Az amerikai védőpajzsra és az elszálló hiányra reagált Nagy Márton

Magyarország háromszoros befektetői túljegyzés mellett vont be 3 milliárd eurónyi friss forrást a nemzetközi piacokról. Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashatnak:

Az új eurókötvény-kibocsátás az Államadósság Kezelő Központ finanszírozási terveibe illeszkedik, a kormány szerint pedig egyértelműen a piaci bizalom fennmaradását jelzi. Az Index megkeresésére Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter válaszolt.

Erős kereslet, kedvező árazás – így értékelt a tárcavezető.

Arra a kérdésre, hogy mi indokolta a devizakötvény-kibocsátást, Nagy Márton mindenekelőtt a piaci bizalom fontosságát hangsúlyozta. Mint fogalmazott, Magyarország iránt a befektetői bizalom töretlen, amit jól jelez, hogy az ország az idei évet is úgy kezdte, hogy mindhárom nagy hitelminősítőnél – a Fitch Ratingsnél, a Standard & Poor’snál és a Moody’snál – továbbra is befektetésre ajánlott kategóriában szerepel. Ráadásul a besorolás az elmúlt egy évben nem változott. (Igaz, kilátásrontás két hitelminősítőnél is történt – a szerk.)

Szerinte a pénzügyi stabilitást erősíti az is, hogy tavaly az ÁKK kiemelkedően sikeres nemzetközi kötvénykibocsátásokat hajtott végre euróban, dollárban és kínai renminbiben egyaránt. Az élénk kereslet mellett különösen fontos, hogy a kamatszint a vártnál kedvezőbben alakult. „A költségvetés finanszírozása és a pénzügyek tehát stabilak, a bizalom megvan. Ugyanakkor szükséges megjegyezni, hogy külföldön nagyon sok politikai, gazdasági és pénzügyi erő – köztük Brüsszel is – érdekelt abban, hogy a békepárti Magyarország nehezebb helyzetbe kerüljön. Ezért döntöttünk a januári devizakibocsátás mellett, a sikeres aukció ugyanis tovább erősíti a stabilitást.”

A magyar államadósság devizaarányának növekedéséről ebben a cikkünkben írtunk:

Ha konkrétan nézzük a számokat, akkor a 2 milliárd eurónyi, 7 éves futamidejű, 2033-ban lejáró kötvény kamata 4,25 százalék 160 bázispontos spreaddel. Az 1 milliárd eurónyi 12 éves futamidejű, 2038-ban lejáró zöld kötvény kamata 4,875 százalék, 195 bázispontos hozamfelárral. Nagy Márton szerint mindez azt jelenti, hogy:

az ÁKK a kiemelkedő keresletnek köszönhetően a tervezettnél, azaz az eredeti árindikációnál 30, illetve 25 bázisponttal tudott kedvezőbben árazni. Az erős érdeklődés okán tehát olcsóbban jutottunk forrásokhoz. A sikerességet alátámasztja az is, hogy komoly nemzetközi pénzügyi partnerek jelentkeztek, úgy mint például biztosítók, eszközkezelők, nyugdíjalapok, vagyonkezelők, bankok, állami intézmények, hedge fundok, több mint 25 országból a világ minden tájáról. Így például az Egyesült Államokból, Szingapúrból, Angliából vagy az EU országai közül megemlíthetem Franciaországot, Németországot vagy éppen Ausztriát. 

Az Indexnek arra a felvetésére, hogy várható-e további kibocsátás, Nagy Márton azt mondta, hogy a mostani, 3 milliárd eurós tranzakcióval már az év első napjaiban lefedték az évesen tervezett forrásbevonás közel felét, ami érdemi biztonságot ad a pénzügyek terén. Hangsúlyozta, hogy Magyarország finanszírozása összességében zavartalan és biztosított, a kormány pedig megfelelő likviditással és tartalékokkal rendelkezik ahhoz, hogy kezelje és elhárítsa az esetleges pénzügyi támadásokat. A miniszter arra is kitért, hogy párhuzamosan zajlanak az egyeztetések az úgynevezett amerikai védőpajzs kialakításáról is, amely elsősorban pénzügyi támadások esetén jelenthet majd pluszvédelmet Magyarország számára.

Mi van az elszálló hiánnyal?                                             

Szintén a héten derült ki, hogy a tavalyi évet a költségvetés több mint 5700 milliárd forintos hiánnyal zárta. Nagy Márton szerint transzparensen és a szokásoknak megfelelően szerdán publikálták az adatokat. Majd így folytatta:

Ki kell azonban emelni, hogy a 2025. évi pénzforgalmi hiányt 248 milliárd forinttal növelte, hogy az Európai Bizottság a közösségi büdzsé likviditáshiányára hivatkozva, az előírt határidőt nem tartva, ekkora összeget nem utalt át december utolsó napjaiban. Ezek az összegek várhatóan január első felében érkeznek meg. Ami az eredményszemléletű hiányt illeti, 2025-ben várhatóan 4,9 százalékot tett ki, míg az államadósság szintje 74,6 százalék körül alakulhatott, amelyek belesimulnak az uniós átlagba.