Február végéig az államháztartás központi alrendszere 1525,1 milliárd forintos hiánnyal zárt - közölte a Pénzügyminisztérium.. Egy évvel ezelőtt hasonló, 1433,7 milliárdos, két éve jóval alacsonyabb, 539,7 milliárd forintos hiánynál jártunk február végén, három éve pedig 254,6 milliárd volt a február végi deficit.
A mostani 1525,1 milliárdos hiányon belül a központi költségvetés 1532,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 58,1 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 50,6 milliárd forintos hiányt mutattak.
A nyugellátási kiadások 274,8 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakának kiadásait, ami 27,4 százalékos növekedést jelent. A kiadásnövekedés oka egyrészt a tavaly júliusban és novemberben végrehajtott 3,9 százalékos, illetve 4,5 százalékos évközi kiegészítő nyugdíjemelés 2023-ra áthúzódó hatása, másrészt az idén januárban végrehajtott 15 százalékos nyugdíjemelés hatása, ami a 13. havi nyugdíjakra is kiterjedt - magyarázza a PM közleménye.
Nyugellátásokra 1279,3 milliárd forintot, a gyógyító-megelőző ellátásra pedig 365,8 milliárd forintot fordított a kormány február végéig.
Emlékeztetnek: a 2023-as költségvetést módosító törvényjavaslat alapján idén a tervezett hiány a GDP 3,9 százaléka. A kormány azzal számol, hogy ha a GDP 2023-ban 1,5 százalék felett nő, akkor a többletbevételt is a hiány további csökkentésére fordítják, gyorsítva a 3 százalékos, vagy az alatti deficit elérését.
Ha az izlandiak az augusztus 29-i népszavazáson az EU-tárgyalások újraindítása mellett szavaznak, akkor egy év alatt csatlakozhatnak. 
