„Bassár el-Aszadot 2024 decemberében megdöntötték és már nem elnök, így új elfogatóparancsok lettek volna kiadhatók vagy adhatók ki ellene a jövőben háborús bűnök és emberiesség elleni bűntettek miatt” – jelentette ki a francia legfelsőbb bíróság, a Semmítőszék elnöke, Christophe Soulard egy nyilvános, az interneten élőben közvetített meghallgatáson. „Azaz az ellene indított jogi eljárás folytatódhat” – tette hozzá.
Két párizsi vizsgálóbíró 2023 novemberében adott ki elfogatóparancsot Bassár el-Aszad ellen emberiesség elleni bűntettekben és háborús bűnökben való bűnrészessége miatt a szíriai hatalomnak tulajdonított 2013-as vegyi támadások miatt.
Ezeket a támadásokat 2013. augusztus 4-én és 5-én Adrában és Dúmában, illetve augusztus 21-én Kelet-Gútában hajtották végre, ahol amerikai információk szerint több mint ezer embert öltek meg szaringázzal.
A párizsi fellebbviteli bíróság 2024 júniusában helyben hagyta az elfogatóparancsot. Az országos terrorelhárítási ügyészség első fokon, majd az országos ügyészség másodfokon azonban fellebbezést nyújtott be, arra hivatkozva, hogy hivatalban lévő államfők, miniszterelnökök és külügyminiszterek abszolút mentességet élveznek a külföldi bíróságok előtt.
Július 4-én Rémy Heitz, a Semmítőszék főügyésze a testület ünnepélyes ülésén a letartóztatási parancs fenntartását javasolta. Először vitatta a fellebbviteli bíróság jogértelmezését, miszerint ezek a bűncselekmények „nem tekinthetők egy államfő hivatalos feladatai közé tartozónak”, kijelentve, hogy „a személyes mentességet megerősítette” a Nemzetközi Bíróság 2002-es döntése.
A főügyész ezután viszont egy „harmadik utat” javasolt a legfőbb bíróságnak: miután Franciaország 2012 óta már nem tekintette Bassár el-Aszadot „legitim módon hivatalban lévő államfőnek” a „szíriai hatalom tömeges bűncselekményei” miatt, személyes mentessége sem tekinthető érvényesnek.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nem illetékes a Szíriában elkövetett nemzetközi bűncselekmények ügyében, mivel az ország nem ratifikálta a Római Statútumot, amely azt létrehozta. És az ENSZ Biztonsági Tanácsa sem hozott határozatot arról, hogy vizsgálja a kérdést.
A franciaországi elfogatóparancs kiadása óta a geopolitikai helyzet viszont megváltozott: Bassár el-Assad rezsimjét decemberben megdöntötték, ő pedig Oroszországba menekült.
(MTI)
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
