A rendelet értelmezése folyamatos, további információkkal bővítjük az oldalunkat, kérjük, látogasson vissza később! Ezzel a felhívással találkozik az Erste Bank honlapján az, aki a kamatstopról szeretne tájékozódni. Vagyis arról az intézkedésről, amelyet a kormány az ügyfelek számára ajándékként, a bankok számára viszont bombaként helyezett a karácsonyfa alá, két nappal az év legnagyobb ünnepe előtt.
Nagyon is indokolt az osztrák Erste Group AG 70, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a magyar állam 15-15 százalékos tulajdonában lévő hitelintézet portáljának megfogalmazása. Alig négy nappal azt követően ugyanis, hogy a kormány formába öntötte a kamatstopot és az arról szóló rendelet január 3-án, hétfőn este meg is jelent, máris módosított az ügyfeleknek a bankok által kötelezően kiküldendő tájékoztatás szövegén.
A rapid fazonigazításra azért volt szükség, mert a Rogán Antal által előírt formula nem volt kivitelezhető. Abban ugyanis a bankoknak arról kellett (volna) kötelezően tájékoztatniuk a változó kamatozású lakossági jelzáloghitellel rendelkezőket, hogy
„A Kormány kamatstop intézkedése nélkül az Ön hitelének thm-je évi [**] százalék lenne”.
Mivel a hitel felvételének összes költségét tartalmazó thm, azaz a teljeshiteldíj-mutató egy hitelfolyósításkori állapotot rögzít, egyrészt erősen kétséges volt, hogy ezt a számot meg tudják-e mondani a bankok, másrészt vannak olyan szerződések, amelyekben a thm nem is szerepel.
Ezt ismerhette fel Orbán Viktor kabinetfőnöke – vélhetően a bankok jelzései alapján –, s módosította azt a rendeletet, amelyen jóformán még meg sem száradt a tinta.
Eszerint január 8-ától a bankok thm helyett azt is írhatják, hogy „A Kormány kamatstop intézkedése nélkül az Ön hitelének kamata [**] százalék lenne”. A hitelintézetek szabadon eldönthetik, hogy melyik megfogalmazást választják.
Érdemes felidézni, mire is vonatkozik a kamatstop. Már csak azért is, mert az rengeteg ügyfelet, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője, Binder István szerint mintegy 470 ezer változó kamatozású értékű lakossági jelzáloghitel-szerződést érint. Amelyek Nagy Márton, Orbán Viktor gazdasági főtanácsadója szerint összességében 2 ezer milliárd forintos adósságterhet jelentenek.
A kamatstop a változó kamatozású, a referencia-kamatlábhoz (ez az irányadó budapesti bankközi forint hitelkamatláb, a Bubor) kötött lakossági jelzáloghiteleket érinti, ideértve
- a piaci kamatozású jelzáloghiteleket (lakás- és szabadfelhasználású hiteleket),
- az otthonteremtési kamattámogatott lakáshiteleket,
- a kiegészítő és jelzáloglevéllel finanszírozott kamattámogatott lakáshiteleket.
Az e hitelekre 2022. január 1. és június 30. között alkalmazott referenciakamat nem lehet magasabb a 2021. október 27-i mértéknél – a kormány döntése értelmében. E mérték 3, 6, illetve 12 hónapra 2-2,4 százalék közötti volt, e hét hétfőn viszont már több mint a duplája, 4-5 százalék közötti. Az olyan jelzáloghitelnél, ahol nincs kamatforduló 2021. október 27. és 2022. június 30. között, a kamatstop nem érvényesül, hiszen ebben az időszakban egyébként sem változna meg a kölcsön kamata.
„Az intézkedéssel egy ügyfél hitelénél 10-11 százalékos törlesztőrészlet-csökkenésről lehet beszélni futamidőtől és hitelösszegtől függően” – vetítette előre az MNB felügyeleti szóvivője.
Fontos, hogy az intézkedés automatikus, azaz a fent említett hitelekkel tartozóknak nincs teendője, a bankok beállítják a kormányrendelet szerint rögzített kamatot a 2022. január 1. és június 30. közötti időszakra. Egyúttal tájékoztatják az ügyfeleket a referencia-kamatlábról és a törlesztőrészletekről is.
A referencia-kamatláb változásról a következőképpen:
- 2022. január 31-éig, ha a kamatforduló napja 2021. október 27. és december 31. közé esik,
- a kamatforduló napjáig, ha az 2022. január 1. és június 30. közé esik.
Fontos: A törlesztőrészlet a kamatfordulónap utáni első esedékességkor fog csökkeni. Így például, ha a szerződés szerinti kamatforduló napja január 15., akkor a változás már a februári törlesztőrészletben érezhető lesz.
Megkeresésünkre a bankok egybehangzóan azt válaszolták, mindent megtesznek azért, hogy a kamatstoppal érintett ügyfeleik minél hamarabb megkapják az értesítést arról, mennyivel enyhül a terhük – legalábbis átmenetileg. Közülük a Raiffeisen konkretizált is, az osztrák tulajdonú hitelintézet klienseinél várhatóan január második felében csenget a postás. Ami persze csak atekintetben információ, hogy az ügyfelek e hó első felében hiába is várnák a tájékoztatást, hiszen arra a kormányrendelet eleve január 31-éig kötelezte a bankokat.
Visszatérő kérdés volt a kamatstop meghirdetése óta, vajon az átmeneti könnyítés vonatkozik-e azokra a hitelekre, amelyeket a 2022. június 30-áig érvényes, immár rászorultsági alapon meghatározott moratórium alatt nem kell törleszteni.
Erre a válasz az, hogy igen. Hiszen „a kamatstop szempontjából nincs jelentősége, hogy az ügylet moratórium alatt áll vagy sem. A moratórium szabályai lehetővé tennék, hogy az ügyfél terhe magasabb legyen, ha a kamatok emelkednek. Ezt a szabályt korlátozza a kamatstop” – foglalta össze a lényeget a Takarékbank.
Frissítés: cikkünk megjelenését követően az OTP Bank fontos kiegészítést tett, miszerint "a kamatstop a moratóriumban érintett számlákat is kedvezően érinti. A vonatkozó időszakban a rendeletben meghatározott alacsonyabb kamatokat számítja fel az OTP Bank ezeken a kölcsönökön is, így ebben az időszakban a moratóriumban felhalmozódó tartozás is alacsonyabb lesz az érintett számlakörön."
Folyt. köv?
Nem kizárt ugyanakkor, hogy a kamatstop 2022. június 30. után is megmarad – már ha marad az Orbán-kormány, hiszen nem tudni, választási győzelme esetén az ellenzék mit tenne. A kamatstop folytatását Nagy Márton helyezte kilátásba abban az interjúban, amelyben az érintett összadósságot számszerűsítette. Arra az esetre, ha – mint a kormányfő gazdasági főtanácsadója fogalmazott – a bankok nem törődnének azzal, hogy ügyfeleiket változóból fix kamatozású hitelekbe tereljék. A feladat nem kicsi: a lakossági forintalapú jelzáloghitel nagyjából 35 százaléka változó kamatozású.
Ha semmi nem történik, akkor az MNB tavaly június óta tartó kamatemelési ciklusa miatt (amely következtében a novembertől már az alapkamat helyett irányadó egyhetes betéti kamat 0,6 százalékról már 4 százalékra ment fel) Nagy Márton szerint a törlesztőrészletek átlagos emelkedése megközelítheti a harminc százalékot. Márpedig ilyen mértékű sokkot nem szabad ráengedni a lakosságra – jelentette ki a kormányfő gazdasági főtanácsadója.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
