Immár második éve furcsa kettőség figyelhető meg. Míg a 2020 márciusában berobbant járvány a történelem egyik legsúlyosabb egészségügyi tragédiája, hiszen világszerte már közel 5,5 millió emberi életet követelt, idehaza pedig csaknem 40 ezren haltak bele a fertőzésbe, addig a tőkepiacok szépen muzsikálnak. A tőzsdeindexek sorra döntik meg a történelmi rekordjaikat, a BUX is soha nem látott magasságokba emelkedett.
Ezeket alapvetően az a hatalmas pénzmennyiség fűtötte, amelyet a világ jegybankjai pumpáltak a gazdaságokba azzal a céllal, hogy tompítsák a pandémia miatt kialakult válság negatív hatásait. Ugyanakkor a reálgazdaság mellett bőven jutott muníció a pénz- és tőkepiaci eszközök – részvények, kötvények, devizák – vásárlására is.
Ez tükröződik lapunk legfrissebb Privátbanki Körképéből is, amely a tizenöt hazai, úgynevezett privátbanki szolgáltató megkérdezésével készül el, félévente. Eszerint az általuk kezelt vagyon 2020-ról 2021-re több mint 19 százalékkal, közel 7800 milliárd forintra emelkedhetett. (A feltételes mód azért indokolt, mert ketten, a Budapest Bank (BB) és az MKB Bank nem szolgáltatott adatot, így lapunk a saját információi alapján végzett becslést. Frissítés: cikkünk megjelenését követően megérkezetek a két bank válaszai, adatot azonban csak a BB közölt.)
Igaz, a kiugró számokba az is jócskán belejátszott, hogy a K&H Bank 2021-ben az addigihoz képest jelentősen kiszélesítette az ügyfélbázisát. Míg 2020 végéig még 100 millió forint alatt nem nyújtott privátbanki szolgáltatást, addig a kiemelt megtartása mellett 2021-től már egy új szegmens is létezik a 30-100 millió forinttal rendelkezőknek. Alapvetően e változás áll amögött, hogy a belga KBC tulajdonában lévő hitelintézet a 2020-as 254 milliárddal szemben 2021-ben már 666 milliárdos vagyont kezelt. Úgy tűnik, a K&H megirigyelte az OTP példáját, amely már évek óta két privátbanki kategóriát működtet, a „simában” 40 millió, míg a kiemeltben 100 millió a beugró.
Hasonló arányban, azaz 19 százalékot meghaladóan bővülhetett a hazai privátbanki számlák száma, amely így megközelíthette az 55 ezret. Amelyben a már említett K&H-hatás értelemszerűen szintén erős: e hitelintézet 2021 végén már közel 8 ezer privátbanki számlát kezelt, szemben az egy évvel korábbi 1377-tel.
Az 55 ezres összes számlaszám ugyanakkor nem jelent ugyanennyi ügyfelet, hiszen általában egy privátbanki kliensnek egyszerre több kontója is van. A szektort hosszú évek óta elemző Blochamps Capital szerint ez a számlamennyiség a gyakorlatban mindössze 22-25 ezer ügyfelet takar.
A 20 százalék körüli vagyongyarapodáshoz részben új pénzek beáramlása, részben a meglévő portfóliók hozama járult hozzá – mutattak rá a Concorde Értékpapír Zrt.-nél. Az emelkedő inflációval nőtt az ügyfelek kockázatvállalási hajlandósága, egyre nagyobb mértékben fordultak a reáleszközök (részvény, ingatlan) felé. Például az Erste privátbanki ügyfeleinek portfóliójában a részvények aránya már megközelíti a 30 százalékot. A részvénykitettségek bővülését a kötvénypiacok gyenge teljesítménye is serkentette – jegyezte meg Varga Szabolcs, a Gutmann Magyarország Befektetési Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója.
A Friedrich Wilhelm Raiffeisennél is tovább nőtt a magasabb hozammal kecsegtető, ám emiatt értelemszerűen kockázatosabb termékek népszerűsége. Köztük is a befektetési alapok és a certifikátok aránya ugrott meg. (A certifikátok olyan, valamely pénzintézet által kibocsátott strukturált értékpapírok, melyek hozama mindig valamilyen mögöttes termék – részvény, index vagy árutőzsdei cikk – árfolyamváltozásától függ.) De emelkedett a devizás értékpapírok súlya és egyre komolyabb összegek kerülnek az ESG megközelítést alkalmazó befektetési termékekbe (fenntartható befektetési alapokba és zöld kötvényekbe) is.
A lakossági állampapírok dominanciája ezzel párhuzamosan csökkent. Míg például két éve 50 százalék körül volt a kötvények és azon belül is az államkötvények súlya a CIB Bank portfóliójában, addig ez mára 35 százalékos arányra mérséklődött, miközben a direkt egyedi részvénykitettség már közel 20 százalék. A befektetési alapok részarányában és azon belül is a kockázat/hozam skálán a magasabb besorolás felé történő elmozdulás látható, mely most nagyjából 30 százalék körül mozog a CIB-nél. Amely portfóliójában a forintárfolyam mozgásának a hatása is tetten érhető: a magyarországi átlagot jelentősen meghaladó, 35 százalék körüli a nemforint-eszközök súlyában. A likviditást jelentő eszközök, úgymint a bankszámlapénz és rövid bankbetétek, hosszabb távon is megfigyelhetően stabilan 15 százalék körül mozognak e hitelintézet privátbanki részlegénél.
Az Equilor Befektetési Zrt.-nél azt emelték ki, hogy a minél jobb hozamok elérése érdekében a privátbanki ügyfelek egyre inkább nyitnak a devizakereskedés felé is, ami a likviditásnak és a gyakori mozgásoknak köszönhetően kedvelt eszköz lett. E cég ügyfelei a portfóliójuk egy részét a likvidebb eszközökbe fektették, és a piac által felkínált kedvező gyors beszállási lehetőségeket használták ki.
Az SPB Befektetési Zrt. ügyfelei közül is sokan kerestek azon, hogy tavaly gyarapították a dolláralapú részvény- és kötvénybefektetéseiket, ez utólag jelentős árfolyamnyereséget is elérő döntésnek bizonyult – tájékoztatott a cég elnök-vezérigazgatója, Parádi-Varga Tamás.
De voltak specifikus okai is a vagyonnövekedésnek. Az OTP Banknál például azt hangsúlyozták, hogy az új termékek bevezetése kiemelkedően sikeres volt, s a Takarékbanknál is a „nagyon széleskörű termékpalettát” emelték ki. Míg a Generali Alapkezelő által kezelt vagyon növekedésére az anyacég, a Generali Biztosító értékesítési hálózatának aktivitása volt pozitív befolyással.
Privátbanki státuszba legalább 30 millió forinttal lehet bekerülni – mint már említettük, ennyi az úgynevezett belépési limit a K&H-nál. A Budapest Banknál meg 35 millió, ám mivel e hitelintézet április 1-jétől már nem létezik majd önállóan, hiszen beolvad az MKB Bankba, amely pedig 2023. május 1-jén a Takarékbankkal egyesül, érdemes ez utóbbi két bank limitjét nézni. Amelyek viszont magasabbak, 100 millió, illetve 50 millió forintra rúgnak – ez utóbbi szintre épp a fúzióra tekintettel srófolta a Takarékbank az addig 30 milliós minimális beszállási értékét. Nagyot emelt az alsó küszöbön a Generali Alapkezelő is, 30 millióról 100 millióra – mint fogalmazott – „stratégiaváltás miatt”.
Jelentős a szóródás az egyes privátbanki szolgáltatók között atekintetben, hogy átlagban mennyi vagyont kezelnek egy ügyfélszámlán. A legtöbbet, 351 milliót a Hold Alapkezelő, míg a legkevesebbet, 55 milliót az SPB. (Bár a Gutmann státusza speciális, hiszen az osztrák anyacég kvázi fióktelepeként tevékenykedik, ennek köszönhetően az értékei is jóval magasabbak, mivel termékei, szolgáltatásai a magyar befektetők számára is elérhetők, indokoltnak tartottuk adatai feltüntetését.)
S akkor lássuk, mire számítanak a privátbankok 2022-ben, hogyan alakulhat a kezelt vagyon, milyen tényezők hathatnak arra?
Budapest Bank Money+: továbbra is pozitívak és a kezelt vagyon növekedésére számítanak. Az eredményeiket vélhetően befolyásolni fogja az inflációs nyomás, a termelési és szállítási láncok világméretű problémáinak alakulása, a jelentkező chiphiány által generált fennakadások kimenetele, a gyors ütemben emelkedő energiaárak, a munkaerőpiacon tapasztalható feszültségek, valamint a monetáris politikai szigorítások. Továbbra is bíznak kollégáik szakértelmében, ügyfeleik bizalmában, és abban, hogy a közös munka eredményeképpen idén is számottevően tudják majd gyarapítani ügyfeleik megtakarításait.
CIB: 2022-re részben ugyan, de rányomja még bélyegét a pandémiás helyzet és a fintech-cégek jelentette kihívás, ami további digitális fejlesztéseket és HR-oldali változásokat hozhat.
Concorde: a szűkülő likviditás (monetáris szigorítás) hatására a 2021-esnél kisebb mértékű, de kétszámjegyű növekedéssel számolnak.
Erste: a kezelt vagyon bővülésére számítanak, a piaci átlag felett szeretnének továbbra is bővülni, mivel még jelentős belső potenciálokkal rendelkeznek.
Friedrich Wilhelm Raiffeisen: arra számítanak, hogy a koronavírus-járványból felépülő világgazdaság alapvetően támogatóan hat majd a tőkepiacokra, bár a részvénypiacokon a 2021-ben tapasztalt szárnyalást követően jóval szerényebb mértékű emelkedést várnak. A világszerte megjelenő inflációs nyomás és a magasabb kamatszint új típusú kihívások elé állítják a privátbanki szolgáltatókat és a befektetési termékeket. Az ESG-megközelítést alkalmazó befektetési termékek további jelentős térnyerését várják. A kezelt vagyon további dinamikus növekedésével számolnak, az elmúlt évekre jellemző, tíz százalék körüli növekedést prognosztizálnak.
Generali: továbbra is a koronavírus és annak a gazdasági hatásai lesznek a meghatározó piaci mozgatórúgók. A kamatszint emelkedése a lakossági állampapírokat kevésbé teszi vonzóvá, főleg igaz ez a MÁP Pluszra, ezért itt átcsoportosításra számítanak, amennyiben a feltételek nem változnak meg az új kibocsátású sorozatoknál. Idén is folytatják a private banking állományuk bővítését és számítanak a kezelt vagyon jelentős mértékű növekedésre.
Gutmann: nehezebb évet várnak, egyrészt, mert a hazai M&A-piacot érinthetik a választások, másrészt volatilisabb tőkepiacokat prognosztizálnak.
Hold Alapkezelő: az állományok növekedésére, tovább koncentrálódó vagyonokra számítanak. Úgy vélik, a tavalyi év jó teljesítménye, az abszolút hozamú stratégiák és a value szemléletük a vagyonkezelési szolgáltatások várható további felértékelődése mellett előreláthatóan még vonzóbbá teszik a befektetési alapjaikat és a privát vagyonkezelési szolgáltatásukat.
K&H: infláció, alapkamatemelés, a reálhozam csökkenése – ezek jellemezhetik az idei évet.
MKB: két visszafogott esztendő után bíznak a személyes találkozók, ezáltal az akvizíciós tevékenység erősödő lendületében. A várhatóan tovább emelkedő hozamok a globális tőzsdei felértékelődést lassíthatják, ami az átértékelési hatás dominanciáját mérsékelheti. A forint elmúlt időszaki gyengélkedése miatt nőhet a kereslet a dollár- és euróbefektetések iránt, ami a portfoliók devizaösszetételét módosíthatja.
OTP: 10-12 százalék körüli vagyonnövekedéssel számolnak, amelyet a várakozásaik szerint idén is a friss pénzek beáramlása fog meghatározni.
SPB: a 2021-es dinamikánál alacsonyabb növekedéssel kalkulálnak, mind az állománynövekedés, mind pedig a piaci árfolyamok tekintetében. Súlyos kihívásnak tartják valamennyi gazdaság tekintetében az erős infláció kezelését.
Takarékbank: várakozásaik szerint egy nagyon sikeres év előtt állnak, ami tele lesz a Magyar Bankholdingon belül közös munkával, együttműködéssel, fejlődési potenciállal.
A kormánykoalíció nem bukott el.
