|
| (Fotó: Eidenpenz József) |
Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének bevételei 4,2 százalékkal 3560,7 milliárd forintra nőttek az első két hónapban, a kiadások ugyanakkor 13,8 százalékkal 3815,3 milliárd forintra emelkedtek, így a hiány 254,6 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 67,3 milliárd forint többlettel szemben. A kiadások 463,8 milliárd forinttal nőttek, a főként az uniós programokra folyósított nagyobb kifizetések miatt, míg a bevételek 141,9 milliárd forinttal haladták meg a 2019 első kéthavit - derül ki a Pénzügyminisztérium pénteken közzétett részletes adataiból.
Az idén az első két hónapban az államháztartás központi alrendszerének összesen 254,6 milliárd forintos hiányából a központi költségvetés 283,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 7,2 milliárd forint deficitet könyveltek el, míg az elkülönített állami pénzalapok 36,3 milliárd forintos többlettel zártak.
Az egy évvel korábbi 281,4 milliárd forinttal szemben az idén február végéig 61,2 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, ugyanakkor az uniós kiadások február végéig megközelítették az 569,4 milliárd forintot, míg tavaly ilyenkor 200,2 milliárd forintot tettek ki. A két év azonos időszakának eltérő alakulását főképp ez okozta - hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium.
Az uniós programok finanszírozására februárban 240,4 milliárd forintot, az egy évvel korábbinál 116,6 százalékkal többet folyósított a költségvetés, azt követően, hogy januárban 268,6 százalékkal fizetett ki többet.
Az év első két hónapjában általános forgalmi adóból 744,6 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 56,4 milliárd forinttal múlta felül.
Személyi jövedelemadóból - a magasabb bérkiáramlás eredményeként - az egy évvel korábbinál 40,1 milliárd forinttal több, 450,7 milliárd forint volt a költségvetés bevétele.
Az év első két hónapjában a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból a Nyugdíjbiztosítási alapot megillető bevételek 24,7 milliárd forinttal, 6,5 százalékkal, az Egészségbiztosítási alapot illető bevételek 35,3 milliárd forinttal, 8,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát annak ellenére, hogy tavaly 19,5 százalékos, idén 17,5 százalékos volt az érvényes járulékkulcs.
A kiadási oldalon a lakásépítési támogatásokra fordított kiadások összege az év első két hónapjában 41,7 milliárd forint volt, 15,3 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál a családi otthonteremtési kedvezmény kiterjesztése nyomán, valamint a többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásának
csökkentésére nyújtott támogatás kibővítése következtében.
A családi támogatásokra február végéig összesen 66,6 milliárd forintot fordítottak, ugyanannyit, mint az előző év azonos időszakában, ezen belül viszont a családi pótlékra 2,5 százalékkal több, gyermekgondozást segítő ellátásra viszont 14,4 százalékkal alacsonyabb összeg ment el.
A január-február havi nyugdíjkifizetések 37,2 milliárd forinttal, 602,8 milliárd forintra emelkedtek a tavalyi év magasabb inflációja miatt 0,7 százalékos kiegészítő nyugdíjemelés, és az idei évre tervezett 2,8 százalékos emelés hatására.
Az Egészségbiztosítási alapon belül a legnagyobb kiadási tételt jelentő gyógyító-megelőző ellátásokra kifizetett összeg 37,8 milliárd forinttal, 234,7 milliárd forintra nőtt, gyógyszertámogatásra az év első két hónapjában 67,0 milliárd forintot fordítottak, ami 5,7 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában.
A január-februári 97,9 milliárd forint nettó kamatkiadás 39,8 milliárd forinttal lett több az előző évinél, amit a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyaráz a PM jelentése.
A központi költségvetés adóssága február végéig mindössze 2,0 milliárd forinttal nőtt a döntően 732,8 milliárd forintnak megfelelő összegű nettó devizatörlesztésnek köszönhetően. A költségvetés éves hiányát és részben a lejáró devizaadósságot finanszírozó forintkibocsátás 562,6 milliárd forinttal növelte az adósságot, míg a forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése 140,9 milliárd forinttal emelte meg a devizában fennálló adósság forintban számított nyilvántartási értékét.
A rossz kezdés után feltápászkodott a forint. 
