„Magyarországon a bankrendszer tekintélyes része külföldi kézben van, ezek a bankok először külföldi piacokon – vagyis itt Magyarországon – szűkítették a hitelkínálatot a válság kitörése után. Ebből egyetlen tény következik: nem egészséges, hogy a magyar bankrendszer jelentős része külföldi kézben van, ezért törekedni kell a magyar arány növelésre.” Orbán Viktor mindezt akár most is mondhatta volna. Ám a kormányfőtől származó idézet közel egy évtizedes, 2013 márciusában hangzott el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara "évnyitó" fórumán. Az akkor második miniszterelnöki ciklusában járó Orbán azt is megosztotta hallgatóságával, hogy „a kormány szerint a bankrendszer felének magyar kézben kellene lennie”.
Az országot irányítóinak véleményét az érintettek, azaz a bankárok közül is volt, aki osztotta. Méghozzá nem is akárki, hanem a mérlegfőösszege alapján messze legnagyobb hazai hitelintézet, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Csányi Sándor nagyjából két hónappal Orbán ominózus beszéde után azt jövendölte a Reutersnek, hogy az akkor nyolc nagybank akár fele is eltűnhet Magyarországról az azt követő években. Márpedig, tekintettel arra, hogy az említettek kivétel nélkül külföldi tulajdonban voltak – a hivatalos adatok szerint maga az OTP is, csak nem teljes egészében –, ehhez négy bank tulajdonosának is ki kellett volna vonulnia kis hazánkból.
Amit aztán újabb egy év múltán, 2014 májusában egyértelművé is tett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori ügyvezető igazgatója (később, 2015-2020 között alelnöke, idén májustól pedig az ötödik Orbán-kormány gazdaságfejlesztési minisztere), Nagy Márton, kijelentve, hogy „a bankszektor átalakulása miatt több külföldi bank és hitelintézet is kivonul az országból”.
Az indoklás, miszerint „sok banki szolgáltatás – mindenekelőtt a pénzforgalmiak – indokolatlanul drágák Magyarországon, egyes régiókban túl sok hitelintézet toporog egymás mellett, miközben a hatékonyságuk alacsony, amit növelhetne, ha közülük többet is konszolidálnának, magyarul, összevonnák egymással őket” arra utal, hogy Orbán és a hozzá közelállók fejében már akkor megfoganhatott egy kizárólag hazai tulajdonú óriásbank összegyúrása, ami aztán jövő májusban válik valósággá.
De ne szaladjunk ennyire előre. Maradjunk még a 2013-14-es éveknél, amikor arról folytak a találgatások, mely négy bank külföldi tulajdonosa dobhatja be a törülközőt. A döntő többség azonnal a CIB-Raiffeisen-Erste-UniCredit kvartettre asszociált, ami nem volt valami nagy agytorna, lévén, hogy immár hosszú évek óta ők szerepeltek a Magyarországról potenciális kivonulók tipplistáján, annak ellenére, hogy gazdáik rendre cáfolták a távozási szándékukat.
Így utóbbiakat nem érte meglepetés, hogy amikor 2014-15-ben valóban megtörténtek az első tulajdonoscserék, azok egyike se a négy szóba hozott banknál ment végbe. Hanem az MKB Banknál és a Budapest Banknál (BB) – az előbbiből a német Bayerische Landesbank szállt ki, 2014 szeptemberében, míg az utóbbiból az amerikai General Electric, 2015 júniusában. Mindkét eseményt elégedetten szemlélhette Orbán, lévén, hogy az MKB és a BB is kizárólag magyar tulajdonba került, utóbbi hivatalosan is teljes egészében államiba. Sőt, a kormány még az Erstéből is kihasított 15 százalékot, annak a megállapodásnak a keretében, amelyet 2015 februárjában kötött e bank osztrák tulajdonosával, az Erste Group AG-vel, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal.
Ám még ezt követően is kellett némi kommunikációs bravúr ahhoz, hogy Orbán el tudja adni, a hazai bankrendszer legalább fele nemzeti tulajdonba került. Hiszen az egyetlen mutató (köztük sem az összesített mérlegfőösszeg, sem a saját tőke) alapján az ötven százalékos arány még közelről sem jött volna ki. Ezért az MNB kreatívan úgy írta át a kormányfői elvárást, hogy minden olyan hitelintézet nemzetinek számít, amely élén magyar állampolgár áll. Márpedig e kritérium alapján már a CIB, az UniCredit, az Erste és egy idő után már a Raiffeisen is nemzetinek számított, és számít ma is.
Időközben a bankok összlétszáma is elkezdett csökkenni. Míg 2014-ben még 45 részvénytársasági formában ügyködő hitelintézetet tartott számon az MNB úgynevezett Aranykönyve, addig 2019-ben már tízzel kevesebbet, s a számuk azóta még csak tovább csökkent.
A legnagyobb mértékben éppen az idén, amikor hárman is távoztak a hazai piacról. Az egyikük, az orosz Sberbank kényszerűségből, amiatt, hogy az Ukrajna ellen Oroszország által indított háború okán az anyabankja nem kívánatos lett az Európai Unióban. Egészen más, nevezetesen, üzleti szempontok vitték rá a német Commerzbankot a magyar piac elhagyására, aminek következtében az itteni vállalatfinanszírozási üzletágát az Erste Banknak értékesítette.
Rajtuk kívül már a Budapest Bank nevével sem lehet találkozni – legalábbis a hivatalos dokumentumokban – március 31-étől, akkor olvadt be ugyanis a kétszintű bankrendszer 1987-es megszületésével egyidőben elindult pénzintézet az MKB Bankba. S ugyanígy tesz majd a szintén veretes múltú Takarékbank 2023. május 1-jén. Így hozzák ők hárman létre azt a bankot, amely mérlegfőösszege alapján az OTP után Magyarország második legnagyobb hitelintézete lesz. Méghozzá MBH néven (a mozaikszó a fúziókat előkészítő Magyar Bankholding rövidítésének felel meg), amellyel egyszersmind a több mint hét évtizede meglévő MKB elnevezés is eltűnik.
Mindenesetre érdemes rögzíteni, hogy bár az MBH létrejöttével a nagybankok száma hétre csökken, ám az még mindig messze van attól a négytől, amiről jó tíz évvel ezelőtt szóltak a prognózisok.
Az idei évről íródó jegyzőkönyvhöz tartozik még, hogy február közepén a Sopron Bank is új tulajdonoshoz került, a MagNet Magyar Közösségi Bankhoz. E tranzakció ugyanakkor nem járt a Sopron Bank eltűnésével, a hivatalos bejelentés szerint az a MagNet leánybankjaként működött tovább. Legalábbis egy ideig. Alig nyolc hónap elteltével ugyanis az MNB egy hollandiai bejegyzésű, amszterdami székhelyű cégnek engedélyezte, hogy megvásárolja a Sopron Bank száz százalékát, ami a hivatalos cégdokumentumok szerint november 9-én meg is valósult, a MagNet helyett új tulajdonosként pedig a cégbíróság december 9-ei hatállyal jegyezte be a Trive Financial Holding B.V.-t. Mely a honlapja szerint olyan pénzügyi vállalkozásokból álló csoport, amely globális befektetési és hitelezési szolgáltatásokat nyújt a világ számos pontján lévő leányvállalatain keresztül, az Egyesült Államokban, Európában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában. Ami arra utal, hogy tovább akarja működtetni a Sopron Bankot, mely banki jogosítványai az MNB honlapján cikkünk megjelenésekor aktívak voltak. Márpedig abból, hogy a Sopron Bank ügyfelei és állományai június 30-án a MagNethez kerültek át, arra lehet következtetni, a Trive Financial Holding csak a banki licence-t szerezte meg, s hogy azt mire használja, az már a 2023-as év zenéje.
A Mol-csoport azerbajdzsáni földgázkészletek kitermelésére vonatkozó kereskedelmi megállapodásokat kötött vegyesvállalati partnereivel. 
