Az év elején felborult a költségvetés, de mi lehet ennek a vége? Elárulták az elemzők

Jelentősen nőtt a GDP-arányos költségvetési hiány idehaza januártól márciusig, vagyis az április 12-i országgyűlési választásokat megelőző első negyedévben. A deficitráta 3,1 százalékponttal emelkedett egy év alatt és 9 százalékot tett ki – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Egy évvel ezelőtt „csak” (hiszen ez is bőven az euró bevezetéséhez is szükséges maastrichti 3 százalékos kritériumszint felett van) 5,9 százalék volt a kormányzati szektor negyedéves hiánya.

Az első negyedéves, érdemi hiánynövekedésben „a kiadások bevételeknél számottevően gyorsabb növekedése játszotta a legnagyobb szerepet: előbbiek 18,7, míg utóbbiak 11,5 százalékkal nőttek éves alapon” – magyarázza az összképet Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságelemzési Központ (MGFÜ) vezető elemzője, amiről laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu számolt be.

„A magas hiány önmagában nem meglepetés, a választások előtti költekezés fényében, illetve a pénzforgalmi adatok alapján számítani lehetett erre. Az első negyedéves hiányadatok közül az idősor 1999-es kezdete óta ez a negyedik legmagasabb deficit: a legmagasabb hiányt 2006-ban, egy szintén választási évben mérték, akkor a deficit a GDP 15,4 százaléka volt. 2005-ben a hiány a GDP 11,8, 2023-ban pedig 9,1 százalékát érte el” – helyezte a mostani adatot történelmi távlatokba Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Mi várható az év egészében?

Ami kiindulópontként leszögezhető és nem is kell hozzá nagy jóstehetség, hogy a 2026-os (még az Orbán-kormány alatt elkészült) költségvetési törvényben szereplő 3,9 százalékos, illetve a megemelt 5,0 százalékos hiány sem lesz tartható az idei évben.

„Remélhetőleg azonban nem éri el a hiány a GDP 7 százalékát” – jegyezte meg Regős Gábor. Aki szerint ebből a szempontból meghatározó lesz az új kormány által beterjesztésre váró pótköltségvetés, ami mindenképp javíthat az átláthatóságon.

A piaci elemzők körében jól érezhető a bizonytalanság az éves előrejelzésekkel kapcsolatban. Megkeresésünkre Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője elmondta, hogy jelenleg 6,5 százalékos eredményszemléletű hiánnyal számolnak az év egészében (ez megegyezik a Magyar Nemzeti Bank becslésével), de várják a július végén, vagy augusztusban a Pénzügyminisztérium által publikálandó, 2026-os pótköltségvetés számait.

A teljes cikkből kiderül, hogy az előző kormány „gazdasági csodafegyverei” hogyan hatottak az első negyedéves hiányra. De arról is olvashatnak, hogy a feloldásra kerülő európai uniós források hogyan segíthetik a költségvetés helyzetét.