Gondolom, elégedettek a végeredménnyel.

Oraveczné Németh lldikó: Különösen arra vagyunk büszkék, hogy az Év ESG Alapkezelő szavazáson a másodikok lettünk.

Hogyhogy nem is a két első helyezést emeli ki?

O.N.I.: Mert az ESG-kategóriában is nagyon szerettük volna elhozni az első díjat, az idei év kihívása, hogy ez legközelebb sikerüljön. Nekünk ez azért fontos, mert az anyavállalatunk székhelye Belgiumban található, márpedig Nyugat-Európában a fenntarthatóságnak sokkal nagyobb hagyományai vannak, mint Magyarországon. Mivel a KBC már húsz éve megjelentette az első olyan befektetési alapot, amelyet a fenntarthatósági szűrők alapján töltött fel értékpapírokkal, van mire építkeznünk.

Meddig jutottak?

O.N.I.: A K&H már tizenöt évvel ezelőtt bevezetett egy fenntartható alapot, a K&H Öko részvényalapot. Három éve jelentősen bővítettük a palettánkat, az idén pedig teljessé tettük azt egy merész vegyes alappal. A jelenleg elérhető tíz termékünk közül minden befektető megtalálja azt, ami az ő kockázati étvágyának megfelelő és tud belőle portfoliót építeni.

Figyelünk arra, hogy ezeket a fenntarthatósági szempontokat valóban közérthetően kommunikáljuk az ügyfeleink felé is, ez a tavaly őszi és az idei befektetői klubjainkon is téma volt. 

Akkor a fenntarthatóság és az ESG ma már nem is olyan elvont fogalmak, mint voltak akár csak öt-tíz évvel ezelőtt is?

O.N.I.: Így van, hiszen most már szinte minden ezt a témát erősíti. Például az, ha napelemeket szerelek a házamra, vagy alaposan megnézem, hogy milyen munkáltatónál helyezkedek el, vagy azt, hogy a szállítóinkat kik közül választjuk ki. Kétségtelenül egyre felkészültebbek az emberek abban a tekintetben, hogy mit jelent az ESG és érezhetően előnyben részesítik az ilyen célú befektetéseket – már ha tudnak róla, hogy ezek között is lehet válogatni.

Ugyanakkor jó ideig azt lehetett hallani, hogy szépek és jók az ESG-befektetések, de a hozamaik nem túl acélosak. E vonatkozásban is változott a helyzet?

Bánhalmi Gábor.: Kétségtelenül három tévhit is létezett a befektetőkben, amelyeket szerencsére mára már sikerült eloszlatni. Az egyik pont az, amire a kérdése is utalt, vagyis, hogy aki fenntartható alapot választ, az lemond valamekkora hozamról. Ezzel szemben az a helyzet – és ezt szerencsére már az ügyfeleink is érzékelik –, hogy az ESG-alapokba is ugyanabból a kínálatból válogatunk be portfolióelemeket, mint a többi alapba, miközben ugyanúgy a pénzügyi mutatókból indulunk ki, csak az ESG-seknél még alkalmazunk minőségi szűrőket: környezeti, szociális és vállalatirányítási szempontokat. Ez azt jelenti, hogy amikor egy felelős alapot vesz valaki, akkor olyan befektetése lesz, amely ügyel az ESG-szempontokra, de attól még a legjobb profitkilátásokkal rendelkező eszközök kerülnek bele. Vagyis nem, hogy nem mondunk le a profitról, hanem hosszú távon még jobbak is a várakozások.

Ez akkor a hozamokban is visszaköszön?

B.G.: Igen. Az ESG-alapok hozama ma már teljesen azonos szinten mozog, mint a hagyományos alapoké. A K&H fenntartható fejlődés lendület alapunk (dinamikus) 11 százalékos éves hozamot ért el 2021-ben. A piaci turbulenciák ellenére még mindig pluszban van 2021 elejéhez képest.

És mi volt a másik két tévhit?

B.G.: Az például, hogy nehéz hozzájutni ezekhez a termékekhez. Ám ma már egyszerű döntés kérdése, hogy valaki ESG-, vagy hagyományos alapokból szeretne építkezni. Az ESG se nem drágább, se nem bonyolultabb, van kínálatunk ugyanúgy az óvatosabb, mint a dinamikus, valamint a merészebb termékekből. Tulajdonképpen tehát nagyon könnyűvé tesszük az ügyfeleknek a döntést.

A harmadik tévhitet inkább a kételkedés szülte, miszerint egy ESG-alapba való befektetéssel tudunk-e tenni valamit a fenntarthatóságért. Erre pedig az a válasz, hogy nagyon is. Pont egy ESG-alap megvételével, így ugyanis a kedvező hatás meg tud többszöröződni, méghozzá azáltal, hogy az ott összegyűlt rengeteg pénzt mi, mint alapkezelők a fenntarthatósági szempontok maximális figyelembevételével fektetjük be.

Ez a számokban is tükröződik?

O.N.I.: A tavalyi egy kegyelmi év volt. Hiszen a piacok egyáltalán nem voltak volatilisek, nagyon egy irányba húztak. Ez természetesen meglátszódott a kezelt vagyon mértékén és az értékesítési számainkon.

B.G.: A felelős befektetési alapokban lévő állomány nagyjából megnégyszereződött, ez 60 milliárd forintot jelent. Figyelemreméltó, hogy a friss pénzek mintegy 15-20 százaléka ma már felelős alapokba megy. Más kérdés, hogy azért még van hová fejlődni: Nyugat-Európában ez az arány 90 százalék körüli. Globális szinten pedig az előrejelzések szerint három-négy éven belül a kezelt teljes vagyon nagyjából harmada már felelős befektetésekben lehet.

Magyarországon is?

B.G.: Mi még csak most vagyunk ennek a folyamatnak a kezdetén, bár kétségtelenül beindult egy exponenciális növekedés.

O.N.I.: Annak is köszönhetően, hogy a tavalyi, viszonylag nyugodt piaci helyzet lehetővé tette, hogy olyan belső folyamatokra tudtunk fókuszálni, amelyekkel úgy gondolom, a jövőnket alapoztuk meg. Tudni kell, hogy a K&H alapok kezelője nagyon szorosan együttműködik a KBC Asset Management nemzetközi csapatával, így például a portfolió-kezelés is nemzetközi szinten történik, Belgiumban, Csehországban és Írországban. Ennek köszönhetőn mi itt, Budapesten teljes egészében az értékesítés szakmai támogatására tudunk koncentrálni.

A K&H Magyarországon elsőként elérhetővé tett egy olyan befektetési alapot, amely a működését mesterséges intelligencia által vezérelt modellek segítségével végzi, és algoritmusát portfoliómenedzserek felügyelik. Ezzel tavaly szeptemberben jöttünk ki és izgatottan néztük, az hogyan fog majd teljesíteni. Nos, nemcsak, hogy állta az összehasonlítást az azonos összetételű vegyes alapokkal, hanem bizonyos piaci szituációkban még felül is teljesítette a hagyományos módon kezelt alapokat.

De mit hozhat a jövő, pontosabban az idei év? Amelyben már bőven benne járunk, s amelyet alapvetően befolyásol két tényező: az infláció és a február végén kitört orosz-ukrán háború.

B.G.: E tényezők miatt a tavalyinál most érthetően jóval változékonyabbak a piacok, emiatt kockázatkerülőbbek a befektetők. Ebben a helyzetben talán jobban megmutatkozik azoknak a cégeknek, illetve kötvényeknek az előnye, amelyek ESG-szempontból is előrébb sorolódtak. Most azt látjuk, hogy az ilyen típusú alapok felülteljesítők, 1-2 százalékponttal hoznak többet például a hagyományos alapoknál.

Ezt a pozitív tendenciát mennyire törte meg, ami a háború kitörése óta zajlik a piacokon?

O.N.I.: Mi folyamatosan arra készültünk és készítettük fel az ügyfeleinket is, hogy az idén változékony piacra kell számítani. Azt javasoltuk, hogy többször vásároljanak, legyenek kint a piacon, rendszeres befektetéssel építkezzenek, hiszen ezzel tudnak egy kiegyensúlyozott hozamot biztosítani, csökkenteni a kockázatokat.

B.G.: Ugyanakkor az is fontos, hogy ügyfeleink semmiképpen ne húzódjanak fedezékbe, vagyis ne adják el az összes olyan kockázatos eszközt, amelyben hozampotenciál van. Hiszen befektetői szempontból most pont az a legnagyobb rizikó, hogy ha megijednek a befektetők és túlságosan visszahúzódnak, akkor a mostani, 8-10 százalékos inflációs környezetben a pénzük folyamatosan veszít a reálértékéből.

Márpedig azt már többször megtapasztaltuk az idők során, mennyire változékony tud lenni a piac, amiből az is következik, hogy a hullámvölgyeket hullámhegyek is szokták követni. Érdemes figyelembe venni, hogy amikor a gazdasági ciklus vége felé járunk, ahogy például most is, összességében a részvénypiacok mindig jól szoktak teljesíteni. Ezért javasoljuk mi továbbra is a dinamikus termékeket, ugyanúgy fenntartható, felelős formában, kicsit óvatosabban, fokozatosan építkezve.

Miközben a nagy hozamemelkedés előnye, hogy végre a kötvényeknek is van hozzáadott értékük, azok visszatértek az eredeti szerepükhöz, és ismét hozzá tudnak tenni egy megfelelően összeállított portfolió teljesítményéhez.

Megy a számháború, meddig mehet fel az infláció és a jegybanki kamat. Önök mire számítanak?

B.G.: Az infláció az idén átlagban várhatóan 9,5 százalék körül lehet és jövőre sem éri el a jegybank 3 százalékos inflációs célját, jelenleg úgy látjuk, hogy 5 százalék körül alakulhat.

A jegybanki kamatemeléseknek pedig előreláthatólag 7-7,5 százalék között lehet vége.

Ami azt jelenti, hogy azoknak, akik a megtakarításaikat kockázatmentes eszközökbe teszik, egy ideig még negatív reálkamatot kell elviselniük. De talán ez arra sarkallhatja őket, hogy a portfoliójukba részvényeket is tegyenek.

O.N.I.: Így van. Fontos, hogy óvatosan elkezdjék megtanulni, hogyan is működnek a befektetések, s ehhez egy rövid kötvényalap megfelelő kiindulópont lehet.

Ugyanakkor a forintárfolyam is jelentős kockázati tényező, igaz, ha valamiben biztosak lehettünk az elmúlt években, akkor abban, hogy egyre gyengül a hazai fizetőeszköz. Mi lehet ebben a helyzetben a viszonylag jó lépés?

B.G.: Az elmúlt években mindig azt hangsúlyoztuk az ügyfeleinknek, hogy ha devizában gondolkodnak, akkor azt ne spekulatív céllal tegyék, vagyis ne azon dilemmázzanak, hogy akkor most váltsanak, vagy éppenséggel visszaváltsanak. Egy átlagos ügyfélnek érdemes állandóan tartania egy fix devizakitettséget, legalább a befektetett eszközei 30 százalékát külföldi pénzekben. Ez azért is előnyös, mert így egy forintgyengülés is tud segíteni a portfoliónk árfolyamán.

Az kétségtelen, hogy míg tavaly a forint az euróval szemben nagyjából a 330-350-es sávban mozgott, addig most az orosz-ukrán konfliktus és az uniós pénzek körüli bizonytalanságok miatt áttértünk a 370-390-es sávba. S amíg ezek a bizonytalanságok nem szűnnek, addig itt is maradhat.

Mi azonban arra számítunk, hogy az uniós pénzekről az év második felében lesz megegyezés, s ha a háborút illetően is lesz valamiféle konszolidáció, akkor az év vége felé visszatérhetünk a 350-370-es sávba.