Június végéig az éves hiány 58,1 százalékát érte el az államháztartás – számolt be az MTI a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye alapján, amely az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének június végi helyzetéről tájékoztatott.
Többet adóztunk, sok volt a kamatfizetés
Június végéig az államháztartás központi alrendszere 2773,6 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2 727,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 72,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 118,9 milliárd forintos hiányt mutattak – ismertette az NGM. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 9,5 százalékkal magasabban alakultak. Ezen belül is a fogyasztáshoz kapcsolódó adókból megközelítőleg 12 százalékkal több folyt be.
A kamatkiadások június végéig 2494,3 milliárd forintot tettek ki, ami 484,8 milliárd forinttal magasabb az előző év első fél évében történt teljesítésnél. Ennek oka – az előző hónapokhoz hasonlóan – az egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja, valamint az államadósság eltérő szerkezete – jegyezte meg a jelentés. Meghaladták az egy évvel megelőző kifizetést a nyugellátásokra fordított összegek is: 2025 első fél évében – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 3849,6 milliárd forint, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 1494,5 milliárd forintot fizettek ki.
Lesöpörték a padlásról, amit tudtak
Idén június hónapban a központi költségvetés 27,4 milliárd forint többlettel zárt, szemben az előző év június havi 107,8 milliárd forintos deficitjével – mutatott rá az NGM. Az idei évi többlet alakulását befolyásolta, hogy mintegy 200 milliárd forint összegű osztalékbevétel érkezett a költségvetésbe, részben a Szerencsejáték Zrt-től, részben pedig a Corvinus Zrt-től. Ez utóbbi társaság befizetését a Budapest Airport Zrt.-től elvont osztalék alapozta meg. Ezen túlmenően jelentős, 100,6 milliárd forint társasági adó befizetés érkezett idén júniusban, ami összefügg azzal, hogy a 2024. évi adóbefizetési határidő június 2-ra, hétfőre esett – derül ki a részletes tájékoztatóból.
Fotó: Privátbankár
A jelentés kitér arra is, hogy az államháztartás központi alrendszerének az elfogadott költségvetési törvényben szereplő 3,7 százalékos ESA-hiányhoz tartozó pénzforgalmi hiánya 4123,0 milliárd forint. A 4,1 százalékos várható ESA-hiányhoz tartozó éves pénzforgalmi hiány ugyanakkor 4774,0 milliárd forint. A központi alrendszer június végi hiánya ennek 58,1 százaléka. A központi alrendszer június végi 19 686,3 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 788,9 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal magasabb összegben alakultak.
Devizában is el kellett adósodnia az államnak
A központi alrendszer június végi 22 459,9 milliárd forint összegű kiadásai 906,1 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát. Magasabban teljesültek az egy évvel korábbihoz képest többek között a babaváró támogatások, a költségvetési szervek kiadásai, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, a kamatkiadások és a helyi önkormányzatok támogatásai – írták a jelentésben. A központi költségvetés adóssága 2025. június végéig 3785,8 milliárd forinttal növekedett.
A nettó forintkibocsátás 1883,2 milliárd forinttal a költségvetés hiányát finanszírozza. A nettó devizakibocsátás 2515,3 milliárd forint összegben hozzájárul a hiány finanszírozásához és a devizabetétállomány növekedéséhez. A forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 510,5 milliárd forinttal csökkentette – közölte az NGM.
Nem találta az irányt kedden a forint. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
