Kamatemelések tartják izgalomban a globális és hazai befektetőket. Az a múlt pénteki siralmas, 41 éve nem látott inflációs adatok ismeretében várható volt, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szigorítani fog, annak szerdai 75 bázispontos mértéke – amellyel 1,5-1,75 százalékra nőtt az irányadó kamat sávja – azonban egyesek számára meglepetést okozott, bár a döntéshez közeledve már egyre többen tartották ezt elképzelhetőnek.

„Az eddiginél gyengébb előrejelzésekkel állt elő tegnap este a Fed, így várakozásaik alapján idén mindössze 1,7 százalékos GDP-növekedésre van kilátás, illetve ugyanezt várják a következő évre vonatkozólag is. Idén 5,2 százalék lehet az átlagos PCE infláció, míg következő két évben is maradhat a 2 százalékos célszint felett a fogyasztói árindex mértéke. Továbbá emelkedhet a munkanélküliségi ráta is a következő időszakban, Powell jelezte, hogy az árstabilitás eléréséhez szükség van a szigorítások meglépéséhez, még ha rövid távon ez kedvezőtlen is a munkaerőpiacnak. A mai napon munkaerőpiaci statisztikákra is figyelhetünk a Fed után, a heti új munkanélküli segélykérelmek számában 217 ezres a várakozás az előző hét 229 ezres adata után” – informálta ügyfeleit ma reggeli hírlevelében a KBC Equitas.

A tengerentúli tőzsdék a számukra kedvezőtlen kondícióváltozásból felocsúdva még emelkedni is tudtak, miután megnyugodtak arra, hogy Jerome Powell Fed-elnök belengette, bár legközelebb lesz még egy hasonlóan nagy kamatemelés, azt követően további szigorításra már nem lehet számítani. Végül az S&P 500 1,46, a Dow Jones 1, míg a Nasdaq Composite 2,5 százalékos pluszban zárta a tegnapi kereskedést.

A ma elsőként kinyitott ázsiai tőzsdéken már vegyes volt a hangulat. Míg a hongkongi index 2,44, a sanghaji pedig 0,61 százalékos mínuszban tudta le a csütörtököt, addig a tokiói 0,4 százalékos pluszban.

Európa azonban már egységesen pirosba borult, ráadásul 11 óra magasságában masszív veszteséget mutattak. A legnagyobbat, közel 2,3 százalékosat a frankfurti DAX, alig marad el tőle a párizsi CAC (-2,2 százalék), míg a londoni FTSE megúszta 1,5 százalékos bukóval.

Az általános piaci trenddel szembement viszont a BUX. 0,23 százalékkal izmosodott, miután az értékét alapvetően befolyásoló blue chipek közül a Richter 1,5 és a Magyar Telekom 0,6 százalékos erősödése ellensúlyozta az OTP Bank 0,19 és a Mol 0,28 százalékos gyengülését. 

Az OTP egyébként folytatta saját részvényei vásárlását, a szerdai kereskedésben újabb 90 ezer darab bankpapírt vett, 8 537 forintos átlagáron.

Az a májusban 10,7 százalékos infláció és a hétfőn az euróval szemben a 400-as szintet átlépett, majd kedd este már 403-ig is elment forintárfolyam miatt nem tekinthető meglepetésnek, hogy az MNB ma 50 bázisponttal, 7,25 százalékra emelte az egyhetes betéti kamatát, hiszen ez az eszköz alkalmas a rövid távú piaci mozgásokra való reakcióra. (Így tett a jegybank márciusban is, amikor a spekulánsok az orosz-ukrán háború miatt 370-ről egészen 400-ig verték fel az euró forintárfolyamát.) Annak ellenére, hogy korábban Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnök azt helyezte kilátásba, hogy havonta csak egyszer emelnek, mindig a Monetáris Tanács jegybanki alapkamatról szóló döntésének hetében, márpedig a következő ülésre csak június 28-án kerül sor.

Mindenesetre, ha a forint erősítése volt a célja az MNB-nek – bár lépten-nyomon hangsúlyozzák, hogy nincsenek tekintettel erre a döntéseiknél –, akkor a kamatemelés sikerrel járt. A már szerdán is pozitívan korrigált és a mai napot már a 397-es szinthez közel kezdett hazai fizetőeszköz ugyanis percek alatt csaknem három egységgel, egészen 394,6-ig rakétázott. Azt követően ugyan enyhén korrigált, de a 11 óra körüli 395,5-os szintje tisztes távolságra volt a 400-as horrorhatártól. 

A forint szerdai erősödéséhez egyébként az Európai Központi Bank (EKB) azon bejelentése is hozzájárult, hogy új eszközt tervez bevezetni az olasz államadósság miatti aggodalmak megfékezésére. Erre ugyanis az euró gyengült a főbb devizákkal szemben, amelynek az oldalvize a hazai fizetőeszközt is elérte. 

Az általános rossz hangulatban menedéknek számító nemesfémek árfolyama emelkedett, az arany 0,8, míg az ezüst 0,6 százalékkal magasabban, 1833, illetve 21,6 dolláron cserélt gazdát.

Bár eleinte az olaj mindkét főbb fajtája drágult a szűkülő kínálat és a várhatóan erős kereslet kombinációjára, később lejtmenetbe váltottak, s 11 óra környékén 0,3 százalékos mínuszban voltak, az észak-amerikai könnyűolaj, a WTI 114,8, míg az északi-tengeri Brent 118 dollárt ért.

Tovább tart a kriptopiac szenvedése, miután Bill Gates még rúgott egyet bele.

„A Microsoft alapítója a TechCrunch által szervezett rendezvényen beszélt, aki ezúttal az NFT-kel, vagyis nem helyettesíthető tokenekkel kapcsolatban fogalmazott élesen, vagyis hogy a „nagyobb bolond elméleten alapuló szemfényvesztés” az NFT piac. Szarkasztikusan hozzátette, hogy „nyilvánvaló, hogy majmok drága képei mérhetetlenül javítani fogják a világot”, utalva itt a Bored Ape Yacht Club szériára, mely NFT kollekció egyes darabjai több százezer, sok esetben több millió dollár értékben cseréltek gazdát az elmúlt időszakban. Gates korábban is kritizálta már a kriptoeszközöket. Egy évvel korábban Elon Muskkal folytatott vitát arról, hogy vajon nem túl kockázatosak-e ezek az eszközök a lakossági befektetők számára” – számolt be az Equilor Befektetési Zrt. a ma reggeli hírlevelében.

A végére pedig egy hazai céghír. Mészáros Lőrinc megnyugodhat, cégbirodalmának zászlóshajója, az Opus Global Nyrt. idei első negyedéves árbevétele az egy évvel korábbi több mint a duplájára, 97,5 milliárd forintra nőtt. Az EBITDA ennél is nagyobb mértékben emelkedett, a 2021 első három havi 2,8 milliárd forintról 12,8 milliárdra. Ehhez a legnagyobb mértékben a csoport energetikai szegmense járult hozzá, amire szükség is volt, mivel az idegenforgalmi, az élelmiszeripari és a mezőgazdasági üzletág továbbra is veszteséget termel. Olyannyira, hogy az Opus adózott eredménye mínusz 207 millió lett.