Az államháztartás központi alrendszere tavaly 5738,7 milliárd forintos hiánnyal zárt – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-vel. A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 5500,1 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 7,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 245,9 milliárd forintos hiányt mutattak. Az NGM fontosnak tartja kiemelni, hogy a 2025. évi pénzforgalmi hiányt 248 milliárd forinttal növelte, hogy az Európai Bizottság a közösségi büdzsé likviditáshiányára hivatkozva ekkora összeget nem utalt át december utolsó napjaiban, ezekből az összegekből a két legnagyobb tétel, több mint 200 milliárd forint 2026. január 14-én megérkezett.
Mindezt figyelembe véve a pénzforgalmi hiány 2025-ben a tervezettek szerint alakult – közölte az NGM. 2024-hez viszonyítva a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 8,0 százalékkal magasabban alakultak. Ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók 9,5 százalékos növekedést értek el.
Kamatkiadásokra a múlt évben 4197,8 milliárd forint kifizetése történt meg, ami 584,7 milliárd forinttal magasabb a 2024-es teljesítésnél.
Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatásokra fordított, összesen 2652,3 milliárd forint kifizetés 344,5 milliárd forinttal magasabb a 2024-es kiadásnál. A teljesítési adatok magasabb összege – többek között – a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjának szerződésből fakadó változásából, továbbá a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapból a víziközmű-szolgáltatók részére történt megnövekedett kifizetési igényekből adódik.
A lakossági energia rezsivédelmi szolgáltatás esetében 2024-hez viszonyítva csaknem azonos éves támogatási igény mutatkozott a kifizetések során.
Az NGM hozzátette, meghaladták a 2024-es összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is. December végéig – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 7300,6 milliárd forint, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 2916,3 milliárd forint kifizetése történt meg.
A tájékoztató ismertette: az államháztartás központi alrendszerének az elfogadott költségvetési törvényben szereplő 3,7 százalékos ESA-hiányhoz tartozó pénzforgalmi hiánya 4123,0 milliárd forint. A kormány ugyanakkor később mind a pénzforgalmi, mind az eredményszemléletű hiánycélt megemelte. Az államháztartás központi alrendszere tavaly 5738,7 milliárd forintos hiánnyal zárt. Az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya – a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint – a kitűzött, 5 százalékos GDP-arányos hiánycélnak megfelelően alakult – közölte az NGM.
A központi alrendszer december végi 39 191,6 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 1100,4 milliárd forinttal, 2,9 százalékkal magasabb összegben alakultak. A 44 930,4 milliárd forint összegű kiadásai 2890,9 milliárd forinttal, 6,9 százalékkal haladták meg az előző évi adatot. Magasabban teljesültek az egy évvel korábbihoz képest többek között a babaváró támogatások, a költségvetési szervek kiadásai, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, a kamatkiadások, az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások és a helyi önkormányzatok támogatásai.
A központi költségvetés adóssága 2025. december végéig 5060,7 milliárd forinttal növekedett. A nettó forintkibocsátás 3874,3 milliárd forinttal növelte az adósságot, így segítette a költségvetési hiány egy részének finanszírozását. A nettó devizakibocsátás 2405,5 milliárd forint összegben hozzájárul a hiány finanszírozásához és a devizabetétállomány növekedéséhez. A forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése 1153,6 milliárd forinttal mérsékelte az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét – közölte az NGM.
(MTI)
