Jelentős mértékű devizafinanszírozás bevonását tervezi a kormány a jövő évben. Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. 2026-os tervéből kiderül, hogy összesen bruttó 9,6 milliárd euróról lehet szó, kötvénykibocsátás és hitelfelvétel formájában.
Ebből a keretből 2 milliárd euró az Európai Unió SAFE programjából lehívni tervezett előleg. Laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor kérdésére, miszerint a fennmaradó rész milyen forrásokból teljesülhet, ezt a választ kapta a portál az ÁKK-tól:
A SAFE programból lehívni tervezett előleg mellett a 6,5 milliárd euró összegű nettó deviza-kibocsátási és hitellehívási terv fennmaradó részét az ÁKK a jövő év folyamán döntően deviza államkötvény kibocsátással tervezi teljesíteni. A tranzakció konkrét devizaneméről és az időzítéséről az adósságkezelő az aktuális piaci folyamatok függvényében fog dönteni.
A bruttó 9,6 milliárd euróból 3,1 milliárd a jövőre lejáró devizakötvények visszafizetésére kell. Az Mfor megkeresésére az ÁKK a további célokról azt írta, hogy „a 2026-os devizatörlesztést szolgáló összeg feletti forrásbevonás a költségvetés általános finanszírozási céljait szolgálja”.
Ez hiánycsökkentést, a jövő évi extra juttatások, választási osztogatások fedezetét jelentheti.
Majd arrról érdeklődött a portál, hogy mennyivel kedvezőbb az Európai Uniótól hitelt felvenni, mint egyéb más országoktól. AZ ÁKK válasza itt is szűkszavú volt:
Az uniós hitelek – azok AAA besorolásuk miatt – kedvező kamatozásúak, melynek egyéb hitelfelvételhez viszonyított számszerűsítése a lehíváskori piaci körülmények között lesz lehetséges.
A devizafinanszírozással kapcsolatban az ÁKK azt írta, hogy a devizaadósság arányára vonatkozó középtávú célszámot továbbra is a historikus átlaghoz közeli 30 százalékban határozzák meg, +/- 3 százalékpontos toleranciasávval.
Ebben a cikkünkben arról írtunk, hogy amíg a forint relatív erős, addig az elemzők szerint sem jelent nagy kockázatot a devizaadósság arányának enyhe növekedése.
Újraszámolták a szavazatokat, de még mindig nincs végeredmény. 
