A Magyar Nemzeti Bank igazgatósága ugyanakkora kamattal, 10,75 százalékon fogad be a hazai kereskedelmi bankoktól egy hétre betétet a ma délutáni tenderén, mint az egy, illetve két héttel korábbin.
Alapesetben ez nem kellene, hogy hír legyen. Csakhogy időközben megjelent a júliusi éves inflációs adat, amely 2 százalékponttal lett magasabb a júniusinál, 13,7 százalék, miközben az elemzők csak 13 százalékra számítottak.
Kétségtelen, hogy az adat az MNB-t nem lephette meg. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy Virág Barnabás alelnök a Monetáris Tanács július 26-ai ülését követően már előrejelezte, az éves hazai pénzromlás 13-14 százalék közé eshet az év hetedik havában.
Több mint két hete a tanács 100 bázisponttal, 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, rá két napra pedig ugyanígy tett az MNB - a Monetáris Tanács összetételével jelentős átfedést mutató - igazgatósága az egyhetes betéti kamattal.
Ám a kedd reggel publikált inflációs adat láttán már sem a Monetáris Tanács - noha aznap ülésezett, igaz, nem úgynevezett kamatdöntő meetinget tartott -, sem ma az igazgatóság nem látott okott újabb szigorításra.
Pedig tegnap este maga Virág jelentette ki egy interjúban, hogy az infláció az év hátralévő részében akár 20 százalékig is elszaladhat.
Meglehet persze, a jegybanki korifeusok érzékelték, mire számít a piac. Hiszen a forint sem az alelnöki nyilatkozat, sem a mostani kamat(nem)döntés hatására nem gyengült. Sőt, még erősödött is. Fél 10-hez közelítve például egy euróért elég volt már csak 394 forintot adni a hazai bankközi devizapiacon, ami igencsak jó hír a most külföldi nyaralásukhoz pénzt váltani szándékozó honfitársainknak.
A kisbefektetőkre lő a nagybank. 
