Ezúttal az MNB nem okozott meglepetést. Míg kedden a piaci várakozásoknál nagyobb mértékben, 30 helyett 50 bázisponttal vitte fel alapkamatát, addig a ma délután 1 és fél 2 között tartandó egyhetes betéti tenderén 30 bázisponttal magasabb, 4,3 százalékos kamattal hajlandó befogadni a kereskedelmi bankok pénzeit, mint az előző négy alkalommal. Márpedig az Equilor Befektetési Zrt. a keddi alapkamat-emelés után kiadott gyorsértékelésében pontosan ezt helyezte kilátásba.
Így az MNB két eszköze közötti kamatkülönbség csak két napig csökkent 160 bázispontról 110-re, mától az 140.
A Monetáris Tanács tavaly novemberben nevezte ki az alapkamat helyett az egyhetes betéti kamatot irányadónak, mivel annak változtatásával a jegybank jobban tudja a rövidtávú piaci mozgásokat befolyásolni. Magasabb kamattal a hitelintézetek által kihelyezhető pénzeket szűkíteni, hiszen annak láttán ők hajlamosabbak lehetnek a felesleges likviditásukat a jegybanknál parkoltatni, ami a gazdaságban lévő inflációs nyomást enyhítheti (alacsonyabb kamatnál pedig értelemszerűen fordított a helyzet).
Ám a jegybankárok már korábban jelezték, hogy a két eszköz kamatát majd közelíteni szeretnék egymáshoz, s előbb-utóbb ismét az alapkamat lehet az irányadó ráta. A keddi kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján a monetáris politikáért felelős MNB-alelnök, Virág Barnabás azt mondta, az alapkamat és az egyhetes betéti kamat fél év múlva kerülhet egy szintre. Hogy pontosan mekkorára is, arra nem adott számszerű becslést, az elemzők szerint azonban 5 százalék körül állhat be az egyensúly.
Virág ugyanis egyértelművé tette, hogy az MNB folytatja a kamatemeléseket, azokra azonban már az egyhetes betétek esetében sem hetente kerül sor - ahogy az 2021. november közepe és december vége között történt, a rekordszintre gyengült forint további értékvesztése megakadályozása érdekében -, hanem immár ugyanúgy havonta, mint az alapkamat esetében.
A forint a mai kamatdöntés nyilvánosságra hozatala, azaz délelőtt fél 10 előtt az euróval szemben a 360-as szint körül tanyázott, s érdemben az azt követő fél órában sem igen mozdult el, amit annak lehet betudni, hogy a piac pontosan az MNB ezen lépésére számított.
A kárpátaljai magyarok helyzete a gyakorlatban semmit nem változott, Kijev azzal kapcsolatban csak ígéretet tett Budapestnek. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
