Az alappályát illetően egy korábbi kiadványban a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) szakértői úgy fogalmaztak, hogy a kormányzati szektor GDP-arányos finanszírozási igénye, vagyis a deficit 2014-ben még akkor is eléri a GDP 3,5 százalékát, ha a kormány nem költi el az Országvédelmi Alap néven betervezett költségvetési tartalékot.
Mennyibe kerülne egy kamatemelés?
A további kockázatokkal kapcsolatban a KFIB felhívja figyelmet arra, hogy a bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme 2014-ben átmenetileg ugyan 2 százalékra gyorsul, ám ehhez szükséges a jegybank által meghirdetett növekedési hitelprogramra szánt 2000 milliárd forintos keretösszeg teljes kihelyezése. A legfrissebb elemzésben ugyanakkor a szakértők úgy fogalmaznak, hogy „a program második szakaszából összességében 600 milliárd forintnyi hitelt vehetnek igénybe a vállalkozások a jelenlegi információk alapján”.
A KFIB szerint ez 0,4 százalékkal visszafogja az idei növekedés ütemét, és viszonylag kismértékű, 30 milliárd forintos egyenlegromlást jelent a költségvetés szempontjából. Éppen amennyit az okozna az alappályához képest, ha a külpiaci partnereink növekedési üteme 1 százalékkal elmaradna a tervezett szinttől. Amennyiben a jegybank az alapkamat 200 bázispontos emelésére kényszerülne és ez az állapot tartóssá válna, az 15 milliárd forinttal rontaná az idei egyenleget.
További kockázatok: mobiltender, uniós bírság, lejárt tartozások
Ennél nagyobb kockázatot jelent a szakértők szerint, hogy vajon befolyik-e a mobil-frekvencia értékesítésétől várt 120 milliárd forint, elegendő lesz-e a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működésének finanszírozására tervezett összeg (50 milliárd forintos többletkiadás lehetőségét vetik fel), illetve felhívják a figyelmet arra is, hogy az útépítések szabálytalan felhasználása miatti újabb eljárás reálisan néhány tízmilliárd forint büntetéssel zárulhat – szélsőséges esetben pedig akár 170 milliárd forinttal ronthatja az egyenleget. Ezen kívül érzékenyen érintheti a költségvetést a cigarettából származó jövedékiadó-bevételek enyhe felültervezése, valamint a költségvetési szervek lejáró szállítói tartozásainak szükséges rendezése.
Ezzel szemben kedvező (pozitív kockázat) lehet a költségvetés szempontjából az online pénztárgépek bekötéséből származó, a KFIB alappályájának számításakor figyelmen kívül hagyott áfa-többlet, valamint az online szerencsejátékok megadóztatása.
Főleg az állam költ
Romhányi Balázs, a KFIB vezetője az intézet keddi sajtótájékoztatóján a 2014-2017-re vonatkozó, a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány támogatásával készült technikai kivetítést ismertetve elmondta: mivel a növekedést elsősorban állami beavatkozások generálják, arra számítanak, hogy - újabb intézkedések hiányában - a kibocsátás bővülési üteme már 2015-ben visszaesik 1 százalék alá, a 0,5-1 százalék közötti potenciális növekedési ütem környékére.
Holnap délelőtt. 
