Két nappal azt követően, hogy az MNB monetáris tanácsa a 2008 őszén kirobbant pénzügyi világválság óta nem látott mértékben, 185 bázisponttal, 7,75 százalékra emelte az alapkamatát, a jegybank újabb monetáris szigorítást hajtott végre.
50 bázisponttal emelte meg az egyhetes betétek kamatát, vagyis azon eszközökét, amelyekbe a kereskedelmi bankok helyezhetnek el forrásokat az MNB-nél. Ezáltal ez a kamat is hajszálra ugyanakkora, 7,75 százalék lett, mint a jegybanki alapkamat.
A mai lépés egyáltalán nem volt váratlan, miután a Monetáris Tanács két nappal ezelőtti kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatóján már kilátásba helyezte, hogy a két irányadó kamatot egy szintre hozzák, tegyük hozzá: megszüntetve ezzel a piaci szereplőket esetleg megzavaró kettős kamatrendszert.
Míg az MNB korábbi kommunikációja szerint az egyhetes betéti kamatok változtatásával a rövid távú piaci mozgásokra próbál hatni (például, mint azt láthattuk, a március elejei nagy forintgyengülésre, amely során a hazai fizetőeszköz árfolyamát az orosz-ukrán háború kitörését követően spekulánsok a 370 alatti szintről egészen 400 forintig verték fel), addig az alapkamattal a hosszú távú folyamatokat befolyásolná.
Az alapkamat két nappal ezelőtti brutális emelésének hatására a forint rövid távon alig változott. Szerdán nagyobb mértékben erősödött, az euróval szemben a 398-as szinttől egészen 394-ig. Ami azonban alapvetően nem a jegybank lépésének tudható be, hanem annak, hogy Navracsics Tibor optimista kilátásokat fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy az év végéig Magyarország is hozzájuthat az EU helyreállítási alapjának a pénzeihez - utolsóként az uniós tagországok közül.
A mai kamatemelésre egyelőre nem reagált a piac, a forint euróval szembeni árfolyama gyakorlatilag ugyanazon a 394 körüli szinten volt az első közel fél órában, mint a döntés nyilvánosságra kerülése előtt.
Újra megerősítette hétfőn Naím Kászim, a Hezbollah libanoni síita milícia vezetője, hogy ellenzi a Bejrút és Izrael közötti közvetlen tárgyalásokat.
