A múlt évben kormányzati szektor bevétele 34 203 milliárd forint, kiadása 38 206 milliárd forint volt – közölte kedden reggel a Központi Statisztikai Hivatal a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA 2010) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.
A kormányzati szektor hiánya 4002 milliárd forint, a GDP 4,9 százaléka volt. Ez napi átlagban közel 11 milliárd forintot jelentett. A kormányzati szektor adóssága – a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján – 2024 végén 59 875 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.
Mi történt 2023-hoz képest?
A bevételek 2158 milliárd forinttal, 6,7 százalékkal nőttek. A legnagyobb értékkel, 976 milliárd forinttal, 13,1 százalékkal a társadalombiztosítási hozzájárulások emelkedtek. A termelési és importadókból származó bevételek 773 milliárd forinttal (százalékkal) nőttek, ezen belül 452 milliárd forint (6,4 százalék) volt az áfabevétel növekedése. A jövedelemadó-bevételek 599 milliárd forinttal, 10,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az egyéb bevételek 194 milliárd forinttal, 3,3 százalékkal csökkentek.
A kiadások 1061 milliárd forinttal, 2,9 százalékkal emelkedtek. A bővülés mértéke a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 1090 milliárd forint (14,8 százalék) volt. A pénzbeli társadalmi juttatásokat illetően a növekedés mértéke 713 milliárd forint, 8,8 százalék volt, a folyó termelőfelhasználást illetően a növekedés mértéke 91 milliárd forint, 1,4 százalék volt, a kamatkiadások pedig 506 milliárd forinttal, 14,3 százalékkal nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 488 milliárd forinttal, 12,6 százalékkal csökkent. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 850 milliárd forinttal, 11,1 százalékkal alacsonyabbak voltak.
Folytatódik a kamatstop, bár máshol jobban hasznosulnának az erre költött milliárdok. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
