Januárban főként a felszabadított uniós pénzeknek köszönhetően 54 milliárdos többlet jött össze a költségvetésben.

Meghaladta az 1500 milliárd forintot február végén az államháztartás központi alrendszerének hiánya.

Az elmúlt két évben többlettel indította az évet az államháztartás központi alrendszere, 2023-ban ez nem sikerült. 

November végéig az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere 3466,4 milliárd forintos hiánnyal zárt.

Az államháztartás központi alrendszere 2892,3 milliárd forintos hiánnyal zárta az első fél évet.

Májusban 101,4 milliárd forint hiánnyal zárt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere, ami mindössze 37,7 százaléka az egy évvel korábbi 269 milliárd forintnak. 

Több statisztika is megjelenik a jövő héten, közöttük az áprilisi infláció, az ipari termelés márciusi részletes adatai, vagy a külkereskedelem márciusi teljesítménye.

Megerősítette korábban kiadott adatait a PM.

Kb. mint tavaly.

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, közülük kiemelkedik a fogyasztói árindex augusztusi adata. Az biztos, hogy az infláció tovább kúszott felfele, a kérdés az, hogy mennyivel drágult az élet.

Nyilván a koronavírus hatásai miatt.

Egyetlen hónap alatt 577 milliárd forinttal nőtt az államháztartás központi alrendszerének hiánya – ehhez a Pénzügyminisztérium szerint a koronavírus miatti egészségügyi eszközbeszerzések 190 milliárd forinttal járultak hozzá. Az uniótól később beérkező pénzek javíthatják majd az egyenleget, de a koronavírus viszi a bevételt, növeli a költségeket. Az eredeti előirányzat duplájánál járunk, de a hétfőn bejelentett módosított terv szerint az éves hiánynak csak 84 százaléka jött össze március végére.

Éves összevetésben, a január-februári időszakban. Az uniós kifizetések felgyorsították a kiadások növekedését.

De így is 90 milliárdos pluszban van.

Kevés statisztikai adat jelenik meg a jövő héten, de legalább érdekesek: kiderül, hogyan alakultak a fizetések az országban és az államháztartás helyzetéről is kapunk részleteket.

Nagyon megugrottak az állami adó- és járulékbevételek idén, a 2018-ra betervezett uniós pénzeknek viszont még csak a negyede folyt be, így ismét csúcsra ért az államháztartás központi alrendszerének hiánya. Az előirányzat szerint két hónap alatt 1440 milliárd forintnak kell érkeznie Brüsszelből.

Az államháztartás központi alrendszere több mint1646 milliárd forint hiánnyal zárt az első nyolc hónapban szemben az egy évvel korábbi 979,9 milliárd forinttal - éves alapon 666 milliárddal nőtt a deficit.

Közel 10 százalékkal meghaladta az államháztartás hiánya az éves tervet 7 hónap alatt, de ez főleg az uniós kifizetések megelőlegezésének köszönhető. A 2,4%-os GDP-arányos hiánycél tarthatónak tűnik.

A mostanra megszokottá vált uniós kifizetések megelőlegezése mellett márciusban a nyugdíjasok választási Erzsébet-utalványa is hizlalta a hiányt. Baj azért nincs, előbb-utóbb utalni fog Brüsszel.

Majdnem 2000 milliárd forint lett a pénzforgalmi szemléletű hiány, ami a GDP 5 százalékát is eléri - a helyzet azonban messze nem olyan rossz, mint amilyennek kinéz, sőt.

Bár 10 éve nem látott hiány jött össze az államháztartásban, az NGM szerint rendben lesz a hiánycél, csak megelőlegezik az uniós kifizetéseket. A nyugdíjasoknak is most kellett pluszpénzt utalni, de a bevételek is szépen híznak.

Rengeteg adat várható a jövő héten, ezek közül a legfontosabb a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülése lesz, igaz, az elemzők nem várnak változást az alapkamatban. Ettől még a keddi nap lesz a meghatározó a gazdaság alakulásában, ezen a napon érkezik még a legfrissebb államháztartási adat, de képet kapunk a hét folyamán a kereseti és kiskereskedelmi adatok változásáról is.

Jóval több pénzt fizetett ki az állam az uniós pályázatok nyerteseinek, mint tavaly, de Brüsszel majd csak később utal, így ismét nőtt az államháztartási hiány. A tervek nincsenek veszélyben, de jelen állás szerint nem lesz akkora pénzosztás decemberben, mint tavaly.

Augusztusban 163,1 milliárd forint deficitet halmozott fel a központi alrendszer.

Jelentős, 94,4 milliárd forintos többletet halmozott fel az államháztartás júliusban.

Ugyanakkor még mindig sehol sincs az elmúlt öt év átlagához képest.

A kormány a gazdaság élénkítésére költött pénzzel magyarázza az elmúlt évek legnagyobb májusi hiányát. Összességében azért még mindig nem állunk rosszul - a költségvetést átírják, a versenyképesség további erősítésére is költenek pénzt.

A márciusi hiány után ismét többlettel zárult az államháztartás központi alrendszere.

A januári impozáns adat után kicsit szerényebb, 57 milliárdos többletet tudott felmutatni az államháztartás.

Minden idők legerősebb évkezdetének hátterében a magas adóbevételek állnak.

Ma délelőttre vártunk egy meglehetősen izgalmas makroadatot, a minisztérium azonban átírta a naptárat. Tényleg elment valamire 1000 milliárd forint egyetlen hónap alatt?

Augusztus végén rendkívül alacsony szintre, 274 milliárd forintra csökkent az államháztartás központi alrendszerének hiánya. Július végén még 464,8 milliárd forintos hiánynál jártunk, augusztusban azonban óriási többlet keletkezett.

Egy hónap alatt majdnem 400 milliárd forintos hiány jött össze, de még így is jobban állunk, mint az elmúlt közel másfél évtizedben bármikor - és még a költségvetést sem kell átírnunk a Brexit miatt.

Egyetlen hónap alatt 131 milliárddal javult az egyenleg, csak 13 milliárd forint volt így május végén az államháztartás aktuális hiánya.

Másfél évtizede nem állt ilyen jól az államháztartás február végén; dől a társasági adó az államkasszába.

Kedvezőnek tartják az államháztartás tavalyi hiányának alakulását az elemzők is.

Az uniós pénzek befagyasztása és az augusztusi dupla családi pótlék rontja az egyenleget, az NGM szerint aggodalomra semmi ok.