A Federal Reserve júniusi ülésén a várt 50 bázispont helyett 75 bázisponttal 1,50-1,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamat sávját, miután az inflációs ráta a múlt hónapban váratlanul 41 éves csúcsra gyorsult. A döntéshez fűzött magyarázatában a Fed kifejtette, hogy az első negyedévi visszaesés után az általános gazdasági tevékenység élénkülni látszik. Az elmúlt hónapokban erőteljes volt a munkahelyek számának növekedése, és a munkanélküliségi ráta alacsony maradt. Az infláció továbbra is magas, ami a világjárványhoz kapcsolódó keresleti és kínálati egyensúlyhiányt, a magasabb energiaárakat és az általánosabb árnyomást tükrözi.
Az ukrajnai háború és a kapcsolódó események további felfelé irányuló nyomást gyakorolnak az inflációra, és megnehezítik a globális gazdasági tevékenységet. Emellett a kínai járványvédelmi zárlatok valószínűleg súlyosbítják az ellátási lánc zavarát. A monetáris döntéshozó testület ezért szoros figyelemmel követi majd az inflációs kockázatokat.
A testület monetáris politikájának célja a maximális foglalkoztatás és két százalék körüli inflációs cél elérése hosszú távon. Emellett a bizottság folytatja a kincstárjegyek, kötvények és jelzálogfedezetű értékpapírok állományának csökkentését a májusban kiadott, a Federal Reserve mérlegének csökkentésére vonatkozó tervekben leírtak szerint.
A monetáris politika megfelelő irányvonalának értékelése során a testület továbbra is szoros figyelemmel kíséri a beérkező információk gazdasági kilátásokra gyakorolt hatását. A bizottság készen áll arra, hogy szükség szerint kiigazítsa a monetáris politika irányvonalát, ha olyan kockázatok merülnek fel, amelyek akadályozhatják a bizottság céljainak elérését. A Bizottság értékelései során az információk széles körét fogja figyelembe venni, beleértve a közérzetre, a munkaerőpiaci feltételekre, az inflációs nyomásra és az inflációs várakozásokra, valamint a pénzügyi és nemzetközi fejleményekre vonatkozó adatokat.
A Fed monetáris döntéshozó testülete, a Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) júniusi kamatdöntő ülésén módosította korábban kiadott gazdasági prognózisát is. Az idei GDP-növekedési előrejelzését a testület 1,7 százalékra csökkentette a márciusban várt 2,8 százalékos növekedésről, a jövő évit pedig szintén 1,7 százalékra csökkentette 2,2 százalékról, a 2024-est 1,9 százalékra 2,0 százalékról.
A munkanélküliségi ráta az idén 3,7 százalék lehet a mostani prognózis szerint, míg márciusban még 3,5 százalékot jelzett a testület. A 2023-as ráta 3,9 százalékra emelkedik a márciusban várt 3,5 százalékról, a 2024-es pedig 4,1 százalékra 3,6 százalékról.
A fogyasztói árak emelkedésének mértéke az idén 5,2 százalék lesz, míg márciusban még 4,3 százalékot várt a testület, a 2023-as 2,6 százalék lesz 2,7 százalék helyett, a 2024-es pedig 2,2 százalék 2,3 százalék helyett.
Hosszú távon a testület 1,8 százalékos GDP-növekedést tart elérhetőnek, 4,0 százalékos munkanélküliségi ráta és 2,0 százalékos infláció mellett. (MTI)
Több üzletágban is lesznek leépítések. 
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
