A háromnaposra nyúlt újévi hétvégét követően kedden vegyesen kezdtek a tőzsdék. Az elsőként kinyitott ázsiai börzék például gyengécskén, a sanghaji index 0,43, a tokiói 0,22, míg a hongkongi testes, 1,52 százalékos mínusszal tudta le 2024 első kereskedési napját.
Pedig kedvező adat érkezett Kínából – mutatott rá az Equilor Befektetési Zrt. reggeli hírlevele. Eszerint a Caixin által mért feldolgozóipari index a várt csökkenés helyett minimális emelkedést mutatott decemberre, 50,7-ről 50,8 pontra emelkedett. A vállalatok a vártnál erőteljesebb növekedést jeleztek a termelésben, illetve az új megrendelések számában. Meglehet, a tőzsdéket az hangolta le, hogy ugyanakkor az export hat hónapja nem látott mélyponton van, és továbbra is visszafogott az üzleti bizalom. A költségnyomás az év végén tovább mérséklődött, mely jelentősen hozzájárul az alacsony fogyasztóiár-indexhez.
Ázsiával szemben Európa bíztatóbb képet mutatott. A vezető részvényindexek közül a frankfurti DAX 0,43, a párizsi CAC-40 pedig 0,13 százalékos pluszt szedett magára, s bár a londoni FTSE nem követte társait, a 0,09 százalékos csökkenés nem tekinthető tragikusnak.
Ami a potenciális piacmozgató fejleményeket illeti, bár a héten csak 4 napos lesz a kereskedés a főbb piacokon, így is lesznek fontosabb makroadatok. Európából főleg az inflációs számokat figyelhetik a befektetők, a német és francia fogyasztóiár-index kapcsán kisebb emelkedést vár a konszenzus. Az USA-ból leginkább a munkaerőpiaci adatok lehetnek érdekesek, ezekre főleg csütörtökön, illetve pénteken lehet érdemes figyelni.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) még a németet és a franciát is lepipálta kedd délelőtt, a BUX közel 1 százalékkal erősödött. Elsősorban az OTP Banknak köszönhetően, amely 1,42 százalékos emelkedésben volt, de a Magyar Telekom 1,5, a Richter 1 százalékot közelítő erősödése is sokat tett a közösbe. Csupán az enyhén gyengülő Mol „maradt ki a buliból”, ami talán annak tudható be, hogy a befektetők nem értékelték a cég nagylelkűségét, miszerint nem január 1-jétől engedte rá a jövedékiadó-emelés 41 forintos drágító hatását a hazai kutakra, hanem csak két ütemben.
Mindenképpen említésre méltó, hogy a BÉT-en szereplő cégek közül az egyik csökkentette az eredményvárakozását. A Masterplast a pénteki bejelentésében a gyenge építőipari környezetre hivatkozva az éves árbevételi várakozását 175 millió euróról 144,7 millióra csökkentette, még ennél is jobban, 8 millió eurós nyereségről 2,5 milliós veszteségre vágta vissza az éves EBITDA-ra (azaz az adó és a kamat fizetése, valamint az értékcsökkenési leírás előtti eredményére) adott előrejelzését, az éves adózott eredményre vonatkozót pedig 1 millió eurós profitról 11,5 milliós mínuszra rontotta. A menedzsment a fentieken túl egyedi tételként a készletein nagyságrendileg 3,5-3,8 millió euró értékű értékvesztés képzését is szükségesnek tartja az év végével. A vállalat ugyanekkor azt hangsúlyozta, hogy a negyedik negyedéves folyamatok már bíztatóak, mivel operatív szinten mintegy 0,5 millió eurós pozitív EBITDA-t vár az utolsó negyedévre a társaság.
A forint sem kezdte jól az új év első munkanapját, ám meglepően hamar magához tért és délhez közeledve az euróval szemben már több mint 2 egységgel állt jobban, 381,5-ös szinten. Feleennyivel, de a dollárral szemben is erősödött fizetőeszközünk, egy zöldhasúval 346,5-öt kellett leszurkolni a hazai bankközi devizapiacon.
Ami a közeljövőt illeti, az Erste elemzői – ahogy fogalmaztak – a korábban mélységeket és magasságokat is megjáró árfolyamtól összességében stabilitást várnak az idén. A csökkenő kamatkülönbözet a magyar deviza ellen, a külkereskedelmi többlet és az uniós pénzek beérkezése viszont mellette szól. A ma reggel publikált feldolgozóipari BMI tovább javult, ami alapján javulhatnak az exportkilátások.
A hosszabb távú kilátásokat azonban beárnyékolhatja, hogy a Magyarország természetes versenytársának tekinthető két, hozzánk hasonlóan még szintén saját pénzzel rendelkező ország közül a csehek tettek egy lépést az euró bevezetése felé (a lengyelek még nem). Petr Pavel államfő hétfői beszédében ugyanis úgy fogalmazott, a közös uniós pénz hivatalos fizetőeszközzé nyilvánítása jelentheti a jövőt a cseh gazdaság számára, mely nyitott és exportorientált. Az euró-cseh korona árfolyama a tavalyi évet a 23-25 közötti tartományban töltötte, a korábbinál nagyobb ingadozás hozzájárulhatott a magas inflációhoz. Más kérdés, hogy a cseh kormány részéről egyelőre nincs jelzés arra vonatkozóan, hogy mikor szeretnék bevezetni az eurót – jegyzi meg az Equilor.
Emelkedéssel indították az évet az olajpiacok. A csaknem 2,5-2,5 százalékos drágulás következtében az észak-amerikai könnyűolaj, a WTI árfolyama a 73 dolláros szint fölé került, míg az északi-tengeri Brent árfolyama a 79 dollárt közelítette. Az árfolyamemelkedést a KBC Equitas elemzői egyértelműen annak tudják be, hogy a Vörös-tenger körül tovább fokozódik a feszültség, Irán egy hadihajót küldött, hogy védeni tudja a tengeri útvonalat. Még decemberben történt támadás Jemenben, ezt követően a biztonságos olajszállítás érdekében több társaság is más alternatív útvonalat keresett.
A gáz viszont olcsóbbodott, a közel 2 százalékos árfolyamemesést követően TTF-típus egy megawattórája 32 euró alatt cserélt gazdát a rotterdami árutőzsdén.
A nemesfémek is erősödésben vannak, amit az a remény fűthet a CBNC szerint, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatot fog vágni. Ennek hatására az arany unciája (1 uncia=31,1035 gramm) 0,6 százalékkal, 2100 dollár közelébe, míg az ezüsté csaknem 1 százalékkal, 24 dollár fölé került.
A kriptoeszközöknek is jó délelőttjük van, valamennyien drágultak. A legjobban a Bitcoin, amelyet a 4,5 százalékos erősödés 45 ezer dollár fölé repített – ez másfél éve nem látott magasság. De az Ethereum közel 3 százalékos drágulása is megsüvegelendő, amellyel az a 2400 dolláros szintet hagyta maga mögött.
A befektetők optimizmusát az Equilor szerint az fűti, hogy az amerikai tőzsdefelügyeletnek január 10-ig döntenie kell arról, hogy engedélyezi-e a közvetlenül bitcoinba fektető ETF-ek működését, amivel megnőhetne a kereslet a kriptodeviza piacán. Úgy tűnik, hogy a piaci szereplők nem akarnak lemaradni az esetleges további emelkedésről abban az esetben, ha az engedélyt a felügyelet megadja.
Mivel bejelentették, hogy a BYD Magyarországon létesít autógyárat, még nagyobb fókuszt kaphat idehaza az a hír, miszerint a kínai autóipari óriáscég több mint hárommillió négykerekűt értékesített tavaly. Ezen belül 1,6 millió tisztán elektromos, illetve 1,4 millió hibrid meghajtású személyautót adott el, ebből 242 ezret Kínán kívül. A BYD tavalyelőtt körözte le a Teslát a legtöbb értékesített, nem hagyományos meghajtású autó tekintetében, ugyanakkor az amerikai vállalat csak tisztán elektromos hajtású járművet értékesít – emlékeztet az Equilor. Hozzátéve: a Tesla éppen kedden teszi közzé a 2023-as évi az értékesítési darabszámát. Az első három negyedévben 1,35 millió autót adott el.
S ha már Tesla, idekívánkozik az a hír, miszerint a cég alapítója, Elon Musk X platformja (korábban Twitter) már csak a harmadát érheti az eredeti vételárnak. A Bloomberg hírei szerint a Fidelity (amely segített Musknak az üzletet tető alá hozni 2022-ben) további 11 százalékkal csökkentette az X-ben lévő részesedésének értékét, így a mikroblog platform az eredeti, 44 milliárd dolláros vételár helyett már csak körülbelül harmadannyit kóstálhat. Elon Musk ellentmondásos kommentárjai miatt jelentős hirdetők hagyták ott a platformot a közelmúltban, amit mutat, hogy az eredetileg negyedévente várt 1 milliárdos hirdetési bevétel helyett a teljes 2023-as évre összesen 2,5 milliárd dollár körüli bevétellel számolnak a vállalatnál a Bloomberg News decemberi jelentése szerint.
S végül, de nem utolsósorban az a hír is érdekes lehet a befektetők számára, hogy leminősítette az Uber papírjait a Nomura. A korábbi ajánlás vétel volt, ezt most semleges ajánlásra változtatták a befektetési banknál. A célárat azonban kismértékben megemelték, 59-ről 62 dollárra. A leminősítést azért tartotta indokoltnak a Nomura, mert 2023-ban több mint 150 százalékkal erősödtek a társaság papírjai, és úgy látják, hogy a jó hírek már beárazódtak az árfolyamba.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az orosz hadsereg egy rakétával és 62 drónnal támadta Ukrajnát szerdára virradóra, a légvédelem 33 drónt lelőtt, Kijevben kilencen megsebesültek – jelentette szerda reggel az ukrán légierő. 
