Rendhagyó módon a hazai privátbanki szolgáltatók előző félévéről készült szokásos rangsorainkat ismertető cikkünket egy módszertani közléssel kell kezdenünk. Ezúttal ugyanis nem tudunk hajszálpontos összesített, szektorszintű számokat közölni, mivel lapunk megkeresésére a privátbanki szolgáltatók nem mindegyikétől kaptunk adatot. A Concorde Értékpapír Zrt.-től azért, mert az illetékes a nyári szabadságát tölti – ám természetesen amint visszatér és válaszol, cikkünket frissítjük.
Ugyanezt nem ígérhetjük meg azonban a Generali Alapkezelő esetében, mivel e társaság megkeresésünkre azt közölte, hogy „a stratégiaváltás és a privátvagyonkezelési üzletág átalakulása miatt” most nem szeretne válaszolni. A Magyar Bankholding is elzárkózott az őt alkotó hitelintézetek számainak megadásától. Ezzel viszont egy csapásra három bank esett ki a rangsorból, az MKB, a Takarékbank és a Budapest Bank (BB) – jóllehet, az utóbbi március 31-én beolvadt az MKB-ba, de az első negyedévben még önálló entitásként tevékenykedett.
Fél éve a BB és a Takarékbank még nem volt ilyen elzárkózó, előbbi 2021 végén 292 milliárd, míg az utóbbi 90 milliárd forint értékű privátbanki vagyont kezelt. Az MKB viszont már évek óta nem szolgáltat adatot – gyaníthatóan a Bankholding dominánsnak számító tagjaként ezt a módit vettette át most a vele 2023. május 1-jén egyesülő Takarékbankkal. Utoljára 2020 végén került nyilvánosságra adat az MKB-tól, akkor a cég privátbanki üzletágának igazgatója egy pr-interjúban azt mondta, 700 milliárd forintot kezelnek.
Arra tekintettel, hogy egyrészt 2021 végén a Concorde Értékpapír Zrt. 305 milliárd, míg a Generali Alapkezelő 24 milliárd forint privátbanki vagyont menedzselt, másrészt az adatokat szolgáltató cégek állományának értéke fél év alatt több mint tíz százalékkal nőtt, azzal a feltételezéssel éltünk, hogy az adatokat lapunk felé nem közölt privátbanki szolgáltatók által kezelt összvagyon nagyjából 1500 milliárd forint lehetett június végén. Ezt hozzácsapva a többiek immár egzakt, együttesen 6426 milliárdot kitevő számaival az jön ki, hogy
ma Magyarországon közel 8 ezer milliárdos magánvagyont menedzselnek profi szolgáltatók.
Csak érzékeltetésül: a 100 leggazdagabb magyar együttesen 6200 milliárdos vagyon felett diszponál, ám figyelembe kell venni, hogy ez utóbbi nem teljes egészében (sőt, feltehetően csak kisebb részben) tevődik össze befektetési eszközökből. Márpedig a privátbanki szolgáltatók csak ilyeneket kezelnek.
Éves összevetésben, vagyis az előző év azonos időszakához képest a lapunk rendelkezésére adatokat bocsátott hazai privátbanki szolgáltatók közül a legkiugróbb mértékben, 67 százalékkal az Equilor Befektetési Zrt.-nél kezelt vagyon nőtt.
„Az új ügyfelek és a beáramló tőke emelte az összportfolió értékét, aminek részben a vonzóbb kamatkörnyezet volt az oka” – magyarázták lapunk érdeklődésére az Equilornál. A jelentős kamatemelkedésnek köszönhetően ugyanis nagyobb részarányt kaptak a hazai állampapírok, köztük már nem csak a lakosságiak. Például újra izgalmas termékké vált a diszkontkincstárjegy.
Az Equiloron kívül még négy szolgáltatónak sikerült egy év alatt kétszámjegyű összvagyon-gyarapodást elérnie, a K&H-nak, az SPB Befektetési Zrt.-nek, az Erstének és a Gutmannak.
A K&H masszív, 40 százalék feletti bővülésébe egy módszertani változás is belejátszott. A belga KBC tulajdonában lévő hitelintézet ugyanis tavaly kiszélesítette az ügyfélbázisát. Míg 2020 végéig 100 millió forint alatt még nem vállalt privátbanki szolgáltatást, addig a kiemelt kategória megtartása mellett 2021-től már egy új szegmens is létezik, a 30-100 millió forinttal rendelkezőknek. A K&H-n kívül csak egy szolgáltató az OTP Bank alkalmaz – immár évek óta – több privátbanki kategóriát, a legnagyobb hazai hitelintézet is kettőt, a „simában” 40 millió, míg a kiemeltben 100 millió a beugró.
Amúgy a lapunknak megkeresésére válaszoló privátbanki szolgáltatók közül mindössze a Takarékbanknál változott az az minimumösszeg, amely átadása esetén vállalják a vagyon kezelését. Ez 30 millióról 50 millióra, vagyis az MKB-éval azonos szintre ment fel. Továbbra is a Gutmannál a legmagasabb a minimális beugró, 1 millió euró (azaz jelenlegi árfolyamon közel 400 millió forint), ezzel szemben a K&H privátbanki kategóriájában a legalacsonyabb, 30 millió.
„Az első hat hónap során egy hónap kivételével az új és meglévő ügyfelek egyaránt gyarapították a kezelt befektetési állományt” – vázolta a kétszámjegyű vagyongyarapodása mögött meghúzódó folyamatokat az Erste. A jelentős hozamemelkedésnek köszönhetően a pénzpiaci alapok népszerűsége nagyot ugrott, illetve ismét növekszik az alternatív befektetési alapok (jelesül az ingatlanalapok) aránya a portfoliókon belül. Egyedi részvények esetében is növekedést láttak, az OTP-részvény árfolyamának hirtelen csökkenésekor megduplázódott azon ügyfeleik száma, akik OTP-részvényt birtokolnak.
A privátbanki szolgáltatók június végén számlából is több mint tíz százalékkal többet vezettek, mint egy évvel korábban, becsléseink szerint mintegy 55 ezret (ami nem tévesztendő össze az ügyfelek számával, ami ennél alacsonyabb lehet, mivel egy kliensnek, ami lehet egy család, egyszerre több privátbanki számlája is lehet – az UniCredit eleve famíliáknak szolgáltat).
A kezelt vagyonuk kiugró gyarapodásának ismeretében már nem meglepő, hogy a privátbanki számlák egy év alatti növekedésében is a K&H és az Equilor vitte a prímet. Ugyanakkor ebben az összevetésben már csökkenés is megfigyelhető, ráadásul egyszerre három cégnél is, a Raiffeisen pb-re szakosodott leányvállalatánál, valamint a CIB-nél és az SPB-nél.
„Az ügyfelek nagyobb része óvatosabb lett a befektetései kapcsán” – érzékeltették lapunkkal a Friedrich Wilhelm Raiffeisennél. Míg az SPB-nél arra mutattak rá, hogy „az ügyfélszám a private-prémium átsorolások miatt kicsit csökkent”.
Mindenesetre abból, hogy az SPB számai a két említett listán éppen ellentétesen mozogtak, már következik, a számláin lévő átlagvagyon nála növekedett egy év alatt, méghozzá az általunk vizsgált kör tagjai közül a legnagyobb mértékben. Csak hajszállal alacsonyabb az Equilor éves bővülési rátája. Rajtuk kívül még a Gutmann (11,4 százalék), a CIB (8,1 százalék) és az Erste (6,6 százalék) tudott felmutatni érzékelhető mértékű átlagvagyon-gyarapodást, míg a többiek ezen mutatói alig változtak.
„Több tényező eredőjeként látjuk a mostani számokat: egyrészt a devizakitettségek jelentősen felértékelődtek a portfóliókban, és javították a teljesítményeket, másrészt viszont a piaci mozgások komoly veszteségeket okoztak mind a kötvényállományoknak, mind pedig a részvénykitettségnek” – tekintettek vissza lapunk megkeresésére a CIB-nél. Hozzátéve: „a tőzsdék átlagosan -20 százalék körüli teljesítménye, és azon belül is a fejlődő piacok alulteljesítése volt az egyik legjelentősebb tényező a negatív oldalon, de emellett az amerikai és más piacokon is tapasztalható jelentős kötvénypiaci hozamemelkedés is megtépázta a portfoliókat. A nyersanyagpiacok év eleji nagy szárnyalása ebből tudott lefaragni, de összességében nem volt képes teljesen ellensúlyozni a másik tényezők hatását. Azok a portfoliók, ahol a fentiek értelmében komoly súlya volt a forinttól eltérő devizáknak, tudtak nominális emelkedést felmutatni az elmúlt fél évben. Emellett az ingatlanpiaci hatások is inkább csökkentették a portfoliókat, bár jelentősebb mértékben tapasztaltuk most már az eladási tranzakciók eredménynövelő hatását is az infláció elleni természetes védekezésnek gondolt reáleszközökben áramlás mellett.”
Az egy számlán szunnyadó átlagvagyon immár évek óta a Gutmannál és a Hold Alapkezelőnél a legmagasabb, azok ezúttal, június végén 1,15 milliárd, illetve 341 millió forintra rúgtak.
"1979 óta nem fordult elő, hogy részvények és kötvények egyszerre huzamosabb ideig (több mint 6 hónapig) veszítsenek az értékükből" - hangsúlyozták a Gutmannál. Amely dolgozóinak a konzervatív (eurós állampapírokat és jó minősítésű vállalati kötvényeket tartalmazó) kötvényportfoliók értékvesztését nehezebb elmagyarázni az ügyfeleknek. A háború közelsége és a magyar Sberbank csődje miatt volt egy rövidebb ideig tartó ijedtség. Ugyanakkor 400 forintos euróárfolyamnál kevesen akarnak forintból eurora váltani, ami a cég számára csökkenti az ügyfélszerzési lehetőséget.
A Gutmann véleményére rímelt a Holdé, mint ugyanis lapunk megkeresésére fogalmaztak, ez volt minden idők egyik legrosszabb tőkepiaci negyedéve, amikor a kockázatok kezelése, a veszteségek elkerülése hatott a leginkább a kezelt vagyon alakulására. Erre azt a receptet alkalmazták, hogy a portfoliókat jelentősen átalakították, miután a kötvénypiacokon veszteség nélkül eladható papírokból magasabb hozamú állampapírokba és kötvényekbe tudtak fektetni, fokozatosan fordult a figyelmük a forinteszközök, a forint részarányának növelése felé, melynek köszönhetően júniusban már láttak vonzó lehetőségeket részvénypiaci árazásokban is.
A Magyar Bankholding tagbankjainál arra az érdekességre figyelhettek fel, hogy jelentősen nőtt a látra szóló állományok aránya. Igaz, minden más eszközosztály állománya csökkent. Talán a legszembetűnőbb változás az állampapíroknál következett be. Szerepet kaptak a rövidebb lejáratú konstrukciók is, illetve a korábbi évek slágertermékének számító MÁP Pluszból az Államadósság Kezelő Központ által csökkentett árfolyamon is jelentős kivonások voltak. Az így szabaddá vált összegek nagyobb része az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírba került, valamint rövidebb, jellemzően néhány hetes időtávra ismét megjelentek a betétek is.
Az infláció emelkedése, az energiaárak alakulása, az amerikai részvénypiac által már januárban megkezdődött részvénypiaci korrekció, a kötvényhozamok emelkedése mind-mind hatással volt az UniCreditnél az új portfóliók kialakítására és az ügyfelek eszközallokációjára. Az euróval szemben gyengülő forint és a paritást elérő dollár is okozott az elmúlt hónapokban átrendeződést a devizaösszetételben. Az ügyfélportfólióik jellemzően kisebb-nagyobb veszteségeket szenvedtek el a 2022-es évben az egyedi portfoliók részvényarányától és a kötvénybefektetési instrumentumok deviza-összetételétől függően – közölték lapunkkal.
Második félévi kilátások
De mi lesz a következő időszakban? Szokás szerint cikkünk végén megmutatjuk a várakozásokat, amelyek a mostani, talán minden eddiginél bizonytalanabb környezetben (magas infláció, recessziós félelmek, orosz-ukrán háború, energiaválság) ezúttal különösen érdekesek lehetnek.
CIB: „Igen volatilis piacra számítunk, ami további komoly változásokat és átsúlyozásokat okozhat a portfóliókban mind a nagy eszközosztályok között, mind pedig azokon belül (más szektorok, más futamidejű kötvények, devizás kitettség változása stb.) Az előttünk álló időszakban az aktív portfóliókezelés jelentősége felértékelődik, jóval többször lesz szükség a portfoliók finomhangolására a bekövetkező piaci események kapcsán.”
Erste: „A magas volatilitás fennmaradására számítunk. Továbbra is népszerűek maradnak a pénzpiaci eszközök, és amennyiben az infláció növekedése is megáll, újra népszerűvé válhatnak a kötvényalapok. Ami újdonság, illetve rég találkoztunk vele, hogy az alacsonyabb kockázati szinteken is megjelenik a szemmel látható hozam, így ezen eszközök (ingatlanalapok, pénzpiaci alapok, fix kötvények, tőkevédett konstrukciók)népszerűsége visszatér. Nem vagyunk ennyire optimisták az akvizícióban. A monetáris lazítás lezárultával, a befektetések visszaesésével, és a recessziós környezetben nem igazán van tere a vagyon organikus gyarapodásának.”
Equilor: „Továbbra is számítunk emelkedésre, mivel a tovább emelkedő hozamkörnyezet jelentős vonzerő lehet új tőkék megjelenésére. Egyre inkább számítunk arra is, hogy az ingatlanbefektetésekből is átfordulnak majd a magas hozamú és kockázatmentes állampapír-befektetésekbe, ami újabb beáramlás-bővülést eredményezhet.”
Friedrich Wilhelm Raiffeisen: „A vagyon további növekedésére számítunk, de a vagyonnövekedést és összetételét erősen befolyásolja az infláció, a jegybanki alapkamat mértéke és a forint árfolyama. A második félévben a várhatóan stabilabb nemzetközi pénz- és tőkepiaci hangulat segítheti a vagyonnövekedést.”
Gutmann: "Az őszre további nehézségeket prognosztizálunk, talán az év végén már enyhülhet a helyzet."
Hold Alapkezelő: „A piacokat illetően kellő óvatossággal tekintünk előre továbbra is. Tartunk tőle, hogy hosszabb ideig tartó átrendeződések zajlanak, más világba léptünk. A kezelt vagyont illetően optimisták vagyunk, a portfoliókezelési szolgáltatások iránti igény, az abszolút hozamú szemlélet és az aktív stratégiák erőteljes felerősödésére számítunk, a kockázatok kezelése továbbra is, még inkább kulcsfontosságú.”
Magyar Bankholding (MKB, Takarékbank): „A jelenlegi piaci szentiment alapján arra számítunk, hogy 2022 végéig még további piaci esés is elképzelhető, óvatosan optimista szcenáriónk alapján a IV. negyedévben alakulhatnak ki beszállási pontok a kockázatosabb befektetések tekintetében. A piacra leginkább ható tényezők közül legnagyobb hatást az orosz-ukrán háború befejezésére utaló jelek gyakorolhatják, valamint a hazai befektetések esetében az EU-s felzárkóztatási és helyreállítási összegek beérkezése jelenthet pozitív hatást.”
OTP Bank: „A globális kamatemelési hullám és a tőkepiaci turbulenciák okozta mozgások mind kötvény-, mind részvényoldalon negatívan hathatnak az ügyfélportfóliókra, azért az aktív vagyonkezelés és a tanácsadás szerepe felértékelődik. A makrogazdaság-oldali hatások, a szabályozói/piaci/geopolitikai környezet hatásai mind monetáris, mind fiskális, mind makrogazdasági oldalon interakciókat szülhetnek, amelyek kihatással lehetnek a befektetési piacokra. A befektetések reálértelemben vett értékmegőrzését és gyarapítását szem előtt tartva továbbra is folyamatosan keressük a felülteljesítő szektorokat és lehetőségeket ügyfeleink számára.”
SPB: „A nemzetközi piacokon – a jelentős I. féléves eséseket követően – megnyugvást várunk. Az emelkedő periódus viszont még odébb van. Így konzervatív portfolió-oldalon erősítünk.”
UniCredit: „Üzletági szinten folyamatos az állománybővülés a bankunkhoz beáramló új megtakarításoknak köszönhetően. Erre a folyamatra számítunk továbbra is a digitalizációnak és az értékteremtő üzleti és informatikai fejlesztéseknek köszönhetően.”
Erre utal Josep Borrell kijelentése. 
