Nagy várakozás előzte meg a mai napot, a pénzpiaci szereplők kíváncsiak voltak arra, vajon a Magyar Nemzeti Bank reagál-e a múlt hónapban meglódult inflációra. Mint arról két napja beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal adata szerint az éves infláció áprilisban 9,5 százalék lett, szemben a márciusi 8,5-del, ez közel huszonegy éve, 2001 nyara óta nem látott magas szint.
Mivel az MNB középtávú inflációs célja 3 százalék, logikusnak tűnt, hogy a jegybank lép erre a kiugró fogyasztóiár-indexre. Már csak azért is, mert az irányadó rátái ennél több százalékponttal alacsonyabbak, a hosszabb távú piaci mozgások befolyásolására alkalmas jegybanki alapkamat 5,4 százalék, míg a rövidebb távú folyamatokra hatni képes egyhetes betéteké ugyan jóval magasabb, ám még az is csak 6,45 százalék.
Az alapkamatot alapesetben havonta egyszer, általában a hónap utolsó keddjén vizsgálja felül a Monetáris Tanács - legközelebb május 31-én -, igaz, ettől a menetrendtől rendkívüli esetekben eltérhet. Ám a piacon nagyobb esélyt adtak annak, hogy az egyhetes betéti kamatok változhatnak, azokról ugyanis az MNB igazgatósága - amelynek személyi összetétele erős átfedésben van a Monetáris Tanácséval - hetente egyszer, mindig csütörtökön dönt. Legutóbb április 28-án emeltek, két nappal azután, hogy az MNB-alapkamat is magasabb lett.
Az elemzők nem zárták ki, hogy az áprilisi inflációs adatra akár már ma reagálhat a jegybank, s olyan vélemény is megfogalmazódott, miszerint az elmúlt két szigorítás 30-30 bázispontjánál nagyobb mértékben, akár 50, sőt 75 bázisponttal is megemelkedhet az egyhetes betétek kamata.
Az MNB igazgatósága azonban ezúttal nem tartotta szükségesnek a piaci folyamatokba való beavatkozást. Eszerint a ma délutáni tenderen a kereskedelmi bankok 6,45 százalékon helyezhetnek el nála betétet egy hétre, azaz ugyanannyiért, mint az előző két alkalomkor.
Úgy tűnik, ezt a piac csalódással fogadta, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a forint a mai tenderes kamatszint bejelentését követően gyengülni kezdett. Ha nem is nagy mértékben, az euróval szembeni árfolyama például fél egységgel ment fel, átlépve a 381-es szintet.
Ez a „gig economy.” 
