Őrségváltás, trónfosztás. Akár csak egy éve sem gondolhattunk arra, hogy Gyurcsány Ferenc kapcsán éppen most elővehetjük a 2009-es, a kormányfői pozíciójából való kényszerű távozásakor használt kliséket. Hogy most mégis megtesszük, annak az oka, a Tisztelt Ház 199 „lakója” közül 2022 végén már nem a DK elnöke diszponált a legnagyobb értékű értékű értékpapír-portfolióval – derül ki a parlamenti képviselők kedd éjfélig közzétett vagyonnyilatkozataiból.
Míg egy éve még azt latolgattuk, vajon a Gyurcsány 2021 végén még „csak” közel 929 millió forint ért összpakettje mikor lépi át az 1 milliárdos lélektani határt, addig most pont ellenkező irányú mozgással szembesültünk. A volt kormányfő értékpapír-portfoliója ugyanis nemhogy nőtt, hanem csökkent egy év alatt, méghozzá szinte fillérre pontosan a felére, 461 millióra. Persze nem most történt az igazi zuhanás, hanem 2021 vége és 2022 májusa között, amikor Gyurcsány már csak 587 millióról adott számot. Az okokról biztosat nem lehet tudni, mindenesetre jobb híján a lakásvásárlás-foglaló és előlegként feltüntetett 631,7 millió forint árulkodó lehet arra nézve, miért is kellett kitáraznia a DK-elnöknek.
Mindenesetre a lehetőséget a KDNP-s Seszták Miklós köszönte és át is vette a képzeletbeli parlamenti tőzsdeguru címét. Annak köszönhetően, hogy 2022-ben bődületes mértékben gyarapította az állampapír-állományát, annak értéke közel 3,2 millió forintosról 492 millió fölé ment. Aminek oka szintén nem ismeretes, a harmadik Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere még tavaly májusban is csak 3,2 millió forint értékű kincstárjegy felett diszponált.
Azt hihetnénk egyébként, hogy az egyre mesésebb állampapírhozamok nemcsak sokunkat, hanem a képviselőket is elcsábították. Kétségtelenül most többen vallottak arról, hogy rendelkeznek ilyen instrumentummal, mint tavaly, ám az ötfős növekmény nem tekinthető kiugrónak. Hiszen ezzel együtt is csak a 199 honatya és -anya kevesebb mint egyharmada, 57 írta azt az erre szolgáló rubrikába, hogy rendelkezik állampapírral. Más kérdés, hogy ők viszont együttesen több mint dupla akkora értékű – számításaink szerint megközelítőleg 1,6 milliárd forintos pakett – felett diszponálhattak, mint egy évvel korábban.
A számok alapján akár azt is gondolhatnánk, hogy a Seszták előtt az állampapíroknál listavezető Hargitai János (KDNP) a 2021 végén 81 millió forintot ért pakettjétől teljes egészében megvált. Hiszen mostani vagyonnyilatkozatában egyetlen fillérnyi állampapírt sem tüntetett fel. Ám abból, hogy ugyanakkor forint értékpapír-befektetés címszó alatt több mint 84 milliót szerepeltet, nem nehéz arra következtetni, hogy csupán annyi történt, ezúttal nem akarta a nyilvánosság tudomására hozni, forintjai miben is fialnak – ami, lássuk be, pont egy kormánypárti képviselőtől furcsa, miután az Orbán-kabinet naponta buzdít arra, hogy állampapírokat vegyünk, amire persze a szavak mellett vaskos, 15-16 százalékos kamatokkal is ösztönzik a népet.
Élünk a gyanúval, hogy ugyanez a fejlemény húzódik meg Brenner Koloman portfolióvagyon-változása mögött, a jobbikos képviselő 2021 végén még 13 millió forintot érő állampapírjai lényegülhettek át egy év alatt 19 milliót kóstáló befektetési jegyekre – ami a már említett kamatváltozások miatt az ő esetében is nehezen érthető a kívülállók számára.
Az viszont biztosra vehető, hogy az egy évvel korábban negyedik helyezett fideszes Győrffy Balázs megvált az 50 millió forint értékű állampapírjaitól, miután kormánypárti társával szemben az értékpapírok rubrikában nem tűnt fel helyettük más. Ahogy a kormányellenes akcióival, posztjaival kitűnő Hadházy Ákos 2021 végén még 6,3 millió forintosra becsült állampapírjainak is nyoma veszett, az azok értékesítéséért kapott összeg legalábbis nem egy másik értékpapírban landolt – de itt legalább tudjuk, mire kellett a pénz, a független honatya Bécsben vásárolt lakása vételárának egy (igaz, vélhetően nagyon is kis) részét fedezte.
A szintén fideszes Kara Ákos meg a 2021 végén 32,5 millión szerepeltetett állampapír-pakettjétől vált meg, 2022 végi értékpapír-portfoliójában mindössze egy 3,3 millió forint értékű OTP-részvény található.
Jócskán lecsúszott az állampapír-tulajdonosok toplistáján Simicskó István (KDNP), miután egy év alatt 20 millió forinttal, 37 millióra csökkent pakettjének az értéke. Így megközelítette a vele ellentétes pályát bejárt Lezsák Sándor, aki a 2021 végi 25 millióval szemben most már 34 millió forint értékű állampapírról vallott. Még nála is többel, egészen pontosan 14 millióval, 62 millióra gyarapította ezen fajtájú portfolióját a DK-s Oláh Lajos, aki azonban Seszták szárnyalása miatt így sem tudta megtartani a tavaly elfoglalt harmadik pozícióját.
Tizenkilenc képviselő egyébként most először számolt be állampapír-tulajdonról, ami nem azt jelenti, hogy egy éve még egyiküknek sem volt ilyen eszközük. Az ok prózai: akadtak köztük olyanok, akik 2021 végén még nem voltak a parlament tagjai, csak a tavaly májusi választások eredményeként váltak azokká. Köztük Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója, aki most 10 millió forint értékű állampapírról vallott. Vagy Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, aki korábban ugyan része volt az Országgyűlésnek – még jobbikos színekben –, 2016-ban azonban távozott, s csak most tért vissza, 9 millió forint értékű Magyar Állampapír (MÁP) Plusszal a tarsolyában.
Bármily meglepő is, annak ellenére, hogy a MÁP Plusz vonzerejét az infláció gyakorlatilag teljesen elvette, a 2019. júniusi indulásakor még pazar, öt éven át tuti 4,95 százalékos éves átlaghozamot ma már bőven verik az inflációkövető papírok már e cikkben is említett 15-16 százalékjai, több képviselő sem csoportosította át ezekbe az egykori szuperállampapírban tartott megtakarítását. A már említett Lezsák mellett Hoppál Péter sem, aki pont kedden váltott munkahelyet, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkári posztját hátrahagyva miniszteri biztosként folytatja pályafutását.
Értékpapírjait egyébként Hargitai és Brenner mellett még kéttucatnál is több képviselő sem nevesítette. Például a T. Ház értékpapír-tulajdonosainak képzeletbeli dobogóján – Seszták és Gyurcsány mögött – a harmadik helyet elfoglaló Bánki Erik, a Fidesz frakcióvezetőhelyettese, aki 2021 végén még elárulta, hogy akkor 100 millió forintot érő részvényei voltak, igaz, azt nem részletezte, milyenek, most viszont már ennyit sem kötött az orrunkra, csak beírta a 114 milliós számot. (Ráadásul csak remélhetjük, hogy ez már a végleges állapot, s nem ismétlődik meg az egy évvel korábbi eset, amikor Bánki négy nappal a vagyonnyilatkozata nyilvánosságra kerülését követően jött rá, hogy abból kifelejtett egy céget.)
Ugyanígy járt el a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért egykoron tárca nélküli miniszterként felelt, majd az ötödik Orbán-kormányban alig valamivel több mint három hónapig a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkáraként tevékenykedett Süli János, aki egy közel 27 millió forintos összértéket adott meg, amely állampapírt, befektetési jegyet és még nyugdíj-előtakarékossági számlát (nyesz) is takar, de hogy milyen arányban, azt már nem verte nagydobra. Szabó Sándor (MSZP) legalább megadta az egyes részvényei darabszámát, így abból ki tudtuk számolni, összesen mekkora értékű értékpapír-portfolió felett diszponálhatott 2022 végén.
Mindenesetre ezek a példák is rávilágítanak arra, hogy megfelelő szabályozás és az annak be nem tartásának szankcionálása híján a képviselői vagyonnyilatkozatok több mint harminc évvel a rendszerváltás után sem tekinthetők érdekességeknél többeknek, a honatyák és -anyák anyagi helyzetéről – tisztelet a kivételnek – ezekből aligha kaphatunk valós képet.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
Már a következő ukrajnai találkozót szervezik. 
