A júliusi 13,7 százalékos éves inflációs ugyan magasabb lett az elemzői várakozásoknál, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzésének viszont megfelelt. Mindezt az MNB alelnöke közölte az InfoRádió Aréna című műsorában. Virág Barnabás ugyanakkor azt is elárulta, hogy a 16,7 százalékos maginfláció kicsit magasabb volt, mint amire számítottak.
Az infláció a jegybank várakozásai szerint még emelkedő pályán halad,
legalább őszig, de inkább az év végéig ez a folyamat tartani fog,
nemcsak Magyarországon, hanem Európában is. "Itt Európában még korai arról beszélni, hogy az inflációs hegymenetnek a végén járnánk" - fogalmazott az alelnök, megjegyezve, hogy az infláció mértéke az év végén vagy a jövő év elején kezdhet lassú mérséklődésbe.
Az élelmiszer- és energiaárak eddigi emelkedése mellett számolni kell ugyanis az aszályhelyzettel, ami a kelet-közép-európai régióban ősztől újabb áremelkedési hullámot indíthat el épp azon termékeknél, amelyek már így is az egyik legnagyobb mértékben drágultak. A másik hatás a rezsiárak emelkedése a legutóbbi kormányzati intézkedés miatt. Ez a szeptemberi számlákban jelenik majd meg, és újabb lökést ad az inflációnak.
A rezsiárak emelkedése önmagában 3 százalékot ad hozzá az inflációhoz
a jegybank becslése szerint. Ha ezt csak hüvelykujjszabályként hozzáadják a legutóbbi 15-16 százalékos inflációs várakozáshoz, akkor máris 18-19 százalékos drágulási ütem látszik. És ehhez kell még hozzávenni majd Virág Barnabás elmondása szerint, hogy az aszály következményeként kialakuló drágulás mekkora lesz, vagy hogy a globális piacokon kialakuló nyersanyagárváltozás milyen további változásokat indukál.
Virág azt is kifejtette: őszre nagyon komoly kockázata van egy globális recesszió kialakulásának. Még tovább menve úgy fogalmazott, hogy speciális viharzóna felé halad a világ, azon belül még súlyosabb szupercella-jelenségek is kialakulhatnak. Európa ennek kifejezetten kitett - hangsúlyozta.
Bíztatóan indult 2026, de a január már nem volt ilyen rózsás. 
