Stratégiai tulajdonszerzés a védelmi iparban
A védelmi ipar mindig kiemelt szerepet játszott az amerikai nemzetbiztonsági gondolkodásban, a mostani geopolitikai feszültségek – elsősorban Kína és Oroszország erősödése – pedig tovább növelték a jelentőségét. A cél világos: a katonai és technológiai fölény megőrzése minden áron.
Howard Lutnick kereskedelmi miniszter augusztus végén jelentette be, hogy a Pentagon vizsgálja a Lockheed-típusú vállalatokban való állami részesedésszerzést. A Lockheed bevételének 97 százaléka ma is a védelmi minisztériumtól érkezik, így a tulajdonosi belépés az államnak nemcsak stratégiai irányítást, hanem közvetlen befolyást is adna a technológiai fejlesztések és gyártási prioritások alakításában. A modell lényege, hogy a kormány tulajdonosi jogokkal is biztosítani akarja: a védelmi szektor céljai mindig összhangban legyenek a nemzetbiztonsági érdekekkel.
A félvezetőipar: kitörés az ázsiai függésből
A félvezetőipar a modern technológiai fejlődés alapja, és egyben a nemzetbiztonság egyik legérzékenyebb pontja. A chipek nélkülözhetetlenek a védelmi rendszerekben, a kommunikációs hálózatokban és az AI-infrastruktúrában is, az Egyesült Államok mégis jelentős mértékben függ az ázsiai beszállítóktól, különösen Kínától és Tajvantól.
A félvezetőipar ellátási lánca három fő részre bomlik:
- Tervezés: integrált áramkörök tervezése
- Front-end gyártás: félvezető lapkák előállítása, melyekre az áramkörök fizikai szerkezetét és összetevőit rakják
- Back-end gyártás: Chip összeszerelése, csomagolása, és tesztelése
A Trump-adminisztráció célja az, hogy az ellátási lánc minél több pontján amerikai tulajdon és döntési jog legyen. Az iparág három fő szakasza közül az USA továbbra is világelső a kutatás-fejlesztésre és chiptervezésre épülő területeken (például NVIDIA, AMD), ám a fizikai gyártás és az összeszerelés döntően Ázsiában zajlik. Ez a kiszolgáltatottság gazdasági és nemzetbiztonsági kockázat is.
A kormányzati szerepvállalás tehát nemcsak tőkeinjekciót, hanem piaci bizalomnövekedést is hozott. Trump jelezte: további hasonló beavatkozások várhatók a félvezető-szektorban az IDM vállalatok támogatására.
Nyersanyagok: szuverenitás az alapoktól
A chipgyártás és a high-tech-ipar egyik legkritikusabb eleme a nyersanyag-ellátás. A ritkaföldfémek és más kritikus ásványok kitermelésében Kína szinte monopóliumot élvez, ezért az Egyesült Államok célja, hogy ezen a téren is hazai kapacitásokat építsen.
A ritkaföldfémek után a kormány a lítiumra is kiterjesztette a stratégiát, amely az elektromos autóipar egy elengedhetetlen nyersanyaga. A szeptember végén megkötött ügyletben az állam részesedést szerzett a Lithium Americas nevű vállalatban, amely egy nevadai bányaprojektet fejleszt; a termelés 2027-ben indulhat. A részvények értéke a bejelentés után megduplázódott.
„America First” a gyakorlatban
Az utóbbi hónapok tranzakciói világosan kirajzolják a Trump-adminisztráció új iparpolitikai irányát: a termelési kapacitások visszatelepítését az Egyesült Államokba, az állami tulajdonosi szerepvállalás kiterjesztésével. A cél a geopolitikai függőségek csökkentése és a nemzetbiztonsági szempontok érvényesítése.
A stratégia hosszabb távon hozzájárulhat a kulcságazatok – például a félvezető-ipar és a kritikus nyersanyag-kitermelés – amerikai növekedéséhez, ugyanakkor nem minden területen valósítható meg gazdaságosan. A bányászat és a nehézipar rendkívül tőke- és energiaigényes, ezért itt a jelentős mértékű állami beavatkozás szinte elkerülhetetlen.
A befektetők számára mindenesetre új korszak kezdődött: a „Trump-trade” mostantól nemcsak a szabályozásról, hanem arról is szól, hogy milyen vállalatok válhatnak kiemelt állami támogatások, vagy stratégiai részesedésszerzés célpontjává a jövőben.
A cikk a concordeblog.hu-n jelent meg.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Sok kritikát megfogalmazott az EU kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője a budapesti Trump-Putyin találkozó kapcsán. 
