Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az előzetes számok alapján közölte, hogy az államháztartás központi alrendszerének 2015. évi hiánya 1218 milliárd forint; a GDP-arányos hiány várhatóan 2 százalék lesz a tervezett 2,4 százalékkal szemben, az adósságszint pedig várhatóan 76 százalék alá csökken.
Az uniós viták bekavartak
Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy az 1218 milliárd forintos elsőre nagynak tűnő hiány oka, hogy számos uniós támogatás nem érkezett meg az Európai Bizottsággal folyó viták miatt. Ezekkel korrigálva a központi alrendszer hiánya mintegy 400 milliárd forint, a tervezett fele.
Minden szép és jó?
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nekelmondta: egyes uniós átutalások csúszása a pénzforgalmi hiányt jelentősen, az EU által preferált módszertannal számolt eredményszemléletű deficitet viszont csak részben befolyásolja. A szakértő szerint tavaly már év közben is látszott, hogy kedvezőek a költségvetési folyamatok, erőteljesen nőttek a bevételek, jelentősen csökkentek viszont a kamatkiadások, ezek határozták meg a deficit kedvező alakulását.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szintén hangsúlyozta, hogy a lakossági fogyasztás növekedése és az ehhez kapcsolódó adókból származó többletbevételek, illetve a foglalkoztatás bővülése és a munkabérek emelkedése miatt a személyi jövedelemadóból származó többletbevételek megalapozták a tervezettnél kedvezőbb adatokat. A költségvetési konszolidáció, az államháztartási hiány csökkentése, illetve tartósan a GDP 3 százalék alatt tartása általános törekvés az EU-ban, és ebbe jól illeszkedik a magyar teljesítmény, amit támogat a gazdasági növekedés.
A pártpreferenciák februárban hibahatáron belül változtak. 
