Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2024. december 6-án ismertette Magyarország 2025. évi finanszírozási tervét. A központi költségvetés nettó finanszírozási igénye 4 123 milliárd forint, amelyet ugyanekkora nettó kibocsátás finanszíroz. A nettó finanszírozás 47 százalékát a forint intézményi állampapírok kibocsátásából, 32 százalékát a lakosság állampapír vásárlásaiból, míg a fennmaradó 21 százalékát intézményi deviza-finanszírozás által tervezte biztosítani. Az első negyedévben összesen mintegy 4 378 milliárd forintnyi kibocsátás teljesült (csereaukciók nélkül). 2025 első három hónapja során erős keresletet tapasztalt az ÁKK a forint államkötvény aukciókon.
Fotó: ÁKK.
Az első negyedévben teljesült aukciókon a felajánlott összesen 665 milliárd forint mennyiségre 1 761 milliárd forint kereslet jelentkezett, így az ÁKK átlagosan 2,65-ös fedezettség mellett tudott 1 016 milliárd forintnyi, a nem-kompetitív tenderrel együtt 1 200 milliárd forintnyi államkötvényt kibocsátani, amivel 244 milliárd forinttal van az aukciós kibocsátási terv felett. Emellett az ÁKK az első negyedéves kötvény csereaukciókon a tervezettnél 112 milliárd forinttal kötvényt tudott hosszabb futamidejű kötvényre cserélni.
Az ÁKK célja 2025-ben a GDP 1,5 százalékának megfelelő nettó finanszírozás volt a háztartások állampapír befektetései által, szemben a részükre 2025-ben kifizetett, a GDP 2 százalékának megfelelő kamattal. Az eddigi tapasztalatok alapján a lakossági befektetők bizalma továbbra is töretlen az állampapírok iránt. Az év első három hónapjában mintegy 8 milliárd forinttal emelkedett a háztartások állampapírállománya az év végéhez képest.
Az első negyedéves tapasztalatok alapján az ÁKK módosította a tervezett éves finanszírozás szerkezetét. Fő változások a finanszírozási tervben:
- az intézményi forintkötvények esetében 4 742 milliárd forintról 408 milliárd forinttal 5 151 milliárd forintra nő az aukciós kibocsátási terv, ezen belül a csereaukciós kibocsátási terv 142 milliárd forinttal nő,
- a bruttó kötvénykibocsátási terv átsúlyozása az intézményi piaci kereslethez igazodva, aminek értelmében növekszik az 5 éves kötvények tervezett mennyisége, és csökken a 10 éves kötvényeké,
- a háztartások nettó finanszírozása a 2025-re eredetileg tervezett 1 323 milliárd forintról 915 milliárd forintra, 408 milliárd forinttal csökken,
- a lakossági bruttó állampapír kibocsátás 1 998 milliárd forinttal magasabb, mint az eredetileg tervezett, amit a háztartások tervezettől eltérő portfólió-átsúlyozása okoz (PMÁP-ok lecserélése más állampapírokra).
A 2025. évre tervezett bruttó kibocsátások összértéke ezáltal 10 096 milliárd forintról 2 407 milliárd forinttal 12 503 milliárd forintra emelkedik, a nettó kibocsátások változatlansága mellett. Március végéig így az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK Zrt.) 2025-ös finomhangolt finanszírozási tervében szereplő forrásbevonás 38 százaléka teljesült. Ezzel időarányosan jól áll az egész éves kibocsátás, minden részpiacon kedvező a finanszírozási helyzet. A központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 5,6 év, ezen belül a forintadósságé 4,2 év, a devizaadósságé pedig 8,7 év.
Az adósságkezelésre vonatkozó benchmarkok alakulása
2025. március végén a központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 5,6 év volt, ez csökkenést jelent a december végi 5,8 évhez képest, viszont továbbra is meghaladja az ÁKK minimálisan 5,5 évben meghatározott benchmarkját. A devizaadósság részaránya 30,3 százalék a decemberi 29,4 százalékhoz képest. Ezzel az adósság devizaaránya átmenetileg a kitűzött 30 százalékos benchmark érték fölé került, ami két okra vezethető vissza. Egyrészt a tervezett devizakibocsátás nagy része az év elején teljesült egy sikeres 2,5 milliárd eurós kötvénykibocsátással, másrészt az év elején a forint gyengébb volt az euróval szemben, mint a korábbi időszakban. Az év során a devizalejáratok megvalósulásával az arány csökkenni fog, aminek következtében 2025 végére ismét a 30 százalékos benchmark alá süllyed majd a devizaadósság részaránya. A benchmarkoknál az ÁKK továbbra is 90 napos mozgóátlagot vesz figyelembe, a devizaadósság részarányát illetően a napi érték már most 30 százalék alatt van. Az elmúlt három hónapban a lakossági tulajdonú állampapír részarány az államadósságon belül stagnált, jelenleg 20,9 százalékon áll.
Lakossági piac
A forint lakossági piaci bruttó kibocsátási terv 37 százalékban teljesült. 2025. február végén a lakossági állampapírral rendelkező ügyfelek száma Magyarországon 796 382 fő, ami a 2024. év végi szinthez képest közel 20 ezerrel kevesebb lakossági állampapír ügyfelet jelent. A háztartások becsült állampapír állománya év eleje óta azonban 8 milliárd forinttal emelkedett. Ez a negyedév végére vonatkozó becsült állománynövekedés ugyanakkor egy torzított pillanatképet mutat, ugyanis a lejáratok és a kamatfizetések újrabefektetéséről jellemzően nem azonnal, hanem néhány hét leforgása alatt döntenek a befektetők, így ez a folyamat a március végi kamatfizetések és egyéb esedékességek tekintetében még nem mehetett végbe. Ezt támasztja alá az is, hogy a lakossági befektetők kincstári pénzszámla egyenlege érdemben magasabb, mint a januári kamatfizetések előtt volt.
A lakossági állampapírok és a lakossági tulajdonú intézményi állampapírok becsült együttes állománya március végére 13 125 milliárd forintra emelkedett, ez 233 milliárd forinttal haladta meg a december végi értéket.
Összességében tehát az első negyedév tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakossági piacon nettó értelemben nincs kiáramlás, a befektetők bizalma töretlen az állampapírok iránt.
Forint intézményi piac
Az intézményi piaci aukciós elsődleges forintkötvény kibocsátási terv 28 százalékban teljesült az első három hónapban (4. ábra). Az intézményi forint állampapírok állománya 28 230 milliárd forint (amely tartalmazza az Önkormányzati Magyar Államkötvények 131 milliárd forintos állományát is), ezen belül a devizakülföldiek aránya 19,2 százalék, szemben a 2024. év végi 17,6 százalék os értékkel (nem repószűrt állomány alapján).
Az év első negyedében kiemelkedő érdeklődés jellemezte a forint államkötvény aukciókat. A lebonyolított összesen 29 darab államkötvény aukción meghirdetett összesen 665 milliárd forint névértékre 1 761 milliárd forintnyi volumenben adtak be ajánlatokat az Elsődleges Forgalmazók. Ennek eredményeként az ÁKK átlagosan 2,65-ös fedezettség mellett tudott 1 016 milliárd forint (nem-kompetitív tenderrel együtt 1 200 milliárd forint) államkötvényt kibocsátani, amivel 244 milliárd forinttal teljesítette túl az aukciós elsődleges forintkötvény kibocsátási tervet. Az első negyedéves kötvény csereaukciókon ráadásul a tervezettnél 112 milliárd forinttal több kötvényt cserélt hosszabb futamidejű kötvényre.
Az intézményi forint állampapírokon belül azonban több termék értékesítése is időarányosan kedvezőbben alakul az éves tervnél, elsősorban az ötéves államkötvények esetében. Éppen ezért az ÁKK átsúlyozza az aukciós elsődleges forintkötvény kibocsátási tervet, az eddig tervezettnél 404 milliárd forinttal többet, 1 404 milliárd forintot tervez értékesíteni éves szinten ötéves forintkötvényből, ennek megfelelően a második negyedévben új 5 éves benchmark sorozat kerül bevezetésre. Ezzel szemben 230 milliárd forinttal 770 milliárdra csökken a tízéves kötvények esetében a tervezett értékesítésre kerülő mennyiség, a többi futamidő esetében csak kis mértékben változik az éves kibocsátási terv.
2025. első három hónapja során a DKJ-állomány 351 milliárd forinttal 2 795 milliárd forintra emelkedett elsősorban a háztartások megnövekedett keresletének köszönhetően. 2025. első negyedévében összesen 660 milliárd forintnyi Diszkont Kincstárjegyet hirdetett meg aukciókon az ÁKK, ezekre 1 042 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, így a fedezettségi arány a DKJ aukciókon átlagosan 1,58 volt. A 777,5 milliárd forintnyi elfogadott ajánlat 117,5 milliárd forinttal haladja meg az értékesítésre felajánlott mennyiséget. A DKJ-csereaukciókra összesen 136 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, amiből 117 milliárd forintot fogadott el az ÁKK.
A hozamgörbe jelenleg enyhén emelkedő, az egyes futamidők esetében a hozamszintek 6,22-7,3 százalékon állnak szemben az 6,14-6,61 százalékos 2024. évi éves átlagokkal az egyes lejáratokon, év eleje óta 34-110 bázisponttal emelkedtek a hozamok. Az intézményi forintkötvények úgynevezett ASW felárai (asset swap spread) jelenleg az egyes futamidők esetében szűk tartományban, 15-21 bázisponton állnak, ami gyakorlatilag megegyezik a 2024-ben tapasztalt átlagos 10-15 bázisponttal.
Deviza intézményi piac
Az egész évre tervezett deviza forrásbevonás jelentős része teljesült az első három hónapban, a teljes éves tervezett devizakibocsátás 72 százaléka valósult meg március végéig. Januárban az ÁKK többszörös túljegyzés mellett 2,5 milliárd euró értékben adott el devizakötvényeket, melyből 1 milliárd euró zöld kötvény volt, ezzel a nemzetközi kötvénykibocsátási terv már 90 százalékban teljesült 2025-re. Az Euro Commercial Paper (ECP) program keretében március 31-én nincs fennálló állomány, az ÁKK az eredeti kibocsátási tervnek megfelelően 0,5 milliárd eurós ECP-kibocsátást tervez. Az év hátralevő részében az ÁKK a kínai piacon tervez Panda-kötvénykibocsátást, emellett a nemzetközi devizahitelek és a lakossági devizakötvények állománya emelkedhet. Ősszel egy kisebb összegű japán jen és kínai jüan kötvénylejárat mellett egy 1 milliárd eurós devizakötvény is lejár, ezeknek köszönhetően év végére ismét a 30 százalékos benchmark érték alá süllyedhet a deviza részarány a teljes adósságon belül.
Hétfőn lehull a lepel. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
