|
A központi költségvetés 953,7 milliárd forintos deficittel, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 36,7 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 22,9 milliárd forintot meghaladó szufficittel zártak.
A teljes központi alrendszer hiánya így 894,1 milliárd forinton állt - az éves (módosított) előirányzat 892,4 milliárd forint, így a hetedik hónap végére az egész éves tervet meghaladó deficit jött össze.
Tavaly jobban álltunk
Tavaly az államháztartás központi alrendszerének deficitje 851,4 milliárd forintot tett ki ugyanebben az időszakban, az NGM szerint a különbség elsősorban az uniós források eltérő alakulásából fakad. A fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei közel 280 milliárd forinttal maradtak el az előző évi bevételektől, mely egyrészt az évenként változó elszámolások különbségéből ered; másrészt pedig az Európai Bizottság által vizsgálat alá vont és egyeztetés alatt lévő tételek következménye. Ez azonban az uniós módszertan szerinti egyenleget nem befolyásolja, hiszen az év végéig esetlegesen meg nem érkező, de a Bizottságtól jogosan igényelt összegek bevételként elszámolhatóak - írják.
A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai mintegy 170 milliárd forinttal haladták meg az előző évi összeget, amely a felfutó kifizetéseknek köszönhető.
Az uniós pénzek máshogy jönnek - ezért lett gyengébb a július
A 2015. júliusi deficit 70,8 milliárd forintot tett ki, az előző év hetedik hónapjában ez 37,7 milliárd forint volt.
Az eltérés oka az NGM szerint itt is főként a fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételeinek az előző év júliusához viszonyított jelentős elmaradásában keresendő, ezeket azonban később számolja el a költségvetés.
Pozitívumként értékelhető, hogy tavaly júliushoz képest lényegesen magasabban alakultak a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a jövedéki adóból, a személyi jövedelemadóból, valamint szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevételek - írják.
Meglesz a cél
A hiány nagysága, lefutása tehát nem időarányos: az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket. Az uniós módszertan szerinti 2015. évi hiánycél pedig változatlanul a GDP 2,4%-a - erősítette meg az NGM
| Privátbankár kommentár: Most akkor aggódjunk?
Bár az héthavi hiány idén nagyobb, mint a korábbi években, ám ebből az egy számból aligha lehet érdemi információt levonni a várható hiány éves alakulásáról. A helyzetértékelésnél a megfelelő viszonyítási alap a tervezett hiány várható havi lefutása lenne. Mivel ilyen prognózist már nem publikál a szaktárca, így minden más pálya (például korábbi évek alakulása) csak pótmegoldás, mely komoly hibákat okozhat a szám értelmezésében. Ahogy a minisztérium is írja: az év első felében jellemzően magasabbak a kiadások, néhány szufficites, nulla közeli hónappal könnyen teljesítheti a hiánycélt az év végére a kormány, ha komolyabb nemzetközi sokk nem éri el az országot. |
A lakosság nagy része a „vörös zónában” maradhat. 
