Csúnyán lebeszélte Orbán Viktor a forintot, szenvednek a tőzsdék

Összességében rosszul indították a hetet a tőzsdék. A vezető európai börzék indexei közül csak a londoni FTSE-100 mutató emelkedett, de az is csak 0,08 százalékkal, a frankfurti DAX viszont már 0,51, a párizsi CAC-40 pedig 0,98 százalékkal gyengült.

A tengerentúlon azonban már nem akadt üdítő kivétel, az S&P 500 index 0,08, a Nasdaq Composite 0,07, a Dow Jones 0,12 százalékos csökkenéssel zárt.

Ilyen körülmények között különösen megsüvegelendő a Budapesti Értéktőzsde barométerének, a BUX-nak az újabb rekorddöntése, még ha annak ténye a fenti történtek ismeretében meglepő is volt.

A kedden elsőként kinyitott ázsiai tőzsdékre is átragadni látszott a kedvezőtlen európai és amerikai hangulat, hiszen mindössze a tokiói Nikkei index erősödött, 0,15 százalékkal, a sanghaji viszont 0,43, a hongkongi pedig 1,37 százalékos mínuszt szedett magára.

Európában kedd délelőtt korrekciókat figyelhettünk meg, ami azt jelenti, hogy a hétfőn egyedüliként növekvő FTSE-100 mutató most 0,32 százalékkal esett, ezzel szemben a DAX 0,3, a CAC-40 meg 0,38 százalékpontot ledolgozott az egy nappal korábbi mínuszából.

Ezúttal a BUX is követte a nemzetközi korrekciós trendet. 0,26 százalékos eséséhez a blue chipek közül csak a 0,74 százalékkal dráguló Magyar Telekom nem járult hozzá, a Mol viszont 0,92, az OTP Bank 0,29, a Richter pedig 0,1 százalékkal szomorította el a bennük ülő befektetőiket.

S a forint helyzete sem rózsásabb. A magyar fizetőeszköz folytatta a hétfőn megkezdett gyengülését, s kedden délelőtt az euróval szembeni árfolyama már a 394-es szint fölé ment, míg a dollárral szembeni már a 364-est karistolta.

A gyengülés hátterében az Erste elemzői szerint több dolog is állhat. Egyrészt az amerikai deviza erősödése, ami a legtöbb esetben negatívan hat a hazai fizetőeszközre. Másrészt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) laza kamatpolitikája és az ezzel kapcsolatos piaci félelmek. Harmadrészt pedig a tusványosi bejelentések, például a családpolitikai támogatások kiterjesztésével kapcsolatban, ami jelentős terhet ró a jövő évi költségvetésre. Ráadásul a második negyedévre vonatkozó hazai GDP-adat is messze alulmúlták a várakozásokat.

A Központi Statisztikai Hivatal kedd reggeli közlése szerint éves alapon 1,5 százalékkal nőtt a magyar gazdaság a várt 2,3 százalék helyett. Ez némi gyorsulást jelent az első negyedéves 1,1 százalékos GDP-növekedéshez képest, ám negyedéves alapon már 0,2 százalékos csökkenés mutatkozott. A K&H Értékpapír Zrt. értékelése szerint látható, hogy a nagyobb súlyt képviselő ipar alacsonyabb hozzáadott értéke visszahúzza a növekedési ütemet.

Próbálnak magukhoz térni az olajárak is a hétfői esésből. A kínai olajkereslet miatt ismét felerősödött félelmek az északi-tengeri Brent hordónkénti árát 80 dollár alá vitték, ahonnan kedd délelőtt sem tudott elrugaszkodni, 79,72 dolláron tanyázott dél körül. Nem vitézkedik az észak-amerikai könnyűolaj, a WTI sem, 75,78 dolláron állt. 

A Citigroup leminősítette a kínai növekedési kilátásokat, az USA olajexport-árak is nagyot estek a régió irányába – mutatnak rá az Erste elemzői. A kínai olajkereslet részben a helyi személyautók elektrifikálása, illetve a teherautók LNG-re való átállása miatt is lassul. Ezek a tényezők együtt vezetnek ahhoz, hogy a kínai olajkereslet 2 százaléknál is nagyobb mértékben csökkenhet az idei évben. Emellett láthatóan a gazdasági aktivitás sem nő a korábbi mértékben, annak ellenére, hogy a Harmadik Pártplénumtól jelentős keresletélénkítő csomag bevezetését remélte a piac. Ez azonban egyelőre nem következett be.

A gázárak kedd délelőtt lefelé tartottak. A nemzetközi ügyletek elszámolásánál irányadó TTF-fajta 1 százalék feletti mínuszban tartózkodott, egy megawattóra 33,5 euróért cserélt gazdát.

A nemesfémek viszont szárnyalnak. Az arany unciája (1 uncia=31,1035 gramm) csaknem 0,4 százalékos erősödés után már közelíti a 2400 dollárt, míg az ezüst hasonló mértékű drágulás után a 28 dollárt.

Az Erste elemzői szerint a piac várja, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed milyen döntést hoz szerdán a kamatszintről. A befektetők arra számítanak, hogy csak szeptemberben kezdi el a kamatok csökkentését, amit több más irányadó monetáris hatóság is követ a világban. Az aranybefektetők várják a novemberi amerikai elnökválasztást is, aminek bizonytalan kimenetele megmozgathatja az árakat. Júliusban eddig 44 tonnával nőtt a pénzügyi alapokban tárolt nemesfém mennyisége, ami azt mutatja, hogy a pénzügyi befektetők optimisták az arany kilátásaival kapcsolatban.

A kriptoeszközök másolni látszanak a tőzsdéket. Csupán az Ether drágult, de az masszívan, közel 1 százalékkal, 3340 dollárra, a többiek viszont esnek, a Bitcoin például 0,84 százalékkal, 66 825 dollárra.

Ami az árfolyamokat befolyásolni képes céges híreket illeti, ugyan az idehaza jelentő Masterplast folytatta növekedését a második negyedévben is, a K&H Értékpapír arra hívja fel a figyelmet, hogy nagymértékű bővülés azért nem mutatkozott, ráadásul éves szinten nem is sikerült már emelkedést felmutatnia a cégnek. Ami mindenképp pozitívum, hogy a tavalyi EBITDA (vagyis az adó- és kamatfizetés, illetve értékcsökkenési leírás előtti) veszteségekhez képest immár sikerült pozitív eredményeket felmutatnia a cégnek, így idén már 2 millió eurós EBITDA eredménynél tartanak, bár ez is mindössze 3 százalékos marzsnak felel meg. Nettó profit soron azonban még mindig veszteséges a vállalat, 1,7 millió eurós mínuszt könyvelhettek el, bár a tavalyi közel 3,5 millió eurós veszteséghez képest ez is előrelépésnek tekinthető.

A külföldi események közül kiemelendő, hogy az Equilor Befektetési Zrt. értékelése szerint a várakozásoknál jobb számokat jelentett a Raiffeisen. A bevételek csak kicsit voltak jobbak az előzetes számoknál, azonban a nettó profit soron jelentős pozitív meglepetést okozott a bank. A várt 484 millió euróhoz képest 661 millió eurót jelentett a cég, ami 36,5 százalékkal magasabb a konszenzusnál. A kedvező környezet miatt az egész éves várakozásokon is emeltek, a menedzsment 4,1 milliárd eurós nettó kamatbevételt vár idénre. Az orosz és fehérorosz bankokon kívüli operációk esetében továbbra is 10 százalék körüli saját tőke arányos megtérülést lát a vezetés. Emellett megerősítették, hogy felgyorsítják az orosz tevékenység leépítését.

A hétfői tőzsdenyitás előtt közzétett gyorsjelentés szerint a McDonald’s nem tudta növelni a bevételét a második negyedévben az előző év azonos időszakhoz viszonyítva. A cég 6,49 milliárd dollárt termelt, ami elmarad az elemzők által várt 6,65 milliárdtól. Ez az Erste elemzői szerint vélhetően annak tudható be, hogy a fogyasztók kénytelenek szorosabbra húzni a nadrágszíjat, és csökkenteni a nem alapvető költéseket, mint például az éttermi étkezés. A második negyedévben kevesebben látogatták a gyorsétterem-láncot, de az áremelések nagyjából ellensúlyozták ezt, így összességében 0,1 százalékos bevételcsökkenésről adott számot a vállalat. A 2,97 dolláros részvényenkénti nyereség szintén alulmúlta a 3,07 dolláros konszenzust. A vezetőség a McDonald’s nehéz gazdasági környezet ellenére is stabil teljesítményét emelte ki, és jelezték, hogy az idei év egészét tekintve 2 százalékos bevételnövekedésre számítanak.