bosszú motiválja”.
„A nemzetközi bírói testületekben semmi keresnivalója nem lehet a politikai céloknak és ideológiáknak. Az ICC most is csak igazolta minden aggodalmunk a testület pártatlanságával és politikamentességével kapcsolatban” – vélekedett.
„Ez a kicsinyes, erőtlen lépés egyetlen dologban erősít meg minket: helyes döntés volt a kilépés. A Nemzetközi Büntetőbíróság végérvényesen eltért az eredeti céljától, és politikai szervezetté vált”- írta.
A Nemzetközi Büntetőbíróság illetékes tanácsa megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az alapító szerződésből fakadó kötelezettségeit, amikor is nem működött együtt az áprilisban Budapestre ellátogató Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök letartóztatásának ügyében.
Netanjahu ellen nemzetközi elfogatóparancsot adott ki korábban a testület a Gázai övezetben zajló fegyveres konfliktusban feltételezetten elkövetett bűnök miatt.
Az előzetes eljárási tanács szerint „Magyarország számára egyértelmű volt az együttműködési kötelezettség”, és Netanjahu letartóztatásának elmulasztása „súlyosan aláássa az ICC megbízatásának végrehajtását”.
A vállalatok 57 százaléka számolt be jelentősebb digitális fejlesztésről, ami a kutatás történetének legmagasabb értéke. 
