5p
Nem csak hazánkban lazul a költségvetési fegyelem, régiós versenytársaink és a nagyhatalmak többségében is csökken a költségvetési politikára nehezedő nyomás. Bár ahány (ország)ház, annyi szokás, a stabilizálódó adósságráták mellett egyre több országban nyílik lehetőség a megszorítások sorozata után (újra) állami pénzekből felpörgetni a gazdaságot.

Szerte a világban újabb szakaszához érkezett a költségvetési politika Évről évre csökken a pénzügyi és reálgazdasági válság egyenlegrontó és adósságnövelő hatását ellensúlyozni hivatott kiigazítások mértéke, és egyre több ország engedheti meg magának, hogy némi deficitnöveléssel segítse a gazdaság bővülését. Az IMF szakértői például nemrég arra hívták fel a figyelmet, hogy a leginkább eladósodott 10 ország közül kilencben már sikerült végrehajtani a középtávú egyenlegcél eléréséhez szükséges költségvetési kiigazítás kétharmadát. A kivétel ezúttal is a költségvetési politikában meglehetősen extrémnek számító Japán, amely még idén is 9 százalék feletti deficittel duzzasztja tovább a GDP-arányosan 240 százalék körüli államadósságát, ám a befektetők egyelőre nem aggodalmaskodnak emiatt.

A sikeres hiánycsökkentés a pontos tervezésen múlik

A világgazdasági nagyhatalmak többségében azonban ennél kedvezőbb a helyzet. Míg 2009-ben még 8,9 százalék volt a fejlett államokban átlagosan a költségvetési deficit, ez a mutató 2013-ra a nemzetközi valutaalap legfrissebb előrejelzése szerint 4,5 százalékra, jövőre pedig 3,6 százalékra mérséklődik. Bár a javulás mindenképpen figyelemre méltó, a 2011-es ígéreteket nem sikerült maradéktalanul valóra váltani. A szakemberek szerint elsősorban azokban az államokban tudták a tervezett módon végrehajtani a költségvetési kiigazítást, ahol a válság utáni növekedési prognózisok megalapozottnak bizonyultak. Ahol a növekedési előrejelzések készítésekor a vágyak nagyobb szerepet kaptak, mint a realitások, ott általában problémát okozott a költségvetési kiigazítás végrehajtása.

A másik gyakran elhangzó kritika, hogy a megszorításokon belül túlságosan nagy szerep jutott a politikailag talán könnyebben kivitelezhető, ám a tapasztalatok alapján a gazdaság szempontjából jóval károsabb bevételnövelésnek, mint a szakemberek által fenntarthatóbbnak tartott kiadáscsökkentésnek. Ezzel magyarázható, hogy az öreg kontinensen a GDP 45 százalékán álló átlagos kiadási szint egy százalékponttal magasabb, mint a válság előtt volt. A fejlett államok közül ez a gyakorlat elsősorban Dániára, Franciaországra, Belgiumra és Finnországra volt jellemző, míg jobban támaszkodtak a kiadások lefaragására azokban az országokban (például Görögországban, Portugáliában), ahol a valutaalap a finanszírozásért cserébe komoly beleszólást követelt a gazdaságpolitikai döntéshozatalba.

A 2009 és 2013 között végrehajtott költségvetési megszorítások szerkezete (GDP %)
Forrás: IMF 
Megjegyzés: a kiadásokban nem szerepel a kamatköltség csökkentése

Ne csak az adósságot figyeld - ciklikusan kiigazított egyenlegek

Az említett folyamatok eredményeképpen az országok többségében megállt az államadósság növekedése, és enyhült a költségvetési politikára nehezedő nyomás. Ez tetten érhető a ciklikusan kiigazított egyenlegek alakulásában is, amely az általános hiánymutatónál pontosabb képet fest a megszorítások és lazítások nagyságáról. Kicsit leegyszerűsítve, ez a mutató kiszűri például az adóbevételek változásából a gazdasági növekedés hatását, megragadva ezzel, hogy tisztán a gazdaságpolitikai intézkedések (például az adóemelések) önmagukban miként hatnak az egyenlegre.

A lazítás jele, hogy az euróövezetben a ciklikusan kiigazított egyenleg jövőre már csupán a GDP 0,4 százalékával javul, miután a kiigazítás mértéke három éven keresztül meghaladta az egy százalékot. Az Egyesült Államok esetében még inkább érzékelhető lesz jövőre a változás: míg idén 2,8 százalékkal csökkentették az adósságplafonnal kapcsolatos problémák kezelésének jegyében a ciklikusan kiigazított költségvetési hiányt, addig jövőre csupán 0,8 százléknyi megszorítás vérható. A trendekben fellelhető hasonlóság persze nem rejtheti el, hogy míg az eurózónában jövőre már 2,5 százalék lesz csak a hagyományosan használt GDP-arányos deficit, addig a tengerentúlon 4,6 százalék.

Lengyelország jövőre is szigorít, Magyarország lazíthat

Bár a helyzet madártávlatból nem különbözik, szűkebb régiónkban sem, nem minden ország lélegezhet fel. Az idei 4,6 százalékos hiány miatt még érdemi megszorításra készül jövőre Lengyelország, és az amúgy másfél százaléknál kisebb idei deficittel rendelkező Lettország is.

A ciklikusan kiigazított egyenleg változása idén és jövőre (GDP %)
Forrás: IMF

Kedvező fordulat várható viszont az idei évben egyaránt legalább egy százalékos megtakarítást végrehajtó Csehországban, Szlovéniában és Szlovákiában. Utóbbi ráadásul nem csupán a többéves költségvetési kiigazításnak mond búcsút, de érdemi lazításra is lehetősége nyílik 2014-ben. Hazánkban a 2012-es jelentős költségvetési kiigazítás után már idén is volt lehetőség lazítani a gyeplőn és a frissen elfogadott költségvetési törvény is viszonylag nagyvonalúnak mondható. Mindezek miatt (is) más utat jártunk be, mint a szomszédos országok, de az IMF előrejelzése szerint jövőre már hozzánk hasonlóan a régiós versenytársaink mindegyike elmondhatja magáról, hogy GDP-arányosan 4 százalék alá sikerült süllyeszteni a költségvetési deficitet.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Vége a jó világnak a benzinkutakon?
Privátbankár.hu | 2025. július 5. 08:10
Nem kizárt, hogy az árak csökkenése a jövő héten nem fog folytatódni.
Makro / Külgazdaság Végre egy jó hír: tovább csökkentek az energiaárak az EU-ban
Privátbankár.hu | 2025. július 4. 13:31
Az euróövezetben és az Európai Unióban havi összevetésben csökkentek, éves szinten nőttek a termelői árak májusban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: Az országnak lesz kenyere
Privátbankár.hu | 2025. július 4. 09:29
Bővítik az öntözést az Alföldön, szeptembertől indul az Otthon Start.
Makro / Külgazdaság Kapott egy újabb gyomrost a kormány – ezúttal az állami hivataltól
Privátbankár.hu | 2025. július 4. 08:30
A KSH szerint az ipari termelés éves szintű csökkenése kéthavi lassulás után májusban ismét fokozódott.
Makro / Külgazdaság Költekezésbe kezdhet a kormány
Privátbankár.hu | 2025. július 3. 15:27
Mindez az EU által elfogadott országspecifikus mentesítési záradékkal lehetséges. 
Makro / Külgazdaság Érződik a brit gazdaság teljesítményén a globális bizonytalanságok enyhülése
Privátbankár.hu | 2025. július 3. 14:09
A vártnál sokkal nagyobb mértékben javultak a brit gazdaság júniusi aktivitási mérőszámai.
Makro / Külgazdaság Jegybanki előrejelzés: ennyibe kerülhet az üzemanyag
Privátbankár.hu | 2025. július 3. 08:59
Az energiaárak továbbra is kulcsfontosságúak a magyar gazdaság számára.
Makro / Külgazdaság Miért nem jutnak sokan saját otthonhoz Magyarországon? – a lakhatási válság számokban
Privátbankár.hu | 2025. július 3. 06:57
Bár több a lakás, mint a háztartás, egyre többen nem jutnak saját otthonhoz – derül ki a GKI elemzéséből.
Makro / Külgazdaság Elmozdult a 30 éves amerikai jelzáloghitelek kamata
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 17:04
Az Egyesült Államokban közel három hónapja a legalacsonyabbra csökkent a 30 éves jelzáloghitelek kamata a június 27-én záródott héten – közölte az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán.
Makro / Külgazdaság Meglepte az elemzőket az euróövezet friss adata
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 12:51
Nőtt a munkanélküliség, pedig nem ezt várták.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG