Segítség, zárolták a pénzt a bankszámlámon - mikor kapom vissza?

Hogy került "zárolt összeg" a bankszámlakivonatomra?

A bankkártyás vásárlás ma már nem a világ csodája, a pénzügyileg legkevésbé tájékozott vásárlók is egyre gyakrabban használják a plasztikot - a jegybank statisztikái szerint mind a vásárlások száma, mind pedig az így elköltött összeg folyamatosan növekszik Magyarországon.

Ahhoz, hogy a vásárlás során az adott esetben egyik banknál fizetett számlánkon lévő pénz egy másik bank által üzemeltetett terminálon a kártyánkat lehúzva a kereskedő egy harmadik banknál vezetett bankszámláján landoljon, egy aprólékosan kidolgozott és pontosan kivitelezett informatikai folyamatnak kell végbemennie a háttérben, ami az egyszeri vásárlót egy szikrát sem érdekli. Egészen addig, amíg a számlakivonatán az egyenlege mellett meg nem jelenik egy "Zárolt összeg" nevezetű tétel. Mi ez, hogy került oda, ez most az enyém, a banké vagy valaki másé?

Egy "sima" bankkártyás fizetés esetén azt mondhatjuk: ezt a pénzt gyakorlatilag már elköltöttük, de a kereskedő számlájára még nem küldte tovább a bankunk. Az egyenlegünknek már nem része, nem rendelkezhetünk fölötte. Általában egy napon belül a kereskedő bejelentkezik érte és viszi is a pénzt. Ez is csak egy állomása a pénz áramlásának a bankok ügyfelei között.

Szállásfoglalás, autóbérlés: foglalhatják a pénzt

Máskor azonban a zárolás vagy foglalás eggyel nagyobb jelentőségű része a fizetési folyamatnak. Egy internetes szállásfoglalásnál például gyakori, hogy a foglalásnál használt bankkártyán a szállás árát részben vagy egészben előre zárolják - így távozáskor biztosan rendelkezésre áll majd az összeg, nem alakulhat ki olyan helyzet, hogy a kedves turista esetleg nem tudja kifizetni a nyaralását. Ez egyfajta biztonságot jelent a szállásadóknak, sokkal gördülékenyebbé teszi az egész foglalási folyamatot, de adott esetben okozhat némi bosszúságot a turistáknak. Ha az utazás végén a recepción a foglaláskor is használt kártyával kiegyenlítjük a számlát, akkor a zárolás rövid időn belül tényleges tranzakcióvá alakul, a szállásadó boldog a pénzével, a turista pedig kipihenten távozik. Mi történik azonban, ha meghiúsul a nyaralás? Ha nem azzal a bankkártyával fizetünk, esetleg készpénzzel egyenlítjük ki a számlát? Hogyan és mikor rendelkezhetünk ismét a számlánkon zárolt összeggel?

Szintén gyakran találkozhatunk a zárolással akkor, ha autót bérlünk: ilyenkor a kaució száz vagy akár többszázezer forintnak megfelelő összegét lehetőségünk van szintén zároltatni a számlánkon. Ha a bérlés végeztével az autót a feltételeknek megfelelően sértetlenül, megtankolva leadjuk, akkor a kaució visszajár az ügyfélnek (vagy ha az általunk okozott kár, szennyeződés értéke nem éri el a kaució összegét, akkor a levonások után a fennmaradó összeg). De mikor használhatjuk újra az egyébként még a számlánkon lévő, de már zárolt összeget?

Az internetes bejegyzéseket olvasva és néhány kereskedővel, autóbérléssel foglalkozó vállalkozóval beszélve az a kép rajzolódott ki: a bankok gyakorlata nem egységes, van, aki pár nap alatt "visszaadja" az (egyébként a számlánkról el sem került) pénzt, máshol két hét alatt oldják a zárolást, de van, ahol egy hónapig ülnek rajta. Megkérdeztük a hazai bankokat, mi a gyakorlatuk az ügyben.

Mennyi ideig tart a feloldás, magyarán mikortól rendelkezhet újra a zárolt összeggel az ügyfél onnantól számítva, hogy a kereskedő kezdeményezte a feloldást?

A bankok által adott válaszokból kitűnik: sokkal inkább a kereskedőn múlik, hogy mikor használhatjuk újra a pénzünket. A CIB Bank azt közölte a Privátbankár.hu-val: ahogy az engedélykérés a tranzakcióra, úgy a törlés is szinte azonnal megérkezik a bank rendszerébe, (ha az nem e-mail/fax formájában, hanem rendszeren keresztül érkezik), és amennyiben a rendszer által automatikusan párosítható a foglalásban lévő tranzakcióval (engedélyszám alapján), úgy rögtön meg is történik a feloldás. A Gránit Bank, az MKB, az Erste Bank és a Raiffeisen is azt emelte ki: amennyiben a kereskedő megfelelő engedélyszámmal küldi be a feloldást, akkor azonnal újra rendelkezhet a pénzével, az OTP pedig a beérkezést követő első munkanapon oldja fel a zárolt összeget. A Budapest Bank is azt jelezte: azonnal, de legkésőbb másnap már ismét elérhetővé válik az ügyfél számára a foglalásban lévő tétel.

Az Unicredit válaszából az is kiderül, hogy a kereskedő nem ülhet akármeddig a pénzünkön: amint meg tudja határozni a terhelendő végleges összeget, a zárolást 24 órán belül törölnie, visszatérítenie vagy véglegesítenie kell. Miután a kereskedő erről szóló elektronikus üzenetét a bankkártyát kibocsátó bank megkapta, haladéktalanul módosítania kell a zárolt összeget - írták.

Ahogy az Erste Bank jelezte: összességében a kártyás tranzakciókkal kapcsolatos regulációkat és eljárásokat (ideértve a zárolások kezelését) a kártyatársaságok szabályozzák. Ha tehát valaki nem fér hozzá azonnal (vagy legkésőbb másnap) pénzéhez autóbérlés vagy szállásfoglalás után, akkor a kereskedő lehet a ludas. Ha nem a terminálon keresztül, elektronikus úton, hanem például faxon keresztül kéri a feloldást a banktól, akkor ez rádobhat pár napot az ügymenetre, de heteket biztos nem.

Hogyan győződhet meg az ügyfél arról, hogy a kereskedő kezdeményezte a zárolás feloldását? Kell erről igazolást kapnia?

Amennyiben a kereskedő elektronikusan, a POS terminálon indította el a zárolás feloldását, akkor a POS terminál a feloldásról automatikusan bizonylatot nyomtat, amit az ügyfél meg is kap. A nem POS-en indított feloldási kérelmek esetében a kereskedői gyakorlat eltérő, ám az ügyfél külön kérésére adnak igazolást - írta megkeresésünkre az MKB. Az Unicredit is azt írta: a kereskedőnek pontos és részletes tájékoztatást kell adnia a kártyabirtokosnak a tranzakció végleges összegéről és a benyújtás időpontjáról, valamint bizonylatot is, ha a kártyabirtokos jelen van.

A feloldásról történő igazolás kiadása tehát nem a bank, hanem a kereskedő feladata. A Budapest Bank ezzel együtt is sms-ben értesítést küldk az ügyfélnek, ha rendelkezik Mobilbank szolgáltatással és ha a kereskedő a foglalást követő 10 napon belül kezdeményezte a zárolás feloldását.

Hogyan tájékozódhat az ügyfél arról, hogy meddig zároltak egy adott összeget a számláján?

A tény, hogy egy összeg zárolás alatt áll a számlán, természetesen minden válaszadó bank esetében megjelenik a számlakivonaton - akár az internetbankban, akár telefonon, akár papír alapon nézzük. Azzal kapcsolatban, hogy az összeg előre láthatólag meddig lesz zárolás alatt, inkább személyesen vagy telefonon tudnak tájékoztatást adni a bankok - a Budapest Bank, az Unicredit, az MKB, a Gránit, a CIB, a Raiffeisen és az OTP is így nyilatkozott. Miután a zárolást feloldották, az el is tűnik az ügyfél szeme elől - ha mégis szeretnénk utólag információt kapni róla, szintén személyesen vagy telefonon kell érdeklődnünk (az MKB kiemelte, hogy van erre lehetőség náluk, a Raiffeisen pedig azt, hogy nincs).

Van a zárolásnak maximális időtartama?

A kereskedő persze nem stoppolhatja örökre a pénzünket, a bankok egy idő után felszabadítják a zárolást, ha a kereskedő nem jelentkezik terheléssel. Itt már van némi szórás a bankok gyakorlatában, bár szinte mindenki a kártyatársaságok előírásaira hivatkozik.

Az MKB azt írja: a zárolások időtartama a nemzetközi kártyatársaságok szabályzatában foglaltakkal összhangban 11 nap. Ennyi ideig küldheti be a kereskedő a terhelést a zárolt összegre. Amennyiben 11 napig nem érkezik be a terhelés, akkor a zárolást a bank feloldja és az összeghez az ügyfél újra hozzá tud férni. A Raiffeisen azt írta: legfeljebb tizenöt napig zárolják az összegeket.

A Budapest Banknál a bankkártyás tranzakciók maximum 10 napig vannak foglalásban. Ha addig nem érkezik terhelési igény, akkor a 11. napon automatikusan visszakerülnek a felhasználható egyenlegbe.

Az OTP azt írja: a kártyatársasági előírásokat figyelembe véve kártyától függően jellemzően 7, 15 vagy 30 nap a foglalás ideje, ha hamarabb nem történik tényleges terhelés.

A CIB is nemzetközi kártyatársasági szabályozásra hivatkozik, amikor azt írja: a bank alapvetően 14 napig tartja foglalásban a tranzakció összegét, ha hamarabb nem történik kérelem a feloldásra.

A Raiffeisen azt írja: legfeljebb tizenöt napig, egyes tranzakció típusok esetében pedig legfeljebb harmincöt napig zárolja a bank a számlán az összeget.

Van tehát olyan helyzet, amikor hosszabb időre emelkedik a maximum: a CIB arra hívja fel a figyelmet, hogy szintén kártyatársasági elvárás, hogy egyes úgynevezett előautorizációk (jellemzően szállodai, autókölcsönzői) ne 14, hanem 30 napig legyenek blokkolásban. Az Unciredit és a Gránit Bank pedig alapból 30 napban maximálja a zárolás időtartamát.

Az Erste az ÁSZF és a Hirdetmény böngészését javasolja az ügyfeleknek a maximális időtartam kapcsán.

A bankszámlán zárolt összeg része a számlaegyenlegnek? Jár rá betéti kamat? Hitelkártya esetén: kell utána hitelkamatot fizetni?

A zárolás azt jelenti, hogy a zárolt összeg még az ügyfél számláján van, de ahhoz már nem fér hozzá. A foglalásban lévő összeg ezért nem része a felhasználható számlaegyenlegnek. Betéti kamatot azonban a terhelés időpontjáig ugyanúgy fizetnek rá (még ha ez - pláne mostanában - teljesen jelentéktelen összeg). Ami viszont jó hír, és a hitelkártya okos használatának egy fontos lehetőségére hívja fel a figyelmet: hitelkártya esetén a terhelésig nem számolnak fel hitelkamatot a bankok (hiszen addig nem költöttük el ténylegesen a pénzt).

Lehetséges valamilyen értesítést kérni arról, ha egy zárolást feloldottak?

Erre csak a Budapest Bank adott pozitív választ, a fent említett 10 napon belüli feloldás esetén a Mobilbank-használók kapnak sms-t a feloldásról. A többi bank azt javasolja az ügyfeleknek, figyeljék a számlaegyenlegüket bármelyik elérhető csatornán.  Az Unicredit kínál még olyan félmegoldást, hogy a napi egyenleg változásáról lehet automatikus értesítést kérni, mely igazolhatja a zárolt összeg feloldását is.

Ha a kereskedő nem intézkedett, kezdeményezheti az ügyfél is a zárolás feloldását?

Az Ersténél  az ügyfél tudja kezdeményezni a zárolás feloldását, minden esetben egyedi kivizsgálás történik, és az MKB is hasonló választ adott.Az Unicredit azt írta: az ügyfél kezdeményezheti a zárolás feloldását a bank telefonos ügyfélszolgálatán is a nap bármely órájában, a munkatársak korrigálni tudják az elmaradt feloldást. Az OTP is azt közölte: az ügyfél bármely csatornán kezdeményezheti a zárolás feloldását, amennyiben hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy a kérdéses összeg teljesítése megtörtént, vagy a tranzakció meghiúsult. A Gránit Bank a kereskedő által kiadott dokumentummal/igazolással együtt fogadja az ügyfél feloldási kérelmet.

A Raiffeisen viszont azt írta: az ügyfél csak a kereskedő felé kezdeményezheti a zárolás feloldását. A CIB is azt jelezte: csak az elfogadóhelytől kapott törlést fogadhatja el a bank, és ez alapján kerülhet ki a foglalásból az összeg.