Egyetlen hónap alatt, decemberben 334,9 forinttal hízott a hiány - az év végén megszokott a költekezés, így a mostani adat sem különösebb meglepetés, főleg az egy évvel ezelőtti, 900 milliárd forintot is meghaladó decemberi havi deficithez képest.
Az egész éves, kumulált, 1973,9 milliárd forintos hiány különösen akkor tűnik nagyon soknak, ha hozzátesszük: a módosított pénzforgalmi hiánycél mindössze 1200,8 milliárd forint volt 2017-re. Magyarán jó 64 százalékkal lett magasabb az (előzetes) tényadat, mint a tervezett volt.
Aggódni azért nem kell: megelőlegezték az EU pénzét
Amikor bővebb kommentárt is fűzött az előzetes adathoz az NGM, akkor azért mindig megjegyezték: a tervet jelentősen meghaladó hiány nagyrészt annak eredménye, hogy a költségvetés megelőlegezte az uniós támogatásokat a projektek mielőbbi sikeres megvalósulása érdekében, az EU-tól a tényleges támogatásokat viszont csak később kapja meg az állam. Az adatokat sajtótájékoztatón bemutató Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár is erre utalt az MTI tudósítása szerint: a GDP-arányosan 5 százalék feletti pénzforgalmi hiány hátterében az uniós programok előfinanszírozása áll.
Az uniós programok összes kiadása 2555 milliárd forint felett volt, ami 466 milliárddal haladta meg a 2016-ost - mondta Banai Péter Benő. Ez a magas kiadás relatív alacsony bevétellel párosult: 1015 milliárd forint érkezett az államkasszába Brüsszelből 2017-ben, amiből 633 milliárdot decemberben utalt az Európai Bizottság - tette hozzá.
Az az adat, ami igazán számít, jó lesz
A mostani adat pénzforgalmi szemléletű, az uniós projekteket a gyakrabban figyelt (uniós módszertan szerinti) eredményszemléletű hiánynál bevételként el kell könyvelni. Így ennél az adatnál biztosan nem kell a mostanihoz hasonló, GDP-arányosan 5 százalék fölötti rátáról beszélnünk, sőt: Banai Péter Benő bejelentette, hogy az uniós módszertan szerinti hiány a 2,4 százalékos célnál kedvezőbb lett, 2 százalék körül alakulhatott 2017-ben.
Az államadósság-ráta is csökken, csak még nem tudni, mennyiről mennyire
Az államadósságról is beszélt Banai Péter Benő, ami a GDP-hez mérten 1,5 százalékponttal tovább csökkent. Itt valamelyest bekavar a képbe, hogy míg az Eximbank kitettségeit a kormány az államadósságon kívül szokta szerepeltetni, az Eurostat uniós statisztikai hivatal szerint be kell oda számítani.
Az államtitkár ezzel kapcsolatban ismertette: amennyiben az Exim kitettségeit a kormány álláspontjának megfelelően a kormányzati szektoron kívülre sorolják a brüsszeli vita lezárultával, akkor az év végi államadósság a GDP 72,4 százalékra mérséklődött a 2016 végi 73,9-ről. Az Eximmel együtt számított mutató a 76 százalékos szintről 74,5 százalékra csökkent.
A vezető részvények közül csak az OTP és a Telekom erősödött. 
