Nem hatotta meg Matolcsy Györgyéket a rekordgyenge forint

Az MNB ma délután 1 óra és fél 2 között 10,75 százalékon fogad be betéteket egy hetes időtartamra a hazai kereskedelmi bankoktól - tette közzé a jegybank a honlapján. Vagyis ugyanannyiért, mint az előző négy alkalommal.

Pedig a legutóbbi, július 28-ai emelés - amikor az egyhetes betétek kamata 100 bázisponttal ment feljebb - jelentősen megváltoztak a körülmények. Előbb, augusztus 9-én a Központi Statisztikai Hivatal tette közzé, hogy júliusban még a korábbinál is magasabb fokozatba kapcsolt az infláció, hiszen annak 13,7 százalékos éves mértéke 2 százalékponttal haladta meg az egy hónappal korábbi szintet.

Az utóbbi napokban pedig az egy ideig az inflációs adat ellenére is magát jól tartott forint - az euróval szembeni árfolyama például a 392-es szint alá is benézett - az utóbbi napokban szabadesésbe kezdett. Amiben az az újdonság, hogy ezúttal nem az uniós pénzzel szemben gyengült el, hanem a dollárban és a svájci frankban kifejezett értéke került soha nem látott mélységekbe. 

Ennek csak részben az oka, hogy az említett két deviza erősödött az euróval szemben - a zöldhasú például áttörte a paritást is, azaz az 1:1-es átváltási arányt -, vastagon belejátszott az is, hogy nem csökkent a bizonytalanság atekintetben, az Orbán-kormánynak sikerül-e év végéig meggyőznie az Európai Bizottságot (EB) arról, hogy kiérdemli a Helyreállítási Alap - a magyar gazdaság számára túlzás nélkül életmentőnek minősíthető - forrásait. Annak ellenére sem tisztult a kép, hogy a kabinet a hétfő éjféli határidőig elküldte az EB jogállamisági aggályaira vonatkozó kérdésekre adott válaszait.

Bár a forint ma erősödik, az euróért és a dollárért is 409-nél kevesebbet kell fizetni a hazai bankközi devizapiacon, ezek még mindig magas szintek. Igaz, az MNB a 2013 márciusától tartó Matolcsy-érában már számtalanszor hangoztatta, hogy nincs árfolyamcélja, azért amikor a forint nagyot gyengült, akkor az egyhetes betétek kamatát azonnal megemelte, még a jegybanki alapkamatnál is magasabb szintre. Ez az eszköz szolgál ugyanis deklaráltan a rövid távú piaci mozgások kezelésére.

Most azonban ezek szerint a jegybank nem lát okot hasonló beavatkozásra. Az azonban már jókora meglepetés lenne, ha ugyanígy tenne jövő kedden, majd két nappal később, csütörtökön is. Augusztus 30-án tartja ugyanis szokásos, havi kamatdöntő ülését a Monetáris Tanács, amelyen a piaci várakozások szerint legalább az egy hónappal korábbi mértékben, azaz 100 bázisponttal megemeli a jegybanki alapkamatot, de elemzők nem zárják ki a 150 bázispontos szigorítást sem. Két nappal később pedig az MNB - a tanács összetételével erős személyi átfedést mutató - igazgatósága már tényleg feljebb srófolhatja az egyhetes betétek kamatát, pontosan ugyanannyival, mint a jegybanki alapkamatot, miután a bankok bankja a nyár elején kilátásba helyezte, hogy az egy ideig külön szinteken volt két mutató - az egyhetes betéti kamat volt magasabb - ezentúl összezárja.