Emelkedéssel zárták a karácsony előtti utolsó kereskedési napot a vezető amerikai részvényindexek. A legjobban, 0,59 százalékkal az S&P 500-as izmosodott, de a Dow Jones is 0,53 százalékot szedett magára, míg a Nasdaq Composite 0,21 százalékkal emelkedett. 

A ma elsőként kinyitott tőzsdék közül a sanghajit 1 százalék közeli pluszba tolta a kínai korlátozások feloldása. Szerényebb mértékben, de még pluszban zárt (0,16 százalékosban) a tokiói Nikkei, a hongkongi viszont már 0,44 százalékos mínuszban hagyta maga mögött a mai napot.

Európa zöldbe borult, a vezető részvényindexek közül a francia CAC-40 0,9, a frankfurti DAX közel 0,7 százalékkal ment feljebb, s ha enyhén, 0,05 százalékkal, de a FTSE értéke is növekedett.

A határidős mozgások alapján az Egyesült Államokban is pozitív nyitást jeleznek előre, az amerikai részvényindexek fél-egy százalékos emelkedéssel indíthatják a csonka hetet.

Budapest ezúttal nem követte a piaci trendet, 11 óra magasságában a BUX-index 1,3 százalékot meghaladó bukóban volt. Ennek oka országspecifikus, nevezetesen, hogy az Orbán-kormány karácsonyi ajándék helyett az ünnep előtt egy nappal hozott szigorú intézkedéseket. Közülük is kiemelkedik az, amely az eddig kimaradt gyógyszergyárakat is bevonta az extraprofitadózók egyre terebélyesedő táborába. 

„A royalty bevétel módosító tényező, így az nem része az adóalapnak, ami a Richter számára jelentős kivétel. Feltételezéseink szerint az effektív adóalap a Richter teljes árbevételének körülbelül 70 százaléka lehet. A Richter úgy számol, hogy idén nagyságrendileg 28 milliárd forint gyógyszergyártási különadót kell fizetnie. A teljes negatív egyszeri hatás részvényenként 320-360 forint körül alakulhat a 2022-2023-as időszakban. A hír határozottan negatív” – értékelt az Erste Market.

A befektetők is így gondolták, a Richter részvénye 4,5 százalékot meghaladó mínuszban állt. Ám a BUX-index értékét leginkább meghatározó blue-chipek sem vigéckedtek, a Mol 0,15, az OTP Bank 0,2, a Magyar Telekom 0,43 százalékkal értékelődött le.

Jó kezdés után a forint is kicsit elgyengült. Bár az euróval szembeni jegyzése az EU-s pénzekkel kapcsolatos félelmek enyhülése, valamint a nemzetközi összehasonlításban továbbra is magas forintkamat miatt a 400-as szint alá is benézett – amire utoljára november 11-én volt példa –, 11 óra körül már 402 forinthoz közel cserélt gazdát a hazai bankközi devizapiacon. Egy dollárért pedig kevesebb mint 377 forintot kellett leszurkolni.

Vegyesen alakulnak a piaci energiaárak. A nemzetközi elszámolásoknál irányadó, rotterdami tőzsdén jegyzett TTF-típus jegyzése tovább esik, s már a 82 dolláros szint alatt is megfordult.

Ezzel szemben az olaj drágul, az észak-amerikai könnyűolaj (WTI) határidős árfolyama 0,7 százalékos emelkedés után 80 dollár fölé került, míg az északi-tengeri Brent-típus 0,8 százalék körüli erősödés következtében 84,6 dollárt ér. 

„Kína, a legnagyobb olajimportőr tovább csökkentette a Covid-korlátozásokat, aminek hatására a keresleti várakozások felfelé mozdultak el. Eközben az Egyesült Államokban téli viharok zavarták az ellátást, a texasiöböl-menti finomítói kapacitás több mint egyharmada leállt az elmúlt napokban. Az oroszországi termeléscsökkentés kilátása is támogatta az olajárak növekedését, mivel az ország 2023 elején 5-7 százalékkal csökkentheti a kitermelést, válaszul a nyugati országok által bevezetett árkorlátozásokra. Eközben a befektetők továbbra is óvatosak a jövő évi globális recesszió növekvő kockázata miatt, mivel a főbb központi bankok további szigorítást terveznek” – szól az Erste Market magyarázata.

A nemesfémek pluszban vágtak neki a két ünnep közötti időszaknak. Az arany 0,6 százalékos emelkedés után 1815 dollárba kerül, míg az 1,7 százalékkal dráguló ezüst 24,3 dolláron cserél gazdát az irányadó piacokon.

Erősödnek a kriptoeszközök is, a Bitcoin árfolyama 0,15 százalékkal, 16 863, az Ethereumé 0,43 százalékkal, 1222, míg a Litecoiné 0,3 százalékkal, 70,4 dollárra.

A részvények mozgását befolyásolni képes információk közül hármat emelünk ki az Equilor Befektetési Zrt. hírlevelének kínálatából.

A Nikkei hírügynökség szerint 98 millió dolláros adóhátraléka lehet az Apple-nek, miután az egyik Apple Store-ban adómentesen adhattak el továbbértékesítésre többszáz készülékeket, miközben az adómentesség a japán jogszabályok szerint csak külföldi turistákra vonatkozik. Az Apple júniusban le is állította az adómentes értékesítést, és a vállalat benyújthatott egy utólagos bevallást.

Gyengébb lehet a Samsung negyedik negyedéves eredménye. A Bloomberg elemzése szerint a koreai cég profitja elmaradhat a konszenzustól, a gyengébb kereslet és az emelkedő alapanyagárak miatt. A memóriacsipeken elért eredmény az utóbbi tényező miatt mérséklődhet, míg a keresletcsökkenést egyebek mellett a kínai járványügyi intézkedések okozták. A televízió és háztartási készülékek divízió eredménye is hasonló okokból lehet alacsonyabb az egy évvel korábbi időszaknál, ugyanakkor az OLED-panelek értékesítése és üzemi eredménye stabil maradhatott az iPhone 14 gyártásának felfutása miatt. A Samsung általában január ötödik munkanapján teszi közzé a negyedik pénzügyi negyedéves eredményeit, de nem közöl hosszabb távú előrejelzést.

Megszületett a megállapodás a Facebook adatvédelmi botrányával kapcsolatban. Eszerint egy adatvédelmi csoportos perben a Meta beleegyezett abba, hogy a nem megfelelő adatvédelmi gyakorlata miatt 725 millió dollárt fizet. A per abból a 2018-as leleplezésből eredt, melyben a Cambridge Analytica adatszolgáltató cég több tízmillió Facebook-felhasználótól gyűjtött adatokat. A Meta Platforms árfolyama 0,79 százalékkal emelkedett a pénteki kereskedésben.

Az év utolsó hetében már kevesebb makroadatra kell számítani, a KBC Equitas ma reggeli hírlevele szerint mindössze a heti amerikai munkaerőpiaci statisztikákra érdemes majd figyelni, valamint a Chicago-i PMI indexre. Európából pedig nem érkeznek a héten fontosabb makroadatok, valamint gyorsjelentéseket sem tesznek közzé.