Eséssel zárták az elmúlt hetet az amerikai részvényindexek. Az S&P 500 index 1,11, a Dow Jones 0,85, míg a Nasdaq Composite 0,97 százalékkal került lejjebb.
A negatív hangulat a karácsony előtti utolsó hetet elsőként megkezdett ázsiai börzékre is átragadt. Annak ellenére, hogy a távol-keleti kormányok kifejezték a gazdaságok stabilizálása melletti elkötelezettségüket, a részvényindexek mindegyike zuhant. A legjobban, 1,92 százalékkal a sanghaji részvényindex, míg a tokiói 1,05 százalékkal, a hongkongi viszont megúszta fél százalékos csökkenéssel.
Velük szemben a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek zöldbe borultak. A frankfurti DAX, a londoni FTSE és a párizsi CAC 40 is 0,35 százalék körüli emelkedésben volt délelőtt 11 óra magasságában.
A BUX-index is jól kezdett, a második kereskedési óra végéig 0,15 százalékos pluszt szedett magára. Köszönhetően annak, hogy a Mol és az OTP Bank 0,5-0,5 százalék körüli esését kioltotta a Magyar Telekom 1,5 és a Richter mintegy 1,8 százalékos erősödése.
A gyógyszergyári papírokat az a ma reggeli bejelentés húzhatja, hogy az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hivatal, az FDA jóváhagyta, a Richter Vrayla nevű készítményét a jövőben azok a felnőttek is szedhetik, akiket antidepresszánsokkal kezelnek major depresszió ellen. Ezzel a következő időben még szélesebb körben értékesítheti az AbbVie a gyógyszerkészítményt, ami a Richterre nézve is pozitív hír.
Fontos hetet tudhat maga mögött a forint, hiszen az EU-s pénzekkel kapcsolatos döntésnek hála, nagyobb mértékben tudott erősödni. Az euróval szembeni árfolyama ugyan a 400 forintos szinteket egyelőre nem tudta tesztelni, ám ma délelőtt már a 404-es szint alá is benézett. Segítséget adhat a hazai fizetőeszköznek, hogy a dollár továbbra is gyengülés jeleit mutatja – írta a KBC Equitas a ma reggeli hírlevelében.
Kedden egyébként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa tart kamatdöntő ülést, de nem várható a szeptember vége óta mozdulatlan 13 százalékos jegybanki alapkamat változása. Árfolyammozgató hatása lehet azonban annak, hogy a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón fény derül a friss jegybanki inflációs jelentés két fő prognózisára, vagyis arra, mekkora inflációt és GDP-változást vár az MNB.
Matolcsy Györgyék kamatdöntését persze befolyásolják a nemzetközi pénz- és tőkepiaci fejlemények, mindenekelőtt a vezető jegybankok várható lépéseiről érkező hírek. Nos, az amerikai Fed döntéshozóitól pénteken héja (azaz monetáris szigorítást sejtető) üzenetek érkeztek. Ketten is, John Williams és Mary Daly is úgy nyilatkozott, hogy még rengeteg munka van hátra az infláció leszorítása érdekében, és a jegybank határozottan elkötelezett. A jövőre nem, de a 2024-ben már szavazó Daly szerint a kamatcsúcs elérését követően közel egy éven keresztül még tarthatják a szintet, így legkorábban 2024-ben kerülne sor kamatvágásra. Ez egybecseng a múlt szerdán megjelent Dot Plot ábrával, viszont ellentmond a jelenlegi piaci árazásoknak, mely második negyedéves kamattetőt vár, majd év végére 50 bázisponttal alacsonyabb kamatszintet – emlékeztetnek az Equilor Befektetési Zrt. elemzői a ma reggeli hírlevelükben.
Az energiapiacról jó hír, hogy a gázügyletek elszámolásánál irányadó, a rotterdami tőzsdén jegyzett TTF-típus árának napok óta tartó zuhanása ma is folytatódott. Egy megawattóra jegyzése több mint 6 százalékos esést követően már a 108 eurós szintet ostromolta.
A további mozgást befolyásolhatja, mi lesz az eredménye az uniós gázárplafonról ma folytatott tárgyalásnak. A korábban tervezett 275 euró helyett 188 eurónál húzná meg az Európai Unió a megawattóránkénti földgáz árát január 1-jétől. Amennyiben a TTF jegyzése két héten keresztül meghaladná a maximumárat, és ebben az időszakban az LNG-referenciaárnál legalább 35 euróval magasabb lenne, a plafon felett nem lehetne tőzsdei kötést végrehajtani. Bekerülhet egy új kritérium is, miszerint a plafonárat felfüggesztenék, ha a negyedéves LNG-import nagymértékben csökkenne, vagy a gázfogyasztás egy hónap alatt 15 százalék feletti mértékben emelkedne.
Az Equilornál éles vitára számítanak, abból kiindulva, hogy több tagállam – többek között Magyarország, Németország, Ausztria, Dánia és Hollandia – is hangosan ellenzi a tervet.
A másik fő energiatermék, az olaj ára mérsékelten emelkedik, annak hatására, hogy a kínai kormány lazítani kezdte a zéró-covid politikáját, miközben az amerikai kormány is feltöltené az olajkészleteit. Igaz, már így is az idei mélypontok körül mozognak az olajárak, a WTI 74,5, míg a Brent 79 dollár közelében tartózkodik.
A nemesfémek éledeznek, az arany árfolyama 0,35 százalékos emelkedés után 1800 dollár fölé ment, míg az ezüst közel egy százalékot erősödve, 23,5 dollár környékén tanyázik.
Kivétel nélkül esnek viszont a kriptoeszközök. A legkevésbé, 0,1 százalék körül még a Bitcoin, amely 16 750 dollár körül cserél gazdát, míg az Ethereum jegyzése 0,15 százalékkal ment lejjebb, 1200 dollár alá.
A külföldi részvények mozgását befolyásoló hírek közül említésre méltó, hogy Elon Musk arra kéri a Twitter felhasználóit, szavazzanak arról, lemondjon-e a közösségi oldal vezetői posztjáról. Vasárnapi tweetjében Musk azt ígérte, tiszteletben tartja a szavazás eredményét. A hétfő reggeli adatok alapján a szavazók 56 százaléka voksolt Musk lemondása mellett.
A Wedbush befektetési cégnél úgy vélik, jövőre fordulhat a kocka az idén szenvedő tech-részvények számára, a jelenlegi szintekhez képest a szektor összességében nagyjából 20 százalékkal emelkedhet. A fő motorok a Big Tech, a szoftverek és a félvezető termékek lehetnek, annak ellenére, hogy makroszempontból bőven vannak kérdőjelek. Az elemzőház szerint a piaci pozíciót tekintve az Apple várja a legkényelmesebb helyzetből a következő évet, így annak részvényét nevezte meg „top pick-ként”.
A JP Morgan semlegesről felülsúlyozásra változtatta a Facebook és az Instagram anyavállalata, a Meta Platforms részvényeire szóló ajánlását, kiemelve a korábbinál hatékonyabbá vált költségkontrollt, valamint azt, hogy a személyes adatok kezelésével kapcsolatos bizonytalanságok háttérbe szorultak.
A megnövekedett amerikai acélkereslet láttán az amerikai acélipari óriás, az US Steel menedzsmentje a vártnál jobb eredményelőrejelzést adott ki.
A KBC az év utolsó két hetében kisebb aktivitásra számít a piacokon, mondván, a fontosabb makroesemények a múlt héten már lezajlottak. De azért egy-két adatra még így is érdemes lesz figyelni, a tengerentúlon például a munkaerőpiaci adatok mellett a személyes fogyasztási kiadások (PCE) árindexére.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
