Egyre több a tőke a számlákon.

A kormányzati szektor hiánya GDP-arányosan 4,9 százalékos volt a múlt évben. 

Nagyon megugrottak az állami adó- és járulékbevételek idén, a 2018-ra betervezett uniós pénzeknek viszont még csak a negyede folyt be, így ismét csúcsra ért az államháztartás központi alrendszerének hiánya. Az előirányzat szerint két hónap alatt 1440 milliárd forintnak kell érkeznie Brüsszelből.

Tovább romlott a kormányzati szektor egyenlege az év végén.

Majdnem 2000 milliárd forint lett a pénzforgalmi szemléletű hiány, ami a GDP 5 százalékát is eléri - a helyzet azonban messze nem olyan rossz, mint amilyennek kinéz, sőt.

Bár 10 éve nem látott hiány jött össze az államháztartásban, az NGM szerint rendben lesz a hiánycél, csak megelőlegezik az uniós kifizetéseket. A nyugdíjasoknak is most kellett pluszpénzt utalni, de a bevételek is szépen híznak.

Jóval több pénzt fizetett ki az állam az uniós pályázatok nyerteseinek, mint tavaly, de Brüsszel majd csak később utal, így ismét nőtt az államháztartási hiány. A tervek nincsenek veszélyben, de jelen állás szerint nem lesz akkora pénzosztás decemberben, mint tavaly.

A kormány a gazdaság élénkítésére költött pénzzel magyarázza az elmúlt évek legnagyobb májusi hiányát. Összességében azért még mindig nem állunk rosszul - a költségvetést átírják, a versenyképesség további erősítésére is költenek pénzt.

Szállásfoglalásnál, autóbérlésnél gyakori, hogy nagyobb összeget foglalnak be a számlánkon, hogy egy esetleges későbbi fizetnivalóra biztosan legyen majd fedezetünk - így biztosíthatják be a kereskedők, hogy a pénzükhöz jussanak. De mikor használhatjuk újra azt a pénzt, amit nem költöttünk el? Kapunk rá kamatot a zárolás alatt? A hitelkártyán kamatozik az összeg? Honnan tudjuk, hogy újra rendelkezhetünk a pénzünkkel? Megkérdeztük a hazai bankokat.

Mivel decemberben koppanásig nyitották a pénzcsapot, megugrott a hiány - de a tavalyi egyenlegen így is sokat javítottak.

Augusztus végén rendkívül alacsony szintre, 274 milliárd forintra csökkent az államháztartás központi alrendszerének hiánya. Július végén még 464,8 milliárd forintos hiánynál jártunk, augusztusban azonban óriási többlet keletkezett.

A forint gyengülése ugyan nem segített, de így is csökkent az államadósság a második negyedévben. Az első negyedéves megugrás miatt még a tavaly év végi szint fölött van a bruttó adósság, de a nettó tovább csökkent.

Minden főbb bevételi forrásból jóval több pénz érkezik az államkasszába, mint tavaly: több mint 7 százalékkal nőttek a kormányzati szektor bevételei, az első háromnegyed éves hiány a GDP fél százaléka alatt van. Minden idők legjobb negyedéves adatait jelentette a KSH, az idei évre tervezett 2,4 százalékos GDP-arányos hiánynál jóval alacsonyabb lehet majd az éves adat.

Az uniós pénzek befagyasztása és az augusztusi dupla családi pótlék rontja az egyenleget, az NGM szerint aggodalomra semmi ok.

Az államháztartás központi alrendszerének hiánya július végén 894,1 milliárd forinton állt. Egész évre tervezett 892 milliárdos deficitet a kormány - pusztán a számok miatt azonban kár lenne elkezdeni aggódni.

Ha az erre szánt 2000 milliárd forintból csak 600 milliárd forintot hívnak le a jegybanki hitelprogramból, az 0,4 százalékkal visszavetheti a növekedést és 30 milliárd forinttal rontja a költségvetési egyenleget. A KFIB legfrissebb elemzése szerint érzékenyen érintheti az államháztartást egy újabb uniós büntetés és több más tétel is.

Nem csak hazánkban lazul a költségvetési fegyelem, régiós versenytársaink és a nagyhatalmak többségében is csökken a költségvetési politikára nehezedő nyomás. Bár ahány (ország)ház, annyi szokás, a stabilizálódó adósságráták mellett egyre több országban nyílik lehetőség a megszorítások sorozata után (újra) állami pénzekből felpörgetni a gazdaságot.

Akár kétszázmilliárd forint pluszpénz is lehet még az idei költségvetésben, ha kedvezően alakulnak a gazdasági folyamatok. A pedagógus-béremelés költségeit bőven ellensúlyozza az újabb adóemelés, emellett nagy könnyebbséget jelent az államháztartás számára a telekom-per lezárása is.

Szinte minden szereplő pozitívan fogadta Matolcsy egyenlegjavító programját, csak a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma kritizálta a pedagógusok béremelésének késlekedése miatt. A jegybank, a Európai Bizottság és a külföldi elemzők is üdvözölték a bejelentéseket.

Áprilisban 396 millió euró volt a külkereskedelmi termékforgalom aktívuma az előzetes adatok alapján, ez 6,7 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Forintban 6,4 százalékos emelkedés volt, de ez a forintgyengülésnek köszönhető. Januártól áprilisig euróban 16,1, forintban 8,4 százalékkal csökkent a külkereskedelmi egyenleg.