Simon Zöller 2023-ban kezdett el autósiskolai oktatóként dolgozni a müncheni Bogenhausen Autósiskolában. A 29 éves férfi korábban nevelőként dolgozott, többek között egyedül érkezett kiskorú menekültek számára fenntartott intézményekben. Münchenbe költözése után azonban rájött, hogy a sok munka és a kevés siker nem elégíti ki. „Kevés eredményét láttam a munkámnak” – mondta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ). Mivel szeret vezetni, úgy döntött, hogy új szakmát tanul és autósiskolai oktató lesz. 

Az oktatói képzés tizenkét hónapig tart és egyebek mellett befejezett szakmai végzettség szükséges hozzá. Zöller nyolc hónapot töltött elméleti- és alaptanfolyamon Hallbergmoosban, majd négy hónapos gyakorlati idő következett egy autósiskolában. A képzés költsége 15 ezer euró, azaz átszámolva nagyjából 6 millió forint volt, amit hitelből és állami támogatásból finanszírozott. Mivel a vizsgát elsőre sikeresen letette, végül csak 3500-4000 eurót (1,4-1,6 millió forintot) kellett visszafizetnie.

Ma már elégedett a fizetésével. Oktatóként havi bruttó 5805 eurót (2,32 millió forintot) keres, ami adózás után nettó 3500-3600 eurót (1,4-1,44 millió forintot) jelent, a vizsgákért járó bónuszok nélkül. Ez jelentősen meghaladja az ágazati átlagot: a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség 2024-es statisztikái szerint a németországi oktatók országos mediánbére 3658 euró (1,46 millió forint) volt, Bajorországban 3714 euró (1,49 millió forint), míg Baden-Württembergben 3805 euró (1,52 millió forint).

Münchenben, ahol a megélhetési költségek kiemelkedően magasak, a bérek is magasabbak. Zöller hetente 50 órát tart, és minden 45 perces óráért 27 eurót (10 800 forintot) kap. A tanulóknak ugyanez az óra 86 euróba, azaz körülbelül 34 400 forintba kerül. Pályája kezdetén, gyakornokként 22 eurót (8800 forintot) keresett óránként, ami akkor is több volt, mint a korábbi ifjúságvédelmi munkájában.

„Anyagilag hatalmas előrelépést jelentett az autósiskolai munka” – fogalmazott.

Zöller számára a legnagyobb örömöt a tanulók sikerélménye jelenti. „A legjobb pillanat az, amikor egy nehezebben boldoguló tanuló végül megszerzi a jogosítványt” – mesélte. Egyik tanítványának például hat próbálkozásra volt szüksége a sikeres vizsgához. A munkának ugyanakkor vannak árnyoldalai is. A napok hosszúak, a túlórák gyorsan gyűlnek, és az órarendet a tanulókhoz kell igazítani, akik gyakran csak délután érnek rá. Zöller szerint hasznos lenne, ha rugalmasabbak lennének a törvényi korlátok – jelenleg legfeljebb napi 11 gyakorlati óra és 90 perc elmélet tartható –, és ha hétvégén is lehetne oktatni.

„Ha vasárnap ráérek, és van tanuló, aki szeretne vezetni, miért ne?” – vetette fel.

A jogosítványszerzés költségeit is túl magasnak tartja: tanulói átlagosan 4000–4500 eurót (1,6–1,8 millió forintot) fizetnek, ami magában foglalja az alapdíjat, a vezetési órákat és a vizsgadíjakat. Ez jóval meghaladja az országos átlagot: a 2024-es ADAC-felmérés szerint a tanulók mindössze 13 százaléka költött ennyit, a legtöbben 2500–3500 euró (1-1,4 millió forint) között fizettek. Zöller szerint szükség lenne egy államilag támogatott „jogosítvány-alap” létrehozására, hogy a nehezebb anyagi helyzetben lévők is könnyebben hozzáférjenek a képzéshez.

A fiatal oktató optimistán tekint a jövőbe. Nem tervezi, hogy saját vállalkozást indítson, inkább továbbképzéseken szeretne részt venni. Már megszerezte a teherautó (C) jogosítványt, jelenleg a buszvezetői (D) képesítésre készül. Pénzének jelentős részét félreteszi: nyugdíj-előtakarékosságra, utazásra, néha tetoválásokra költi. Saját autót nem tart, kizárólag a cég járműveit használja.