A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte a legfrissebb, részletes adatokat az államháztartási hiány állapotáról. A központi alrendszernek így a május végi halmozott hiánya 213,4 milliárd forintot tett ki, ezen belül a központi költségvetés 180,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 85,9 milliárd forintos deficittel zártak, míg az elkülönített állami pénzalapok 52,6 milliárd forintos többletet értek el.

Ez jókora ugrást jelent az előző év azonos időszakához képest, 2016 első öt hónapjában az államháztartás központi alrendszere kiugróan alacsony, 13,2 milliárd forintos hiányt mutatott. Idén májusban a központi alrendszer 91,9 milliárd forintos hiánnyal zárt.

Tizenhatszor akkora az öthavi hiány, mint tavaly

Tavaly, 2016 első öt hónapjában az államháztartás központi alrendszere 13,2 milliárd forintos hiányt mutatott - a mostani 213,4 milliárdos hiány ennek több mint tizenhatszorosa. Igaz, ha több évre tekintünk vissza, egyáltalán nem áll rosszul az egyenleg, májusra a mostani kumulált hiánynak a duplája is összejött korábbi években, mint ahogy az az alábbi ábrán is jól látszik:

Az adatok alakulása mögött a kormány főként a költségvetés-politikai intézkedéseket, különösképp az otthonteremtési program felfutását, valamint a tavaly novemberi hatéves bér-megállapodás hatásait jelölte meg kiváltó okokként. Ezek következtében ugyanis a magyar gazdaság teljesítménye három éve nem látott mértékben, az előzetes adatközlésnél is gyorsabban, 4,2 százalékkal növekedett 2017 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest.

Ennek pozitívumai természetesen megjelennek a költségvetésben is, hiszen a foglalkoztatás és a fogyasztás bővülése nyomán folyamatosan emelkednek a különféle adóbevételek (főként az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó és a bérekhez kapcsolódó járulékok). Az egyszeri bevételek tekintetében a termőföld-értékesítésből származó befizetések emelhetők ki, valamint a kifizetett uniós támogatások utólagos megtérítése a nemzeti büdzsének.