Szerte a világban újabb szakaszához érkezett a költségvetési politika Évről évre csökken a pénzügyi és reálgazdasági válság egyenlegrontó és adósságnövelő hatását ellensúlyozni hivatott kiigazítások mértéke, és egyre több ország engedheti meg magának, hogy némi deficitnöveléssel segítse a gazdaság bővülését. Az IMF szakértői például nemrég arra hívták fel a figyelmet, hogy a leginkább eladósodott 10 ország közül kilencben már sikerült végrehajtani a középtávú egyenlegcél eléréséhez szükséges költségvetési kiigazítás kétharmadát. A kivétel ezúttal is a költségvetési politikában meglehetősen extrémnek számító Japán, amely még idén is 9 százalék feletti deficittel duzzasztja tovább a GDP-arányosan 240 százalék körüli államadósságát, ám a befektetők egyelőre nem aggodalmaskodnak emiatt.
A sikeres hiánycsökkentés a pontos tervezésen múlik
A világgazdasági nagyhatalmak többségében azonban ennél kedvezőbb a helyzet. Míg 2009-ben még 8,9 százalék volt a fejlett államokban átlagosan a költségvetési deficit, ez a mutató 2013-ra a nemzetközi valutaalap legfrissebb előrejelzése szerint 4,5 százalékra, jövőre pedig 3,6 százalékra mérséklődik. Bár a javulás mindenképpen figyelemre méltó, a 2011-es ígéreteket nem sikerült maradéktalanul valóra váltani. A szakemberek szerint elsősorban azokban az államokban tudták a tervezett módon végrehajtani a költségvetési kiigazítást, ahol a válság utáni növekedési prognózisok megalapozottnak bizonyultak. Ahol a növekedési előrejelzések készítésekor a vágyak nagyobb szerepet kaptak, mint a realitások, ott általában problémát okozott a költségvetési kiigazítás végrehajtása.
A másik gyakran elhangzó kritika, hogy a megszorításokon belül túlságosan nagy szerep jutott a politikailag talán könnyebben kivitelezhető, ám a tapasztalatok alapján a gazdaság szempontjából jóval károsabb bevételnövelésnek, mint a szakemberek által fenntarthatóbbnak tartott kiadáscsökkentésnek. Ezzel magyarázható, hogy az öreg kontinensen a GDP 45 százalékán álló átlagos kiadási szint egy százalékponttal magasabb, mint a válság előtt volt. A fejlett államok közül ez a gyakorlat elsősorban Dániára, Franciaországra, Belgiumra és Finnországra volt jellemző, míg jobban támaszkodtak a kiadások lefaragására azokban az országokban (például Görögországban, Portugáliában), ahol a valutaalap a finanszírozásért cserébe komoly beleszólást követelt a gazdaságpolitikai döntéshozatalba.
|
| A 2009 és 2013 között végrehajtott költségvetési megszorítások szerkezete (GDP %) Forrás: IMF Megjegyzés: a kiadásokban nem szerepel a kamatköltség csökkentése |
Ne csak az adósságot figyeld - ciklikusan kiigazított egyenlegek
Az említett folyamatok eredményeképpen az országok többségében megállt az államadósság növekedése, és enyhült a költségvetési politikára nehezedő nyomás. Ez tetten érhető a ciklikusan kiigazított egyenlegek alakulásában is, amely az általános hiánymutatónál pontosabb képet fest a megszorítások és lazítások nagyságáról. Kicsit leegyszerűsítve, ez a mutató kiszűri például az adóbevételek változásából a gazdasági növekedés hatását, megragadva ezzel, hogy tisztán a gazdaságpolitikai intézkedések (például az adóemelések) önmagukban miként hatnak az egyenlegre.
A lazítás jele, hogy az euróövezetben a ciklikusan kiigazított egyenleg jövőre már csupán a GDP 0,4 százalékával javul, miután a kiigazítás mértéke három éven keresztül meghaladta az egy százalékot. Az Egyesült Államok esetében még inkább érzékelhető lesz jövőre a változás: míg idén 2,8 százalékkal csökkentették az adósságplafonnal kapcsolatos problémák kezelésének jegyében a ciklikusan kiigazított költségvetési hiányt, addig jövőre csupán 0,8 százléknyi megszorítás vérható. A trendekben fellelhető hasonlóság persze nem rejtheti el, hogy míg az eurózónában jövőre már 2,5 százalék lesz csak a hagyományosan használt GDP-arányos deficit, addig a tengerentúlon 4,6 százalék.
Lengyelország jövőre is szigorít, Magyarország lazíthat
Bár a helyzet madártávlatból nem különbözik, szűkebb régiónkban sem, nem minden ország lélegezhet fel. Az idei 4,6 százalékos hiány miatt még érdemi megszorításra készül jövőre Lengyelország, és az amúgy másfél százaléknál kisebb idei deficittel rendelkező Lettország is.
|
| A ciklikusan kiigazított egyenleg változása idén és jövőre (GDP %) Forrás: IMF |
Kedvező fordulat várható viszont az idei évben egyaránt legalább egy százalékos megtakarítást végrehajtó Csehországban, Szlovéniában és Szlovákiában. Utóbbi ráadásul nem csupán a többéves költségvetési kiigazításnak mond búcsút, de érdemi lazításra is lehetősége nyílik 2014-ben. Hazánkban a 2012-es jelentős költségvetési kiigazítás után már idén is volt lehetőség lazítani a gyeplőn és a frissen elfogadott költségvetési törvény is viszonylag nagyvonalúnak mondható. Mindezek miatt (is) más utat jártunk be, mint a szomszédos országok, de az IMF előrejelzése szerint jövőre már hozzánk hasonlóan a régiós versenytársaink mindegyike elmondhatja magáról, hogy GDP-arányosan 4 százalék alá sikerült süllyeszteni a költségvetési deficitet.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
