A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint júniusban 722 milliárd forintra emelkedett a költségvetés központi alrendszerének hiánya, ami a módosított éves deficit 82 százaléka. Ez az arány ugyan elsőre kissé ijesztőnek tűnik, ám valójában sokkal inkább félrevezető. Mivel a hiány időarányos alakulásából nem derül ki, hogy mekkora a költségvetés mozgástere, ezért érdemes a főbb bevételi és kiadási tételek alakulásán keresztül bemutatni, hogy a megkezdett költekezés ellenére hogyan sikerült tovább javítani az államháztartás pozícióját.
Hol maradnak az adóbevételek?
Bár júniusban némileg javult a helyzet, változatlanul rendkívülinek tekinthető az adóbevételek elmaradása. E téren továbbra is élen jár az általános forgalmi adó, valamint az évközi bejelentéseket nem számítva (ezekről később lesz szó) a pénzügyi tranzakciós illeték. Kisebb mértékben, de a jelenlegi adatok alapján úgy tűnik, hogy felültervezte a szaktárca a bányajáradékból, játékadóból és jövedéki adóból származó bevételeket is. Nem javult a helyzet az új vállalati adókkal kapcsolatban sem, a kisvállalati különadóból és a kisadózók tételes adójából fél év alatt az összes tervezett bevétel 8 százalékát realizálta a költségvetés.
Ez utóbbi azonban az államháztartás egésze szempontjából összességében kedvező, ugyanis ha kevesebben választják az adócsökkentést jelentő új adókat, akkor több folyik be személyi jövedelemadóból, társasági adóból, és szociális járulékból is. Mindezt megerősítik az első hat hónap adatai, az említett adónemekből ugyanis jelentős túlfizetés vártható. Ez azonban csupán mérsékli az adókiesést, a várható adóbevételek ugyanis még így is mintegy 430 milliárd forinttal elmaradnak az előirányzatban szereplő összegtől.
Kiadások, tartalékok, önkormányzatok
A kiadási tételeket még nagy bizonytalanság mellett lehet csak előrejelezni az első hat hónap adatai alapján, néhány fontosabb folyamat körvonalai azonban már látszódnak. A korábbi évekhez hasonlóan némileg túlléphetik a tervezett szintet a gyógyszerkiadások, valamint a költségvetési szervek kiadásai is. Ennek egy részét azonban ellensúlyozhatja, hogy kevesebbet kell költenie az államnak lakástámogatásra. Összességében a zárolások nélkül az első félév adatai alapján a kiadások várhatóan 80 milliárd forinttal haladják meg az előirányzatban szereplő összeget.
Tekintettel a bevétel oldali elmaradásokra, kiemelt szerepe van idén (is) a költségvetés alakulásában a 400 milliárd forintos tartaléknak, valamint az önkormányzati szektor gazdálkodásának. Ez utóbbi ugyanis a legfrissebb információk alapján a tervezettnél 120 milliárd forinttal kedvezőbb egyenleggel segítheti az államháztartást.
Varga csomagjai: megszorítások és pedagógus-bérek
Az eddig bemutatott alapfolyamatokon túl jelentősen befolyásolják az idei költségvetés alakulását az év közben bejelentett intézkedések. Első lépésben 93 milliárd forint zárolásáról döntött a kormány, amely nettó értelemben (az elmaradó kifizetések adótartalma nélkül) nagyjából 70 milliárd forinttal javítja az egyenleget. Megközelítőleg ennyi a második Varga-csomag nettó egyenlegjavító értéke is, amelyben szerepel egyebek mellett a tranzakciós illeték, a bányajáradék és a telefonadó megemelése, a reklámadó bevezetése az egészségügyi hozzájárulás kiterjesztése a kamatjövedelmekre.
Mindezeken túl az elmúlt hónapban megszületett a döntés arról is, hogy a kormány 80 milliárd forintnyi pótlólagos illeték megfizetésére kötelezi a bankokat, ezzel pótolva a tervektől jócskán elmaradó pénzügyi tranzakciós illetéket. Ezzel párhuzamosan döntés született arról is, hogy még az idén sor kerül a pedagóguséletpálya-modell bevezetésére, ami nettó értelemben nagyjából 30 milliárd forintos többlet kiadást jelent.
A telekomadó-pert megúsztuk: mihez kezd a kormány 200 milliárddal?
Összességében némileg tovább javult az elmúlt hónapban a költségvetés helyzete. Bár a szintje továbbra is jelentős, csökkent valamelyest a különbség a várható adóbevételek és az előirányzatban szereplő értékek között. Ezzel párhuzamosan emelkedtek ugyan kiadások, ám a pótlólagos illetéknek köszönhetően növekedett a kormány mozgástere. Ha nem történik kedvezőtlen fordulat a második félévben, akkor akár 200 milliárd forint pluszpénz is lehet a költségvetésben. Az összegnél is nagyobb változást jelent ugyanakkor, hogy az EU visszavonta keresetét a magyar telekommunikációs adó ügyében. Az esetleges bírság ugyanis ráadásul éppen akkora lett volna, hogy eltüntetné a kormány mozgásterét.
Abban az esetben, ha a kormány nem költi el ezt az összeget, akkor a tervezett GDP-arányosan 2,7 százalékos hiány helyett a végleges deficit 2 százalék lesz.
