Az államháztartás uniós módszertannal számolt úgynevezett maastrichti adóssága április-júniusban 248 milliárd forinttal 25 900 milliárd forintra csökkent, ami a GDP 75,5 százalékának felel meg a negyedévvel korábbi 77,2, illetve a tavaly év végi 75,3 százalékkal szemben - jelentette a Magyar Nemzeti Bank.
Az adósság csökkenéséhez a nettó hiteltörlesztés 306 milliárd forinttal járult hozzá, amit a forint gyengülése 58 milliárd forinttal gyengített.
Az államháztartás nettó tartozása viszont már a tavaly év végi szint alatt jár: a GDP 67,8 százalékán állt 2016 második negyedévének végén a március végi 69,3 és a tavaly év végi 69,1 százalék után.
Azért zuhanásról nem beszélhetünk
Az államadósság csökkenése örvendetes, ám a GDP-arányos bruttó államadósságot közelebbről nézve láthatjuk: a tempó nem éppen szédületes, 2010 elejéhez képest, 6 év alatt kevesebb mint 5 százalékponttal sikerült csak lejjebb tornászni a rátát - igaz, eközben bőven voltak olyan európai gazdaságok, ahol az arány növekedett vagy meghaladta a 100 százalékot is.
Csökkent a finanszírozási igény
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 89 milliárd forint, az időszakra eső GDP 1 százaléka volt a második negyedévben, a június végén zárult egy évben pedig 376 milliárd forint, a GDP 1,1 százaléka.
A miniszterelnök a Szerbia jelentette fenyegetéssel is indokolta a beruházást. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
