A március egyébként hasonló deficitet szokott hozni, igaz, a tavalyi és az idei havi hiányadat kissé kiugrik:
Az uniós pénzeket továbbra is megelőlegezték a választások előtt
Az előző év azonos időszakához képest – a tisztán hazai forrásból megvalósuló fejlesztések (pl. Modern Városok Program, Egészséges Budapest Program) mellett – lényegesen magasabban alakultak a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai - írja az NGM. Ezen kifizetések már elérték a 651,7 milliárd forintot, szemben a 2017. év március végi 252,2 milliárd forinttal. Ezzel ellentétben eddig mindössze 60,8 milliárd forint bevételt tudott hazánk elszámolni Brüsszeltől.
Ez azt is jelenti, hogy az adat nem olyan rossz, mint amilyennek látszik - a megelőlegezett uniós kifizetések előbb-utóbb befolynak majd az államháztartásba Brüsszelből.
A választási Erzsébet-utalvány is dobott a hiányon
Márciusban a költségvetés mozgástere lehetővé tette, hogy minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy egyszeri, 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt kaphasson, melynek összértéke 27,7 milliárd forintot tett ki - emlékeztet egy újabb rendkívüli tételre az NGM.
A bevételek egyébként jobban alakultak, mint egy éve
Az általános forgalmi adóból származó bevételek 121,5 milliárd forinttal, a személyi jövedelemadóból származó bevételek 66,7 milliárd forinttal, míg a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékok 68,6 milliárd forinttal haladták meg a 2017. évi március végi teljesülést.
2,4 százalékos hiányra és 4 százalékos növekedésre számítanak
A költségvetési folyamatok tükrében a kormány idén 2,4%-os hiánycéllal számol az államadósság arányának további csökkenése mellett, amit a tavalyi évhez hasonlóan egy 4% feletti gazdasági növekedés segíthet elő - írja az NGM.
Mínusszal indult a nap, aztán pluszba fordult. 
