Az, hogy még két hónap után is többlet van az államháztartásban, a januári szufficitnek köszönhető, a február havi egyenleg ugyanis 77,4 milliárd forintos deficitet mutatott - ez azonban igen jó eredmény, lényegesen alacsonyabb az előző évi februári, 256,9 milliárd forintos hiánynál - és ami azt illeti, az elmúlt évek bármelyik februárjánál alacsonyabb.
A központi költségvetés februárban 63,7 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 36,3 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 42,2 milliárd forintos szufficittel zártak.
Honnan ez a rengeteg adóbevétel?
A kedvezőbb adóbevételek (társasági adó, általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó és járulékbevételek) a minisztérium magyarázata szerint főként a magasabb bérkiáramlás miatti befizetésnövekedéseknek, valamint az adófizetési morál javítása érdekében hozott kormányzati intézkedések (pl. EKÁER, online pénztárgépek bekötése) sikerének köszönhetők.
A társasági adó egyenlege 41 milliárddal, 76 százalékkal (!) jobb, mint a tavalyi első két hónapban; az áfabevételek és kiutalások egyenlege közel 6 százalékkal javult. Személyi jövedelemadóból több mint 4 százalékkal több folyt be most, mint tavaly az első két hónapban.
Mikor lesz ebből nullás költségvetés?
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára az M1-en az adatok közlése után azt mondta: az idei év adatai és az NGM előrejelzése is azt mutatják, hogy 2016 jó bázis lehet a 2017-es költségvetés tervezéséhez - húzta alá az államtitkár. Hozzáfűzte: így, ha az állam bevételei a tervek szerint, vagy a felett alakulnak, akkor egy érdemi gazdasági növekedés segít a kitűzött gazdasági célok, például a nullás költségvetési egyenleg elérésében.
Az idei első két havi mutató egyébként az elmúlt másfél évtizedet nézve a magyar államháztartás legkedvezőbb adata az államtitkár szerint.
A botrány folytatódik.
